Egy megható történet Nem a legjobb adaptáció, de mindenképpen vannak benne egyedülálló megoldások, amiket a többi Pinocchioval ellentétben itt igenis profin és alaposan kidolgoztak. A szereplők egy kicsit eltérőek az eredeti személyiségektől, vagy csak így sikerült, de még belefér az alapba. A mozgáskultúrája a bábúnak elég ütött-kopott, de azért elmegy. Összességében egy kellemes esti szórakozásnak a gyerekekkel teljesem megfelel.
Szörnyű Nagyon kár volt megnézni ezt a filmet. Egy nagyon hitvány történet volt és nem is értem, hogy ilyeneket kiknek, vagy miért csinálnak. A történet eleve érthetetlen, de valójában ha mögénézünk a dolognak és elfogadjuk, hogy ez is adhat egy témát egy filmnek, akkor is talán műfaja leggyengébbje. A szereplők, mintha egy romantikus vígjátékban lennének, de a helyszínek is nagyon erőltetettek. Egyáltalán nem ajánlom.
Kutyabaj Nagyon szórakoztató és érzelmes film szerintem. A kutya aranyos révén, hogy egyébként is közel el hozzám a Labrador, mint fajta. A történetet jól kidolgozták és nem vitték túlzásba a kutyára osztott szerepet. A boszorkánytanya, mint helyszín sem volt túlcsicsázva, Daphne Zuniga pedig egyik, ha nem a legjobb alakítását vitte véghez. A vége is teljesen realisztikus volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Nem méltó a folytatásra Az első rész amilyen jól sikerült, ezzel sikerült az ember kedvét elvenni. Néhány ilyen típusú film már feldolgozta a cselekményt de sajnos a látottak közül ez a leggyengébb. A szereplők mintha beleuntak volna a film közepébe, mert az eleje még kecsegtet némi reménnyel. Nem csodálom, hogy nem készítettek harmadik részt, ebben ennyi volt, vagy talán még ennyi se. Nem feltétlenül ajánlom a téma követőinek.
Csak a megszokott felállás A szokásos hatalmi harcok és a romantika, a párosítás, ami talán a legtöbb alkotásnak adott, ad és adni is fog témát. A történet kicsit elcsépelt, de valahogy engem mégis meggyőzött, talán a karakterek kidolgozottsága miatt. A film hangulata is magával ragadja az embert. A főszereplők pedig jól játsszák a szerepüket. Az elejét se húzták el túlságosan, úgyhogy egyszer mindenképp érdemes megnézni szerintem.
Középúton Érdekes témát feszeget a film, de valahogy az első rész szintjét nem tudja megütni. A folytatásnál viszont jobb, úgyhogy átjárja az egészet valami kettőség, ellentmondás. Ezzel együtt jobban örültem volna, ha egy önálló filmként forgatták volna és nem egy harmadik részként, más teret adott volna az adott korban a kibontakozásnak. Egyszer mindenképp érdemes megnézni, de főleg a lezárás miatt nem adok rá maxpontot.
Újdonság Ezt a filmet érdemes mindenkinek megnézni, mert szerintem egy úttörő darabról van szó, ami teret nyitott sok tabu feldolgozásának és az ember belső gátjainak átszakításában. Ösztönöz, hogy nyitottan álljunk a világhoz, mégis tanulsággal szolgál az emberi mohósággal és sikeréhséggel kapcsolatosan. A szereplők is jól vannak összeválogatva és a cselekmény sincs túlbonyolítva. Kellemes meglepetés volt.
Folytatás... Ez a trilógia leggyengébb része szerintem, nincs benne semmi új és maga a téma is elég sokszor feldolgozott már. Az első résszel ellentétben viszont a folytonosság megvan a történetben, ami szerintem nem tett rosszat a filmnek. A szereplők jól hozzák a karakterüket, de valami mégis hiányzik az egészből. Egyszer azért érdemes megnézni a műfaj kedveleőinek, de nincs a legjobbak között. A zenéje nem rossz.
Egy ötletes mese Nagyon szeretem a régi rövid meséket valamiért és ez az egyik személyes kedvencem. Nagyon szép a környezete és a grafikája is. Susie tulajdonságai pedig példamutatóak, tehát tanulságot is helyeztek a kis történetekbe, ami egy alig 10 perces részbe azért elég nehéz, legalább is szerintem. Kár, hogy egy ilyen alapötlethez nem nyúltak hozzá később és készítettek belőle egy jó kis szériát. Mindenkinek ajánlani tudom.
Vissza a tengerbe Ahogy az angol cím is mutatja, ez már csak egy sokadik tengerben játszódó mese. A karakterek semmi újdonsággal nem szolgálnak, a grafika ráadásul elég semmitmondó. Nyomába se érhet egy Némónak, vagy Cápamesének. Láttam már rosszabbat is, mert egy-két vicces jelenetet azért sikerült belecsempészni, de más pozitívumot nem igazán tudok írni. Aki a halas meséket szereti, azért egyszer átverekedheti magát rajta.
Csak a szokásos Abban az időben biztos nagyon szórakoztató volt a gyerekeknek ez a sorozat, mert egy generáció nőtt rajta fel, de valahogy mai szemmel elég együgyűnek tűnik. Egyébként ez a rész a jobbak közül való volt, a látottak közül, de valahogy még nem kaptam magam azon, hogy na most Lolka és Bolkát akarok nézni. Leginkább engem a zenéje és a hangulathangok idegesítenek, de biztos, hogy tényleg sokaknak kedves emlék.
