Valami Amerika 3 (2018)

Őszintén szólva az előző két rész sem volt a kedvencem, pár poént leszámítva nem túl erős filmek, de érdekeltek mert magyar filmről van szó. A harmadik részt úgy harangozták be, hogy ez mindent elsöprő rész lett. Rám túl nagy benyomást nem tett. Azt el kell ismerni, hogy hatalmas sztárparádé a film. A hazai színészélet színe-java szerephez jutott. Stohl, Nagy Ervin, Tompos Kátya, Oroszlán Szonja, Pindroch Csaba, Ónodi Eszter, a nagy öregek Csuja Imre és Szervét Tibor és a személyes kedvencem Thuróczy Szabolcs. Már csak Csányi és Shell Judit hiányzott. És még egy Ganxta Zolit is megnyertek maguknak. Karakterekben nem volt annyira meggyőző a film. Engem Oroszlán Szonja karakterének butasága inkább idegesített, mint szórakoztatott. Az előző részekben sem volt ez máshogy de valahogy itt már sok(k) volt. Nagy Ervinnek jól állt a szerepe, bár nem tudom, hogy ez dicséret-e. Stohlt nem kedvelem, de ettől függetlenül az egyik legjobb magyar szinkronhangnak találom és a filmben is övé az egyik leghitelesebb alakítás. Csuja és fiú tesók is hozták a kötelezőt. A története elég gyenge lábakon állt a filmnek, ez a bélyeg körüli herce-hurca nem volt valami izgalmas. A börtön mint helyszínből is többet ki lehetett volna hozni. A tömeg pucérjelenet elég erőltetett volt a szappanos dologgal és talán a homoszexuális közösség számára is sértő dolog. Pokorny Lia, mint az álruhás Szervét Tibor az annyira gagyi volt, hogy elmondhatatlan. Egy férfi alkatra, hangra csinálhat bármit, akkor se lesz nőies és persze Lia karaktere mindig alakkiemelő ruciban nyomta. Az Igazából szerelemből lopott ötlet, a papírra írt feliratokkal olyan igazi magyaros volt. A szőke cica baba üzen a palijának a börtönbe. Sajnos nálam ezentúl az amerikai filmnél is ez fog beugrani. A legfőbb baj a filmmel, hogy nem volt humoros. Sokszor kínos volt és csak bámultam magam elé. Annak örültem, hogy több magyar dal is felcsendült a filmben, de többször meg angol sláger lett bedobva. Egy magyar filmben legyenek magyar dalok. Nálam már kipukkadt a Valami Amerika lufi.

Nem szeretem a magyar filmeket, a Miniszter félrelép és a Papírkutyákon kívül. Ennek se láttam az előző két részét, de az előzetes bíztató volt, hát tettem vele egy próbát. Magyar vígjáték létére megdöbbentően jó, mint ha csak egy amcsi vígjátékot nézne az ember, a kezdőjelenetben meg annyi golyót ellőnek, hogy még Michael Bay is elégedett lenne. Szinte minden percre jut hasfogós poén, még Oroszlán Szonja se túl idegesítő. A börtönjelenetek parádésak, irónikus mód Bucit is belecsempészték, neki volt bőven tapasztalata is....ha valakit, hát őt különösen rühellem, emberileg-színészileg egyaránt, de Herendi Gábor kezei alatt még ő is szórakoztató tudott lenni, főleg a Kokós benyögése. Ha börtön, hát nem hiányozhatnak a meleg viccek sem, a zuhanyzós rész sírva röhögős, a színdarab szintúgy, döglégy pedig önmagát alakítja ismét....de legalább szórakoztatóan. Egy kiváló börtönvígjáték született végre kis hazánkban parádés alakításokkal és rendezéssel, ami végre megüti a nemzetközi mércét is. Ez tényleg Valami Amerika!

Sikeres lezárása egy sikerszériának. Ez a rész is tele volt poénnak, szinte minden jelenetre jutott egy-kettő. Imádtam minden percét, és örültem hogy a magyar filmipar bizonyított.

A kritikai visszajelzések kicsit aggodalomra adtak okot, és a film első akciójelenetét követve bizony el is kezdtem érezni azt a szenvedést, amiről olvastam. Érezhetően túltolták, többet akartak mutatni a második résznél, és itt-ott inkább szánalmas volt, mint humoros. Majd eljutottunk 30 percig, ahogy a börtönbe kerültek a főhőseink és valahogy olyan tömény mennyiségbe kaptuk a sztárokat, és általuk a poénokat, hogy megadtam magam... elkezdtem szórakozni! Bizonyára a teltházas mozi együttes nevetése is fokozta az élményt, de ide haza biztos, hogy sikert arató vígjáték, ami elérte a célját. Mondhatnak bármit a kritikusok, egy ,,könnyesre röhögős" filmet hozott össze Herendi Gábor. Oroszlán Szonja karaktere játszott az idegeimmel, és a lezárás is hagy némi kívánni valót, de ekkora dózisba adagolva a baromságot, könnyen túl lehet tenni magunkat a besült poénokon. Az első részét annyira nem is, de a második részét mindenképpen érdemes megnézni (ha netán elmaradt volna eddig), mert a börtönben előadott darab értéke akkor éri el rekesz izmokat, ha láttuk már az ,,eredetit" (ami a Valami Amerika 2-ben látható). A jelenleg ma legjobban foglalkoztatott magyar színészek megjelennek a filmben, a történet és a poénok minősége pedig nem szab korhatárt, szerintem egy mai 15 éves srác is ugyan olyan jól tud szórakozni a Várnai testvéreken mint aki az 50-es éveit tapossa.

Nem hazudtolja meg magát ez egy igazi Magyar film. Meg látszik rajta, hogy Herendi Gábor filmje. Egészen szórakoztató filmre sikerült, van benne néhány ütős poén és van kevésbé számomra vicces. A színészi választással van némi gondom, akik szerintem egyáltalán nem illenek bele a filmben, sőt Stohl Andrást egyáltalán nem is engedném a televízió-műsorokba. Jobban sikerült mint az előző részek. Akik szeretik a Magyar filmeket nekik ajánlani tudom. :)