Más ritmusra

Egyik kedvenc filmem lett. :) Bár nem nehéz kitalálni a végét, de azért mégsem egyértelmű. Ja, és a szerelmi történet nagyon ártatlanul lett bemutatva, bár nem szexiség mentes a film, és nem is kell annak lennie. :) A zenés-táncos részek nagyon jó színvonalúak és sok van belőlük. :) Ja, és a főszereplő nagyon alacsony, 151 cm. :) Végre nem a tipikus nőideál! Bár több filmben van nem tipikus nőideál, de ilyen alacsony lány (aki nagyon karcsú, de mégsem nádszál, mint a barátnője, aki szintén alacsony, de nagyon vékony) kevés filmben kerül főszerepbe. És erre még rá is játszanak az alacsonyságát kihangsúlyozó ruhákkal. Én nagyon örülök, hogy őt választották erre a szerepre. Csak az a baromság, hogy a jól tanuló lányt kizárólag stílustalan, öregek által viselt ruhákba öltöztették az elején. Illetve egy kevés toxikusság azért volt ebben a filmben is (mármint a jobb karakterek részéről is, mert a rosszaktól természetesen sok volt), amire azt lehetne mondani, hogy „Jó, hogy! Hiszen tinifilm.”, de én azt felelném, hogy ha már itt tartunk, akkor pár év(tized), és az a kicsi is el fog tűnni, legfeljebb a rossz karaktereknél lesz meg, nem pedig a közegben természetesen jelenlévő elemként.

Ha onnan nézzük, hogy mit ígért a film (sok táncot és látványos koreográfiákat), akkor nincs semmi baj, pont azt fogod kapni tőle, amit vársz. Egy pillanatra sem lép ki a megszokott sablonokból és próbálkozik valami újjal, de az tény, hogy a színész/... Többtáncos csapat rendkívül tehetséges. Ezt a másfél órát könnyű elütni, a koreográfiák tényleg lendületesek és nagyon jól megszerkesztettek, de maga a film elég lapos lett. Nem fájdalmas, ártalmatlan, de cserébe nem sokat ad. Nálam valahogy így fest egy közepes.

A Netflix legújabb sikerfilme lehetne a 21. század útkereső tinijeinek legújabb himnusza, amit mindenkinek hallania kéne, de sajnos túl kevesekhez jut el. Szereplői átlagos személyiségek, akiknek, ennek ellenére nagyratörő céljaik vannak, és akikkel a lelkük mélyén mindenki tud azonosulni. Elvégre hányszor fordul elő, hogy lemondasz életed legnagyobb vágyáról, mert túl magasak az egyetemi pontszámok? Hányszor csúszol le a hozzád legjobban illő szakról egy olyan képességed hiánya miatt, ami az általad választott irányhoz még csak nem is szükséges?! Hányszor kell darabokra hullania a jövőképednek, hogy egy számodra elérhetőbbet kelljen kreálnod?! Én azt mondom, túl sokszor. De ez a történet, az előző kérdésekre adott ’rengetegszer’ választ nem hajlandó többé tolerálni és megmutatja, hogy nem szabad kergetni azt, ami menekül előled, mert a hozzád igazán passzoló emberek, helyek és iskolák két karral fognak érted küzdeni és eszükbe sem fog jutni, hogy hátrahagyjanak. Eléd tárja a kegyetlen igazságot, hogy a túl nagy célok és az élvezetes tinikor sosem fog megférni egymás mellett, ugyanakkor mindig van egy megoldás, amivel ha mindent nem is kaphatsz meg, kitöltheted a benned éktelenkedő űrt. Mert sosem késő felébredni és elkezdeni egy új fejezetet egy kicsit...más ritmusra.

Oké, én nem kifejezetten vagyok oda a musical beütésű filmekért, de erre még én is rá tudtam állni. Nagyon jó hangulatú filmecske, amit szerintem egy sima délutáni filmezéshez elő lehet húzni.

Nagyon jo pofa...egyszer megnezhetos

A zene nem különösebben fogott meg, mindenesetre a történet szerintem egészen korrekt, kissé sablonos, de ettől függetlenül egyszer meg lehet nézni.

Eseménydúsabb történetre számítottam, de egy egyestés filmnek nem volt rossz.

Élettel és humorral teli, könnyed kikapcsolódást ígérő film. A történet teljes mértékben kiszámítható, de még ez sem zavaró, mert egyszerűen jó nézni.

Nem több egy újabb tucatfilmnél, amit fiatal színészekkel, pörgős hangulattal próbáltak felturbózni, de nincs se érdemi mondanivalója, se értelmes cselekménye.