Leslie77

1974-es akciófilm, amelyben Charles Bronson egy vietnámi veterán dinnyefarmert alakít, akit a helyi maffia és egy gyilkos üldöz. A stílus feszes, realista és karakteresen hetvenes évekbeli, ahol a feszültséget jól adagolják, miközben humoros, önironikus párbeszédek is helyet kapnak. A cselekmény egy bosszúval, igazságtalansággal és kitartással teli hajsza, a karakterek egyszerűek, de a főszereplők közötti dinamika izgalmas: Bronson visszafogott, kemény, míg ellenfele, Renda kimagaslóan fenyegető. A színészi játék erős, különösen Bronson és Al Lettieri, a forgatókönyv Elmore Leonardra jellemzően feszes, a rendezés Richard Fleischertől határozott, jól tempózott. Objektíven nézve nem hibátlan, ... több»

Ringo Lam rendezésében egy sötét, nyomasztó hangulatú börtöndráma, amelyben Jean-Claude Van Damme egy bosszúból életfogytiglanra ítélt amerikai férfit alakít, aki Oroszország egyik legkegyetlenebb börtönében kényszerül harcokra. A film stílusa realista, erőszakos, gyakran brutális, a reménytelenség és küzdelem érzését erős képi világgal jeleníti meg. A cselekmény nem különösebben bonyolult, főként az emberi lélek kitartását és kiüresedését vizsgálja, miközben a karakterek tipikus börtönfilm-archetípusokat követnek, Van Damme ezúttal visszafogottabb, drámaibb alakítást nyújt, amely hitelesebbé teszi a túlélésért folytatott küzdelmet. A forgatókönyv a jól ismert börtönfilmes sémákból építkezik... több»

Német western-paródia, amely humorosan forgatja ki a Winnetou-filmek és a vadnyugati klisék világát. A stílus szándékosan túljátszott, harsány és burleszk-jellegű, hangulatában abszurd, ugyanakkor vizuálisan látványos, színes, rajzfilmes effektekkel. A cselekmény könnyed, követi a paródiák tipikus szerkezetét: Abahachi és Ranger vértestvérek hajmeresztő kalandokba keverednek, a karakterek sztereotípiák, a mellékszereplők is egy-egy vicctípus megtestesítői. A színészi játék szándékosan túlzó, mindenki láthatóan élvezi a szerepét, a rendező, Michael Herbig pedig saját vízióját követi, de sokat merít a klasszikus slapstickből és a német popkultúrából. A forgatókönyv a műfaji kliséket csavarja k... több»

Az ikonikus 2001: Űrodüsszeia folytatása, és ahol amerikai–szovjet expedíció indul a Jupiterhez, hogy fényt derítsen a Discovery küldetésére és a monolit titkára. Az alkotás realisztikusabb, földhözragadtabb stílusban készült, kevésbé álomszerű, mint elődje, hangulata feszültebb és politikával átszőtt. A cselekmény lineárisabb, magyarázóbb, a karakterek – különösen Roy Scheider alakja – emberközelibbek, de mélységük így is elmarad Kubrick világától. A színészi játék elfogadható, Helen Mirren és John Lithgow is hozzák a kötelezőt, a forgatókönyv informatívabb, de kevésbé filozofikus, Peter Hyams rendezése korrekt, de hiányzik az eredeti kreatív vizualitása. Objektíven ez egy tisztességes sci-... több»

Stanley Kubrick grandiózus sci-fi mesterműve, amely formabontó vizualitásával és filozófiai mélységeivel a modern filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotása lett. A film stílusa hűvösen precíz, monumentális, komolyzenei aláfestéssel és csendes, már-már meditatív hangulattal dolgozik, a képeken átsütő kozmikus magányt, feszültséget és elidegenedést hangsúlyozva. A cselekmény mozaikos szerkezetben, évmilliókat átívelve az emberiség eredetétől a távoli jövőig vezet, ikonikus monolitokkal, a HAL 9000 lázadó mesterséges intelligenciával és az emberi fejlődés titokzatos útjával; a karakterek szándékoltan távolságtartóak, az ember és gép viszonya a hideg tömegben is univerzális kérdéssé válik. A... több»

