Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással) (2016)

Tudtommal ez a film 2016-ban úgy elkerülte a magyar mozikat, mint a sicc, pedig a Popsztár kenterbe veri a tavalyi vígjáték felhozatalt oda meg vissza. Kérdem én: hol az igazság? Jó, oké, ne legyek telhetetlen, hiszen itthon DVD/Blu ray-en már december óta kapható, így nem kell lemondanunk erről az alig másfél órás örömről. Mert ennek a filmnek tényleg lehet örülni! Az ok pedig pofonegyszerű: egy olyan jelenség (a popsztár lét) áll a film középpontjában, amellyel sok mindent lehet csinálni, egy valamit viszont biztos nem: komolyan venni. Ezt remekül lovagolja meg ez az ál-dokumentumfilmes gúnyába bújtatott film, s ezzel a formával épp úgy tárja elénk a popsztárok életét, ahogy azt a nagy többség általában képzeli: hatalmas ego, minden csili-vili, botrányok, hisztik, talpnyaló slepp, pénzhajhász menedzser és a többi. Szépen kirajzolódik az a hullámvasút is, amelyen a popsztárok tengetik életüket (nagyon hamar a csúcsra lehet törni, de onnan pillanatok alatt le is lehet zuhanni). Connor 4 Real minél görcsösebben hajhássza a népszerűséget és minél modernebb eszközöket próbál ennek érdekében választani, annál nagyobb bakikat követ el, s ezekből a próbálkozásokból remek helyzetkomikumra építő jelenetek bontakoznak ki. Akarva akaratlanul is azok az adások ugrottak be, amelyeket egykor a VH1-on lehetett látni különböző zenekarokról és előadókról. Ha pedig a játékfilmes vonalra gondolo... több»

Kellően beteg film görbetükröt mutatva a mai popsztárok előtt. Jó zenei alapok vannak benne, viccesen szar szövegek és sok humoros cameo. A nagy baj vele, hogy elég hamar elfárad a film és csak időnként bukkannak fel benne jó poénok. Talán jobb ötlet volna ha Samberg a 7 nap pokolban-hoz hasonlóan egy 45-50 perces rövidebb filmet forgatott volna. Nem rossz film és azért nem is vészesen hosszú, de azért lehetett volna még vágni belőle.

A The Lonely Island egy borzasztó érdekes jelenség. Én figyelemmel követem a munkásságukat egy ideje és többször felmerült bennem a kérdés, hogy ezeket az arcokat ki az isten engedte be stúdióba. Fantasztikus amit csinálnak. Az egész egy ilyen amerikai álom paródia remek közreműködésekkel, mint Adam Levine, Michael Bolton vagy Justin Timberlake. És a pillanat amikor kiderült, hogy ez a három tag filmet forgat leírhatatlan. Nem tudom, ki mikor és miért hagyta jóvá ezt a számukra, de jól tette! Amellett, hogy a filmhez 24(?) teljesen új track-et írtak a film is elkészült. A promo dalok, mint az I'm so Humble vagy a Mona Lisa instant kedvencek lettek, aztán jött a Weirdo és a Finest Girl és több se kellett azonnal meg akartam nézni ezt a filmet. És hát végre sikerült... A film elvileg az ilyen pop sztárok életrajzi filmjeit (pl Justin Bieber filmek) igyekszik kiparodizálni. És ha fogékony vagy a Lonely Island féle humorra akkor ez a film telitalálat. A központban egy kitalált pop előadó Connor4Real áll aki éppen az új lemezének kiadása előtt áll. Folyamatos koncertek történik néhány ballépés és a cél, hogy újra megszerettesse magát a közönséggel. A banda 3 srácán kívül olyan emberek fodulnak meg itt Emma Stone, P!nk, Usher, Jimmy Fallon vagy Snoop Dogg. Aki kicsit jártas pop témában és unja az egy kaptafára készülő dalokat és a felhőtlen hírességi életet az imádni fogja. Nem tudok betelni vele!