Laurence Olivier 1907. május 22-én született Dorkingben, Angliában. A 20. század egyik legjelentősebb színészeként tartják számon. Anglikán papcsaládban nőtt fel, szigorú neveltetésben részesült. 9 évesen játszott először Shakespeare-darabban, majd az oxfordi tanulmányai során több iskolai darabban szerepelt, végül édesapja döntött úgy, hogy folytatnia kellene színészi tanulmányait. A Birminghami társulatban nemsokára már a Hamletben és a Macbethben játszott, de elutasította az újfajta,... TöbbLaurence Olivier 1907. május 22-én született Dorkingben, Angliában. A 20. század egyik legjelentősebb színészeként tartják számon. Anglikán papcsaládban nőtt fel, szigorú neveltetésben részesült. 9 évesen játszott először Shakespeare-darabban, majd az oxfordi tanulmányai során több iskolai darabban szerepelt, végül édesapja döntött úgy, hogy folytatnia kellene színészi tanulmányait. A Birminghami társulatban nemsokára már a Hamletben és a Macbethben játszott, de elutasította az újfajta, átélésen alapuló színésztechnikát, mely egyre népszerűbbé vált. Első filmes főszerepét a The Yellow Ticketben játszotta 1931-ben a film nem keltett különösebb visszhangot. 1937-ben a hírneves Old Vic társulathoz igazolt, ahol hamarosan kora legelismertebb színészévé vált. Az első filmes Shakespeare-adaptáció, melyben szerepelt, az Ahogy tetszik (1936) volt, 1939-ben pedig a Broadwayen is debütált. Második feleségével, Vivien Leigh-vel szintén 1936-ban ismerkedett meg, ezt követően színpadon és filmekben egyaránt játszottak együtt, de csak 1940-ben köthettek házasságot. Hollywoodban először a Üvöltő szelek (1939) című filmmel aratott sikert. Rendezőként 1944-ben debütált a Shakespeare-trilógia első darabjával, a V. Henrik című filmmel, melyet az Akadémia több kategóriában is díjra jelölt. Ezt a Hamlet (1948) követte, mely külföldön is óriási kritikai sikert aratott. A sorozatot a III. Richard (1955) zárta. 1957-ben került a mozikba a rendezésében bemutatott A herceg és a táncosnő (1957), melyben Marilyn Monroe játszotta a főszerepet. 1963-ban a National Theatre Company egyik alaptagja lett, vezető színészként és rendezőként is hatalmas sikereket ért el. A ’70-es évek olyan filmekben nyújtott kiemelkedő teljesítményt, mint a A mesterdetektív (1972), a Maraton életre-halálra (1976) és Brazíliai fiúk (1978), melyekért rendre jelölést kapott az Akadémiától. Utolsó Shakespeare-szerepét egy tévéfilmben, a Lear királyben (1983) játszotta. Oliviert 1947-ben ütötték lovaggá. Három alkalommal volt házas, két lánya és két fia született. 1989-ben hunyt el az angliai Ashurstben, a Wesminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
(Ferencz Orsolya )