Animációs filmként egy alternatív univerzumba helyezi át a klasszikus figurákat, ahol Garfield és társai szuperhősként próbálnak küzdeni a gonosz Lizboszi ellen. A stílus színes, hatásvadász és kissé kaotikus, a hangulat főként gyerekes, harsány – bugyuta poénokkal és kiszámítható fordulatokkal. A cselekmény sokat merít a szuperhősfilmek kliséiből, a karakterek egyszerűek, gyakran felszínesek, Garfield rá jellemzően lusta, de végül ő a kulcsfigura. Az animációs színészi játék középszerű, a szinkronhangok rutinból dolgoznak. A forgatókönyv kevés eredetiséget mutat, a rendezés inkább sodródik az eseményekkel, mintsem valódi újdonságot kínálna. Objektíven nézve a film rajongóknak csalódás lehet... több»

Animációs film Babvárosban játszódik, ahol a karakterek mind kávébabok, a főhős pedig Gyilkos Bab, egy bérgyilkos, akinek a város megmentése a feladata, miközben üldözöttből üldözővé válik. A film stílusa laza, az akciójelenetek kissé túlzóak, miközben némi humor és abszurd is átszövi a hangulatot. A cselekmény kiszámítható, a karakterek archetípusokat követnek, színészi játék helyett inkább a szinkronhangok teljesítménye, illetve az animáció dominál, de ezek átlagosak. A forgatókönyv és rendezés egyaránt egyszerű, kevés újítást tartalmaznak, inkább klisékre építenek, de ügyesen ötvözik akció- és gengszterfilmek elemeit parodisztikus mesefilmként. Objektív szempontból nem kiemelkedő, szubjek... több»

Hangos, látványos akció-sci-fi, amelyben három kísérleti vadászpilóta és egy mesterséges intelligenciával felszerelt, öntudatra ébredő lopakodó repülő kerül szorító helyzetbe, miközben a világ sorsa is kockán forog. A stílus és hangulat végig klisés, vizuálisan feltűnő, de túlnyomórészt számítógépes trükkökre támaszkodik, a tempó pörgős, ugyanakkor a film súlytalanságát a műanyag látványvilág és túlzó zenei aláfestés is erősíti. A cselekmény a megszokott ember–gép konfliktus sablonjaira épül, sablonos mellékszálakkal, érdektelen romantikus vonalakkal, mindezeket fájdalmas színészi játék és közhelyes dialógusok kísérik; Josh Lucas, Jessica Biel és Jamie Foxx rutinosan, de érezhetően lelkesedé... több»

Vizuálisan lenyűgöző animációs fantasy, amely a Ga’Hoole baglyainak kalandjait meséli el egy klasszikus jó és rossz harcára épülő történetben. A film stílusa sötét, drámai, szinte már epikus, a látványvilág kiemelkedően részletes, a repülési jelenetek, a tájak és a karakterdizájn elképesztő aprólékossággal készültek, ami az egyik legfőbb erénye. A cselekmény sablonos, előre kiszámítható hős útja, árulásokkal és nagy csatákkal, a karakterek közül főleg a mellékszereplők izgalmasak, míg a főhős Soren kissé egysíkú marad; a gonoszok látványosak, de motivációik felszínesek. A színészi játék, illetve a szinkronhangok remekül illenek, különösen kiemelkedik Geoffrey Rush, és a brit–ausztrál gárda. ... több»

Sötét, gondolatébresztő sci-fi thriller, amely egy olyan világot ábrázol, ahol az emberek minden emlékét egy beültetett chip rögzíti, s temetésük után egy vágó dönti el, mit lát majd család és nyilvánosság az életükből. A stílus hideg, letisztult, a hangulat végig borongós, elidegenített, a technológiai utópia és az erkölcsi kérdések keverékeként. A cselekmény középpontjában Alan (Robin Williams) áll, aki a halottak emlékfilmjeit vágja, ám egy megbízás nyomán kénytelen szembenézni saját múltjával is, miközben morális dilemmák sora nehezedik rá. A karakterek nehezen közelíthetők meg, kevéssé empatikusak, de Williams visszafogott, szívós alakítása működik a világ ridegségéhez igazítva. A forga... több»