Uncsi Egy újabb dinoszauruszos sztori, melynek a világon semmi értelme, de biztos vagyok benne, hogy az olyan gyerekeknek se a kedvence, akik egyébként szeretik a dinókat. Már eleve a grafikájába bele kell kötni, mert egy ilyen csiri-vili világ nem passzol a nagy és veszélyes őslényekhez. Aztán ahogy nézi az ember, várja hogy legyen valami és egyszer csak vége lesz. Abszolút kihagyható, még a dinófanatikusoknak is.
Vissza a farmra Nálam a 2007-2008-as év legkellemesebb meglepetése volt a rajzfilmek terén. Abban az időben élte csúcsát az állatias emberi tulajdonságokkal rendelkező karakterek megjelenítése a rajzfilmekben és a Nickelodeon szerintem rátapintott a lényegre. Minden korosztály jól szórakozhat ezen a történeten, mely tele van humorral, a sztori pedig pörgős és jól követhető. Egyedül az autóvezetős részt éreztem túlzásnak.
Egy kevésbé ismert történet Gyerekkoromban ismertem a mesét, ami azért valljuk be nem a leghíresebbek közül való. Pedig nekem a személyes kedvenceim közt volt. A rajzfilm is elég érdekes lett, de valahogy nem annyira sikerült a hangsúlyt átvinni a vászonra szerintem a legfontosabb kulcsjelenetekben. A grafikája viszont nagyon rendhagyóra és szépre sikerült, ami szintén fontos. Péter karaktere tetszett különösen, főleg a ruhája.
Egy átlagos MH Valamiért megtetszett maga az alapötlet, ezért több részt is megnéztünk, de egy idő után egyhangúvá vált, részben ez a rész az oka szerintem. Nekem ez egy kicsit összecsapott volt, sokkal jobb alaptörténetek vannak másik részekben, meg valahogy az új karakterek sem nyerték el a tetszésemet. A verseny hangulata és a sztori felépítése viszont a megszokott, ezért aki szereti az MH világot, annak egyszer érdemes megnézni.
Túl a jóízlés határain A címet azért adtam, mert úgy gondolom, hogy valóban a sorozat célközönségének egy kicsit meredek jelenetek vannak benne, mert néhány kortársával szemben ez valóban a kisebb korosztályt vette célba, mind témájával, mind pedig karaktereivel. Némelyik rész amelyiket láttam, nem volt rossz, de általában ugyanolyan elcsépelt mindegyik és nem igazán szól semmiről, vagy nekem nem jött át a lényeg. Nem egy világsiker.
A legjobb Habó Láttam néhány feldolgozását a történetnek, de a rajzfilmek közül nekem ez tetszett a legjobban. Az ok pedig Habó megformálása, amikor rá gondolok így tudnám elképzelni, ahogy lerajzolták, vagy legalább is nagyon hasonlóan. A történet nem változik, de valamiért egyébként is tetszik ez a rajzfilm. Néhány jelenet egy kicsit el van kapkodva, nincs eléggé kidolgozva, de ennyi szerintem azért még belefér.
Csak a megszokott stílus A világsikerű, mégis formabontó és nagy felháborodást keltő sorozat szereplői karácsonyi különkiadása. A megszokott stílus bár néhol szerintem egy kicsit árnyaltabb, mint a sorozat alaphangulata. Cartman most is hozza formáját, de azért a többiek sem maradnak le. Van benne egy-két kultikus poén is, ami jót tett az egész történetnek. Aki szereti a South Parkot, annak kötelező darab, de sok embernek érthetetlen lehet.
Egy igazi klasszikus Szerintem az idősebb korosztály mind ismeri a vonalemberke kalandjait, ami mára talán egy kicsit feledésbe merült, de egykor hatalmas ötletnek számított. Az egész egy vonalból induló történet és minden részben a borítón látható hőssel történik valami izgalmas vagy éppen vicces esetenként szomorú kaland. Ennél egyszerűbb és nagyszerűbb képi megjelenítést még nem láttam. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Szörnyű Általában a japán rajzfilmek mély tartalommal vannak megáldva és megnyerik a nézőket. ezért néztük meg, de ritka unalmas volt és jelentéktelen. Az egész arról szólt, hogy a kisfiú egy kistestvért kap Mirait, akit nem tud elfogadni és később megjelenik a felnőtt Mirai, aki különböző élethelyzetekbe sodorja a kisfiút a házuk udvarán. Például a kutyájuk is emberré válik játék közben, vagy meglátogatják a háborús hős nagypapát gondolatban.
64 Pinocchio (1976)
Nem a legjobb adaptáció, de mindenképpen vannak benne egyedülálló megoldások, amiket a többi Pinocchioval ellentétben itt igenis profin és alaposan kidolgoztak. A szereplők egy kicsit eltérőek az eredeti személyiségektől, vagy csak így sikerült, de még belefér az alapba. A mozgáskultúrája a bábúnak elég ütött-kopott, de azért elmegy. Összességében egy kellemes esti szórakozásnak a gyerekekkel teljesem megfelel.