Egyike azoknak a történeteknek, amelyek minden egyes fordulattal sokkolnak, vad és szinte hihetetlen. Jól összerakott dokumentumfilm, releváns interjúkkal és a történetmesélés gördülékeny ritmusával. Szomorú, megható és egyszerűen hihetetlen.
Az első évad már két éves, nem a legrosszabb ötlet egy kis felfrissítés, mielőtt a második évad május 23-án megjelenik. Az anime-évadok újbóli elmesélése játékfilm hosszúságú "szupervágásban" nem új dolog. És bár voltak komoly félelmeim azzal kapcsolatban, hogy egy kétórás film mennyire foglal össze jól egy teljes tévés évadot, a Ghost in the Shell: SAC 2045 Sustainable War meglepően jól teljesíti nehéz küldetését. Legalábbis ami az alaptörténetet illeti.
Ami úgy kezdődik, mint Marilyn Monroe korai életének és karrierjének tisztességes értékelése, az hamarosan a halála körüli alaptalan összeesküvés-elméletekbe torkollik, és a dokumentumfilm a képtelenségek mocsarában végződik.
Az első epizódjától kezdve megfogott, de a végén mégis az az érzésem támadt, hogy ebből a sorozatból hat helyett öt epizód is lehetett volna. Nem arról van szó, hogy egy egész epizód felesleges lett volna. Inkább csak az az általános érzésem, hogy a történetvezetés néhol lehetett volna kicsit feszesebb.
Meglepődtem, mennyire élvezhető volt a sorozat. Jól összerakták és a PTSD nem egy gyakori jelenség az ilyen produkciókban, érdekes volt, hogy beletették.
A film annak idején nagyot bukott, legfőképpen azért, mert nem egy akciófilm volt, nem volt benne szerelmi szál és semmi olyasmi, ami a tömegeknek bejönne. Éppen ezért értékelhető számomra.
Sajnos úgy éreztem, hogy a film jó szándékkal készült, de gyenge lett. A befejezés nagyon melléütött a lényegnek és talán egy jó jelenetet láttam a filmben. Kiábrándító, pedig tehetséges emberek dolgoztak rajta.
Ugyanolyan, mint a többi hasonló témájú film. A sátán emberbőrbe bújik és mindent elpusztít/meghódítja a világot. Számtalanszor láttuk már ezt a történetet és ez a film sem más. Nem rossz, nem jó - ugyanaz.
78 A lány a képen (2022)