Halloween - A rémület éjszakája (1978)

Egy igazi horror klasszikus. A slasher műfaj egyik kiemelkedő darabja. 44 évvel ezelőtt megreformálta a műfajt. A zenéjét az is ismeri, aki egy részt sem látott belőle. Népszerűsége a mai napig töretlen. Ami azért nagy szó, mert voltak azért gyengébb epizódjai is a franchise-nak.

John Carpenter. Kevés olyan élő személyt tudnék írni, aki oly mély nyomot tudott hagyni a horror műfajában, mint ő, hisz filmjei tulajdonképpen a 70-es évek végétől egészen a 90-es évek közepéig meghatározók voltak, bár talán inkább a korai alkotásai... teljes kritika»

Mit is lehetne írni az első Halloween filmről, hiszen egy műfajteremtő alkotásról van szó. Slasher-alapmű, amely idén lesz 40 éves, s természetesen itt-ott meglátszódik rajta a kor, de meg kell hagyni, hogy feszültségteremtésben még mindig megállja a... teljes kritika»

Régebben láttam már, de igazság szerint a 2018-as Halloween című film, amely ennek a folytatása az előtt néztem meg, mivel jó pár részre nem emlékeztem már. Nem tagadom voltak pillanatok amikor kicsit kezdtem bele unni, mert voltak benne olyan hossza... teljes kritika»

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A legnagyobb klasszikusok közé emelném ezt a remekművet, hiszen szinte minden második ember ismeri a világon. John Carpenter ezzel a mozijával új korszakot, és távlatokat nyitott a borzongatás művészetében. Itthon, szűk kis hazánkban a csattogós lepk... teljes kritika»

A horrorfilmekre gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen, de így 40 év távlatából borzalmasan vontatott és unalmas. Alig történik valami, a gyilkolások is lightosak, finoman szólva is. 78-ban biztos rémisztőnek hatott a folytogatás, de egy mai gyakorl... több»ott horrorfilm nézőnek csak egy ásításra elég. Nem is nevezném horrornak, inkább thriller, amit viszont Carpenter nagyon eltalált, az a sorozatgyilkos lelkülete. A perverz lihegés, a macska-egér játék, na meg mikor felakasztja késsel a palit az ajtóra majd még fél percig nézegeti, no igen, így képzelünk el egy elmebeteget.

A slasher film tankönyvi példája. Az első jelenet egy iszonyatos "felütés", onnantól kezdve pedig remek atmoszférát teremt John Carpenter a képi beállításokkal és a zenehasználattal, meglepett, hogy sokkal inkább épített a feszültségkeltésre, mint a kaszabolásra (ahogy a legtöbb alkotás ebben a zsánerben).