Gene Wilder

10

Jerome Silberman, azaz Gene Wilder 1933. június 11-én született az amerikai Wisconsinban, William J. és Jeanne (Baer) Silberman gyermekeként. Zsidó családban nőtt fel. A színészet iránt már gyermekkorában intenzív érdeklődést tanúsított, első ízben akkor, amikor egy alkalommal édesanyja megbetegedett és Gene sikeresen megnevettette őt.

Középiskolásként egy katonaiskola diákja volt, ahol számos megalázó helyzetet élt át, nem csupán zsidó származása miatt, így félbehagyta tanulmányait és hazatért szülővárosába, ahol bekapcsolódott a helyi színház életébe. Első színpadi szerepe Shakespeare Romeo és Júlia című darabjának Balthasar szerepe volt.

Az érettségit követően az Iowa-i Egyetem kommunikáció- és színészet szakára felvételizett, majd a sikeres záróvizsgákat követően 1955-ben átvehette oklevelét. Bristolba költözött, ahol felvételt nyert a Bristol Old Vic Theatre School-ba. Kiváló vívóként több versenyt is megnyert. A Stanislavski-módszer elsajátításának vágya miatt hazaköltözött Amerikába. Kötelező sorkatonasági éveit egy kórházban töltötte ápolóként, majd leszerelését követően volt limuzinsofőr, de vívást is oktatott. Színészi vénáját a HB Studiónál kamatoztatta, majd Charles Grodin javaslatára átigazolt Lee Strasberg magánosztályába.

Első filmszerepével azonnal ismertté vált: Producerek (1967). A film Mel Brooks rendezőnek Oscar-díjat, míg Wildernek országos ismeretséget hozott. A Bonnie és Clyde (1967) című filmdrámában Faye Dunaway és Gene Hackman mellett Warren Beatty-vel dolgozott együtt. Rövid párizsi tartózkodása szülte a Kezdjétek a forradalmat, de… (1970) című vígjáték alapötletét, majd Woody Allen meghívta az Amit tudni akarsz a szexről (1970) című alkotásába.

Forgatókönyvírói zsenialitását a még jóval korábban született, de csak 1974-ben bemutatott Az ifjú Frankenstein is remekül bizonyítja. Az alkotás a történet kidolgozásáért (Wilder) és a rendezésért (Mel Brooks) is Oscar-jelölésben részesült. Következő filmötlete a Rabbi a vadnyugaton (1979) című vígjáték volt, melynek főszerepére John Wayne-t szerették volna felkérni, de a színész nem volt hajlandó gázsijából engedni, így egy akkor még kezdő színész, Harrison Ford kapta meg a főszerepet.

Az első film, melyben Wilder együtt játszott későbbi ’Stan és Pan’ párjával, Richard Pryorral a kevésbé ismert Super Chief volt (1975). Kettejük első igazán átütő sikereket elért produkciója 1980-ban került bemutatásra; ez volt a Dutyi dili. A páros sikerszériájához tartozott még a Vaklárma (1989) és a Folt a zsákját (1991). Ez utóbbi volt Pryor utolsó filmes szereplése erősödő betegsége miatt (szklerózis multiplex), de Wilder sem igazán mutatkozott a későbbiekben a filmvásznon. Élete utolsó évtizedeiben forgatókönyvíróként (Gyilkosság a kisvárosban, 1999) és tévésorozatok epizódszereplőjeként (Szívek szállodája, Will és Grace) volt látható alkalmanként.

Feleségét, Gilda Radnert 1981-ben ismerte meg, majd három évvel később vette feleségül. A párnak nem született gyermeke; később kiderült, hogy Gilda rákos. Évekig küzdött a betegséggel, majd 1989-ben ez utóbbi győzedelmeskedett az asszony felett.

Wilder élete utolsó szakaszát Karen Webbel osztotta meg és az irodalom felé fordult. 2007-ben jelent meg első regénye My French Whore címmel, melyet egy évvel később a The Woman Who Wouldn't című regény követett.

A színészt 83 éves korában, 2016. augusztus 29-én érte a halál connecticuti otthonában.