Sorolhatnám azon filmkészítők neveit, akiket kimondottan megkedveltem, mióta a horror a kedvenc filmes műfajom lett, de nem teszem, mert bizonyára igencsak hosszú lenne egy efféle felsorolás. Viszont John Carpenter neve mindig kiemelkedő volt. Számomra ő testesíti meg azt, amit szeretek a horror műfajában, és emiatt nagyon sajnálom, hogy az utolsó rendezése immáron tíz évvel ezelőtt volt (The Ward). Azóta persze fel-feltűnik egyes produkcióknál mint producer vagy mint zeneszerző. Amiatt pedig, hogy nem készít filmeket idestova több mint tíz éve, mindig előveszem a régebbi filmjeit, és még mindig nem tudom megunni őket, hisz szinte egytől-egyig zseniális alkotások voltak. Persze azért becsúszott egy-két közepes alkotás is, de még azok is hatásosak voltak. Nem merném Carpenter legjobb három, de még akár a legjobb öt filmje közé se sorolni jelen alkotását, de az biztos, hogy a kedvenceim közt a helye ennek a filmnek is. A története jó, kifejezetten élvezetes, és kellő mértékben tartalmaz megfelelő mennyiségű misztikumot, ami szuper párost eredményez Carpenter rendezői védjegyéivel. Tehát történetileg semmi kifogásolható nem található a filmben, feszült és izgalmas. Kimondottan jó atmoszférával rendelkezik a produkció, és ehhez a szereplőgárda is rendesen odatette magát. Tulajdonképpen az összes szereplő kedvelhető, még azok is, akik a forgatókönyv alapján kissé gyarlóbbak lennének... több»
John Carpenter nem ok nélkül kapta meg a Horror Pápája megnevezést, hiszen pályája során olyan kultikus mozikat tett le az asztalra, mint jelen film is. A köd pedig egy vérbeli kísértettörténet, melybe Carpenter beleviszi utánozhatatlan, kissé B-filmes stílusát. Nagyon érdekes a film létrejöttének története, ugyanis Carpenter elmondása szerint nem csak a The Trollenberg Terror című 1958-as horror ihlette meg, hanem egy a Stonehenge melletti kirándulás során megpillantott sejtelmes köd is. Ezt az egyszerű, de annál vészjóslóbb természeti jelenséget kapcsolta aztán össze a jól ismert kalózhistóriákkal és voala, meg is lett a történet alapja. A cselekmény maga nem nyújt túl sok újdonságot, valamint a karakterek is igen egyszerűek. Carpenter viszont jó érzékkel pakolja ezeket össze, mindig eleget időzik az egyes figurákon, hogy azért megismerjük őket, így nem okoz nehézséget, hogy izguljunk értük. A film legnagyobb erénye mégis az a bizonyos atmoszférateremtés. Az egyik legzseniálisabb horror nyitányt rakta le elénk a rendező: egy öreg tengerész mesél néhány gyereknek. Csak a tenger morajlása és a vén matróz nyugodt, de baljóslatú hangja hallatszik, majd éjfélt üt az óra. A köd tele van ehhez hasonló, szépen felépített jelenettel, melyek kellemesen borzongatják a néző idegeit még ma is. A film hangulatához, akárcsak a Menekülés New Yorkból című klasszikusnál, újfent hozzájárult a ... több»
Még a hetvenes évek elején, amikor elképzelhetetlen volt, hogy ilyen filmeket vetítsenek a királyi televízióban láttam az osztrák TV-ben. Akkori csekély német nyelvtudásom ellenére is maradandó élmény volt. Az a félelmetes hangulat, aztán meg a felbukkanó matrózok... A szereposztás is nagyon jó. Carpenter remek filmjei közé tartozik.
Ha jól emlékszem ez volt az első Carpenter film amit láttam még nagyon fiatalon és már akkor is egy nagyon jó horrornak tartottam! Mára persze rengeteget "kopott" az erejéből, de a hangulatára még a mai napig nem lehet panaszom! Talán pont a hangulat és a félelmetes atmoszféra megteremtéséhez értett a legjobban Carpenter, mert szinte minden alkotására, ez a két jellemző annyira igaz volt számomra, hogy egyfajta jelenség is lett belőle (a Carpenter-hatás)! Elsőként a filmjeinek a zenei aláfestései a mai napig örökzöld klasszikusok (és hogy ezt a legtöbb esetben egy szintetizátor segítségével tudta elérni, bámulatos)! A minimalista zenék tökéletesen passzolnak a film jelenteihez és ezáltal is csak tovább fokozza a hangulatot ami számomra nagyon tetszik (érdekes hogy mostanában egyre több zeneszerző próbálkozik ezzel a műfajjal a filmeknél)! Carpenter-re az is nagyon jellemző, hogy jól megszokott csapattal készítette el, épp soron következő alkotásait! A legtöbb filmjének története nem túl bonyolult mégis teljesen rendben vannak! Illetve a legtöbb filmbéli karakterei, teljesen átlagosak, szerethető karakterek, akár "kliséseknek" is nevezhetnénk őket, mégis közel fognak kerülni a néző szívéhez! Számomra ez a Carpenter-hatás egy filmnél! Aki látta már ezt a horrort, minden fentebb felsorolt dolgot megtalálhat benne! Biztos vagyok benne, hogy sokak kedvence lehet az 1980-as A köd Car... több»
A film összbevétele 21 378 000 dollár volt (imdb.com).
A 90-es évek elején a film írója és rendezője, John Carpenter kacérkodott azzal az ötlettel, hogy egy előzménysorozatot készít a filmhez, de ez végül nem valósult meg.
(Kóborló )Adrienne Barbeau korábban csupán tévéfilmekben szerepelt, ez volt az első olyan filmje, amit mozikban is bemutattak.
(Kóborló )Malone atya szerepére eleinte Sir Christopher Lee-t (1922–2015) akarták leszerződtetni, de ez végül nem valósult meg.
(Kóborló )A film két szereplője, Janet Leigh (1927–2004) és Jamie Lee Curtis a való életben anya és lánya volt.
(Kóborló )A film forgatása idején John Carpenter és a film egyik főszereplője, Adrienne Barbeau házasok voltak.
(Kóborló )A rendezőt két dolog inspirálta; az egyik egy 1958-as angol horrorfilm, a The Trollenberg Terror, a másik pedig, hogy egyszer járt a híres Stonehenge emlékműnél.
(Kóborló )A kalóz szellemek vezetőjét, Blake-et a híres speciális effekt és maszkmester, Rob Bottin alakította. Egy interjú során Mr. Bottin elárulta, hogy mivel így is a stáb tagja volt maszkmesterként, Carpenter egyszer megkérdezte tőle, hogy nem akar-e egy kisebb szerepet vállalni a készülő filmben. Carpenter mindenképp egy magas embert akart ennek a szerepnek a betöltésére, és Rob Bottin közel 2 méter magas volt, így persze örömmel elvállalta a szerepet.
(Kóborló )A film költségvetése kicsivel több mint egymillió dollár volt. A forgalmazó stúdió további közel hárommillió dollárt költött a reklámozására.
(Kóborló )
(50) film a listán
