BaloghBogi42

A hiányzó kirakós
A film nagyszerűen indít, hiszen már az első néhány percben elénk tár egy melegséggel és szeretettel telített anya-lánya kapcsolatot, és rögtön megkedvelteti velünk a szereplőket, vagy legalábbis szimpátiát érzünk irántuk. Aztán elkezdenek fokozatosan egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok történni: furcsa tekintetek az emberektől, a tanárnő bizonytalan, már-már megilletődött integetése. Aztán megtörténik a tragédia, a félreértés és a balszerencse láncolatának bekövetkezése. Láthatjuk, ahogy az elején még szimpatikus, keményen dolgozó anya kezdi elveszíteni az uralmat a saját gondolatai és cselekedetei felett. Össze van zavarodva, kétségbeesett, feldúlt, impulzív. Tökéletes ábrázolása a besokal... több»

A tett mögötti agy
Nem is tudom, mivel lenne érdemes kezdenem a kommentemet, talán azzal, hogy már a legelején le legyen szögezve, elképesztően vontatottnak éltem meg ezt a filmet. Rendkívül unszimpatikusnak találtam a főszereplőt, a 'bűnöst', a tett mögötti agyat alakító hölgyet. Idegesítő volt, ahogy az összes férfi, akivel találkozott, azonnal megtett volna érte akármit, még ha ez a saját életük fenekestül való felforgatását vagy eldobását jelenti is. A legborzasztóbb pedig az az egészben, hogy miután a lány sötét titkai elkezdtek napvilágra kerülni, és a nyomozónő már teljes mértékben átlátott rajta, és feltárta az igazságot a másik gyanúsított számára, a férfi még akkor is védte a lányt, hiába volt egyért... több»

Ha őszinte akarok lenni, a leírás alapján nem ilyen típusú filmre számítottam. Azt hittem, egy mély és megható másfél óra előtt állok, ami arról fog szólni, hogy egy özvegy mennyire szerette a férjét, és érte akarja lefutni a maratont a lányai segítségével, ezért mély döbbenettel tapasztaltam, hogy egyáltalán nem ilyen jellegű filmről és cselekményszálról van szó. A maga műfajában nem egy rossz film, de kiemelkedőnek sem titulálnám. Picit túl soknak éreztem benne a drámázást és a panaszkodást, de a magyarokról úgyis azt állítják, hogy szeretnek szenvedni, szóval lehet, ennek volt köszönhető. Összességében egyszer nézhető alkotásnak tartom, amiben vannak vicces vagy megmosolyogtató jelenetek,... több»

Az "álom"utazás
Személy szerint a három Mézga családdal (vagy ebben az esetben az egyik tagjával) foglalkozó sorozat közül ez áll a legtávolabb tőlem. Nagyon izgalmasnak és tanulságosnak tartottam Aladár és Blöki utazgatásait, és érdekes volt a bolygókat szemlélni, egy-kettőnél paródiaként vagy emberiségkritikaként értelmezni őket. Azonban számomra az igazi Mézga-fogalom magában hordozza a teljes család nézőpontjait és élményeit. Ami viszont a leginkább foglalkoztatott ezzel az évaddal kapcsolatban, az az, hogy a legutolsó részben, amikor már Aladár "hegedűje" el lett adva, Blökivel egyetemben megálmodott egy teljes újabb utazást. Így mi a garancia arra, hogy az összes eddigi nem csak további közös álmok ki... több»

Egy újabb "szellemes" történet
Tipikus karácsonyi film a múlt, a jelen és a jövő szellemének megjelenésével. Hangulatos lehet a családdal megnézni az ünnepek környékén, de újat nem igazán tud mutatni vagy mondani. Azonban, mint a többi ilyen típusú mesefilm, nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is érdekes lehet, és élvezetes másfél órát nyújt. Ami különlegességet fel tud mutatni, az az, hogy sokkal nyomasztóbb hangulatot áraszt, elsőre úgy éreztem, mintha Tim Burtonnek is köze lenne hozzá, hiszen az ő neve szokott hasonlóan sötét beütésű filmekkel kapcsolatban megjelenni.