Ez tipikusan az a film, amit vagy imádsz, vagy végigszenvedsz. Iszonyat nyomasztó, tele beteg metaforákkal meg ilyen test-horroros cuccokkal, de közben tök érzelmes is a családi sztori. Nekem néha túl művészieskedő volt, de nem lehet rá mondani, hogy unalmas.
Izgalmas és brutális, de nem ősi gore‑őrület, inkább visszafogott, mégis üt. Amikor Predator lecsap, azt érzed. A hangzás, a zeneválasztás szépen támogatja. A karakterívek hiányoznak, de az akció mindent visz.
Az év egyik legjobb sorozata egyelőre szerintem. Néhány szereplő kicsit kínosnak, idegesítőnek hatott, de gyorsan keresztüllendültem rajta, annyira jó volt a sztori és a rejtély.
Nekem kicsit túl sok volt a dráma, és kevés a valódi cselekmény. Bár a karakterek érdekesek, a történetvezetés néhol kiszámítható. Nem rossz, de nem is kiemelkedő.
Én személy szerint örülök, hogy Keatont ismét egy vígjáték szerepben láthattam. Szerintem ez a film irtó jópofa, bár talán nem az a fajta, amit az ember újra meg akar majd nézni.
Számomra nagyon vegyes érzelmeket keltett - egyrészt tetszettek a díszletek, vizuálisan teljesen jó és néhány szereplő tényleg megkapó. De ettől függetlenül az egész üresen cseng, a forgatókönyv esetlen, egyenesen rossz helyenként, tele van klisékkel és a poénok nagyon mellétrafálnak az esetek többségében. Semmiképpen sem hozta a szintet, amit elvártam volna a marveltől.
Szerintem teljesen rendben volt, klasszikus akcióvígjáték, mindennel, ami kell. Egyszernézősnek elmegy, szórakoztató, nem bánom, hogy adtam neki egy esélyt.
Nem a legjobb az biztos, de szerintem elmegy és vannak benne kifejezetten jó dolgok. Sajnos elég lassú és helyenként ez unalmasba csap át, de végre nem egy olyan horror, ahol a karatkerek full kreténbe mennek. Szerintem élvezhető és nem elvesztegetett idő, persze ízlés kérdése.
-Azt hiszem Adam Sandler maradhatna az ilyen drámai szerepeknél. Sokkal jobban megy neki, mint a vicceskedés. Maga a film nem rossz, bár sok szereplő nincs kidolgozva és a beszélgetések az űrlény és az űrhajós között helyenként altatóak. De ennek ellenére egy elgondolkodtató darab. Sajnos erre is jellemző a Netflix-adaptációk egyik velejárója - ezután inkább elolvasom a könyvet.
Egy dolog biztos, ami japánból érkezik, a legjobb esetben is furcsa a mi szemünk számára. Nem tudom eldönteni, ez a műsor jó volt-e. Talán nem. De annyira más, mint amit eddig megszoktam, hogy érdekesnek találtam.
Vontatott, unalmas és rettenetesen kínos. Minden megvan benne ahhoz, hogy a vígjáték nevezetű műfaj szöges ellentétjét hozzuk létre - ami ebben az esetben nem a dráma.
Egy ütős sztori és Benicio del Toro - hol lehet itt elrontani valamit? Már egy ideje igencsak kerülöm a Netflixet, mert rengeteg szennyet önt magából, erre néha-néha előrukkolnak valami ilyesmivel. Szóval megéri visszanézni azért.
Nem sok mindent lehet hozzátenni, szerintem ez egy remek dokusorozat, amelynek mindig érdemes megnézni a legújabb epizódját. Ez most sincs másként. Mindenkinek csakis ajánlani tudom.
Bár Salinger a kedvenc írom, őszintén szólva sose szerettem, ha megmutatták, mennyire elitista környezetből érkezik. Nehéz ezt lefejteni róla, viszont érdemes, ez a film azonban nem csinál mást, mint piedesztálra emeli, ami szerintem sajnálatos.
egy remek és rendhagyó dráma a magányról és a világ kiismerhetetlen bonyolultságáról. nem dob fel vagy szépíti meg a napunkat, de egy nagyon érdekes, mély helyre visz.
Azt jelezném előre, hogy ha valakit nem érdekel ennyire mélyen a sorozatgyilkosságok pszichológiai/pszichiátriai háttere, akkor az unatkozni fog rajta - de am úgy ez egy kiváló munka a témában.
88 Alpha (2025)