2022.09.24 07:50 Interfectorem Sabnock Olvasottság: <100x
1

Illik meghajolni.

Egy bizonyos fajta hangulat, és miliő.

A szereplők, a rendező és a sztori.

Illik meghajolni.

Ezek kombója, és máris jó egy film!

Lee Daniels, a színészek Forest Whitaker és Oprah Winfrey, aki bekukkantott a filmezés világába!

Íme:

A lakájok már hivatásuknál fogva inkább csak statisztáknak tekinthetők, bár azért egy jó párszor már előtérbe kerültek a mozgófilm történetében: elég csak A napok romjaira, a Csengetett Mylordra vagy a jó öreg Hippolyt-ra gondolni, ami a miénk.

Nemrég Quentin Tarantino ajándékozott emlékezetes szerepet egy Samuel L. Jackson játszotta fekete komornyiknak, amivel Forest Whitaker komornyikja beszélőviszonyban sincs.

Van az a Monty Python jelenet, amikor a Graham Chapman alakította lakáj egyszer csak a főszereplők legnagyobb megdöbbenésére hatalmas, és óriási közönségkedvenccé válik, ráadásul a darab befejeztével ő aratja a legnagyobb tapsot és gyűjti be az összes virágcsokrot és plüssmacit a nézőktől. Ez nyilván abszurd példa, hiszen A komornyikok a filmekben és a színdarabokban csendesen meghúzódnak a háttérben, mondhatni láthatatlanná válnak, ahogy ez az itt tárgyalt filmben is többször elég erőteljesen elhangzik. Az amerikai történelemben mégis volt valaki, akinek az élete filmért kiáltott: A komornyik című film annak a Eugene Allen-nek a visszaemlékezésein alapul, aki 34 évet húzott le a Fehér Házban, hét amerikai elnököt szolgálva.

Lee Daniels a Precious című filmmel szerzett kiemelt hírnevet magának pár éve, és aki azt látta, az nagyjából tudja, hogy mire számíthat A komornyiktól. A rendező ezúttal is az érzelmek erőteljes manipulálását tűzte ki célul, a képi eszköztára sok esetben túllépi a ragacsos giccs határát, de a színészek szerencsére mentik a menthetőt.

Forest Whitaker megint egészen zseniális, bár a nagyobbik fiát játszó, amúgy brit David Oyelowónak még inkább kijár az elismerés, és még Oprah Winfrey is elfelejteti velünk, hogy ki is ő valójában. Kisebb gond csak a mellékszereplők terén van: John Cusack a fura krumpliorr ellenére sem néz ki Richard Nixonnak (noha a színészi eszköztárának köszönhetően mégis jobban idézi meg Tricky Dicket, mint Frank Langella a Frost/Nixonban), James Marsden meg egyszerűen túl csecsemőfejű JFK-nek.

Alan Rickman viszont elképesztően jól hozza Ronald Reagan manírjait, és szerencsére az inkább zenészként, illetve ripacsként ismert Lenny Kravitz / Cuba Gooding párosra sem lehet panasz. Így csendes, de erőteljes tapsot érdemelnek!

A komornyik egy olyan csodálatos film, ami egy merészebb direktor kezében izgalmasabb lehetett volna, a legnagyobb probléma pedig az, hogy a 40 (!) producert felvonultató stáblista előtt még az aktuálpolitikai maszlagot is megkapjuk. Ennél azért ígéretesebbnek tűnt a modern kori amerikai történelmet kívülállóként, mégis testközelből átélő kisember sztorija, és kiderül, hogy mekkora különbség lehet Forest (Whitaker) és Forrest (Gump) között.

Számottevő, és mégsem idegesítően sokkoló!

Jó kis mozi, amit érdemes megnézni!

Kedvenc fotelemből meg ráadásul kényelmes is.

78 A komornyik  (2013)

dráma | életrajzi

Az ember jogi problémáktól sújtott 20. századi Amerikában a Fehér Ház komornyikjának lenni nem könnyű mesterség. Cecil (), aki a megkülönböztetéstől, diszkriminációtól... több»

1