wirwil

Ichak Finchi annyira... nem is tudom, milyen jelző illene ide... annyira... hatásos ebben a filmben. A mozdulatai, a grimaszai, a nézése, mind-mind színészi mestermunka. A film meg egy kis gyöngyszem. A párbeszédek, a fel-felbukkanó szótlanság, az alap (mennyi nyúl van egy pár négyzetkilométeren?), az összetartozás erőltetése... nagyon jó kis film!

Szerintem ezt a filmet Kozák András nélkül nem lehet elképzelni. Az a letargikus, életunt, szomorú karakter, amit alakít, na az nem semmi! És ezt koronázza meg a zene. Nem is tudom, mennyi együttes hallható benne, de ínyencfalat, az biztos. És a történet! A végén a nagy csattanó! Mind-mind nagyon a helyén van. Amikor Kozák András hazamegy és bekapcsolja a magnót, felharsan a VHK, na azt az arcot nem fogom elfelejteni! A Blue Box a volt Kultiplex elődje volt.

A filmet Mátraverebélyben (is) forgatták. Többször feltűnnek benne háttérben a falu akkori lakói.

A sámán leleke szárnyal a fellegek között és ebben mindig egy segítő lény ad neki segítséget. Ez a film egy modern, mai sámánmese.

Ez egy nagyon kellemes alkotás, igazi vidéki érzés, elzárt terület, hófúvás. Lisztes Anikó nekem annyira tetszett benne... nem is értem, miért nem játszott más filmben.

A tengeren száguldó kürt hangja örökre az emlékezetembe vésődött. Ahogy az Antonio Bay beli KAB Radio hangja is.

Amikor először láttam, akkor csak azt számolgattam, hogy mennyi szereplőt hozott át Jeunet az Elveszett gyermekek városa-ból.