Könnyed sportvígjáték, amely három lúzer felnőtt férfi baseballcsapatának szokatlan, humoros felemelkedésén keresztül az örök vesztesek társadalmi elégtételének témáját dolgozza fel. A stílus és hangulat laza, helyenként alpári, főleg slapstickre és gyermeteg poénokra épít, de a film alapvetően pozitív, önironikus irányt vesz. A cselekmény egyszerű és követhető, sablonokra épít – a lúzerek esélyt kapnak a bizonyításra –, a karakterek (Rob Schneider, David Spade, Jon Heder) kissé egydimenziós, karikírozott figurák, fejlődésük alig érzékelhető, de néhány valóban szerethető, ha sablonos pillanatot kínálnak. A színészi játék sztenderd, Schneider és társai rutinból hozzák a maróan vicces, néha fá... több»

Tipikus korai 2000-es évek amerikai romantikus vígjáték, amely három barátnő kalandaszerű útját követi végig néhány bugyuta, helyenként groteszk jeleneten és harsány humoron keresztül. A film stílusa laza, pörgős, igyekszik fiatalos, „csajos” hangulatot teremteni, bár ez sokszor inkább mesterkélt, mint valóban könnyed. A történet sablonos szinglis klisékre épül; a karakterek – a szőke, a barna és a vörös barátnő – egydimenziósak, fejlődésük minimális, s főleg harsányságukra, öniróniájukra és a helyzetkomikumokra támaszkodnak. A színészi játék középszerű, a főszereplők (Cameron Diaz, Christina Applegate, Selma Blair) néhány szórakoztató pillanattól eltekintve inkább alig tudják élvezetesebbé ... több»

Kevin Smith egyik legkomolyabb, párkapcsolati és identitásdrámákat feszegető filmje, amely meghökkentően őszintén és szókimondóan mutatja be egy képregényrajzoló férfi és egy szabad szellemű nő bonyolult kapcsolatát. A stílus markáns, helyenként nyers humorral, de inkább intim, sokszor feszültséggel teli hangulattal, ahol a hétköznapi szituációkat váratlan fordulatok színesítik. A cselekmény túlnyújtottnak tűnhet, de jól kidolgozott karakterek viszik előre – Ben Affleck kissé visszafogottan, Joey Lauren Adams őszintén, Jason Lee különösen erősen – miközben a fő konfliktus a sztereotípiákon és előítéleteken alapszik, és valódi drámát hoz. A színészi játék hús-vér, a párbeszédek valóságosnak h... több»

Az első egész estés animált Lego-film, amelynek központjában Clutch Powers, az univerzum legjobb építőmestere és csapata áll, akik galaktikus küldetésre indulnak és különböző Lego témavilágokon keresztül kalandoznak. A stílus színes, kreatív és játékos, de kifejezetten gyerekbarát, humorában egyszerű, tempója pörgős, a hangulat végig könnyed, néhol nosztalgikus. A cselekmény sablonos hősi utat jár be, a karakterek tipikus figurák: a bátor főhős, a komikus mellékszereplők és a gonosz varázsló, akik kevéssé árnyaltak, inkább a klasszikus csapatdinamikára épülnek. A szinkronhangok profik, de igazi színészi mélységre nincs szükség, inkább a karakterek archetípusra hajaznak. A forgatókönyv renget... több»

Egy szerethető sci-fi vígjáték-paródia, amely ügyesen figurázza ki a Star Trek-jelenséget, miközben elismeréssel és humorral közelít a rajongói kultúra felé. A film stílusa modern, vizuálisan a ’90-es évek CGI-jához mérten színes és kreatív, a hangulat végig derűs, abszurd és önironikus, egyszerre nevettet és tiszteleg a klasszikus sci-fi panelek előtt. A cselekmény az egykori sorozatsztárok és egy félrevezetett idegen faj közös „valódi” űrkalandja köré épül, amely sokakat érintő identitásválságot és hősiességet is megmutat, miközben a karakterek szemmel látható fejlődést járnak be. A főszereplők (Tim Allen, Sigourney Weaver, Alan Rickman) mind remekelnek, az ensemble csapat minden tagja eml... több»

Típikus könnyed, tengerparti vígjáték, amely német fiatalok nyári bulizását és szexuális kalandjait helyezi a középpontba, Ibiza buliszigetes díszletei között. A film stílusa harsány, színes, lendületes zenével és harsogó képi világgal igyekszik fiatalos, laza atmoszférát teremteni, a hangulat azonban inkább üres, mint valóban felszabadult. A cselekmény sablonos, főként a szerelmi háromszögek és egyéjszakás kalandok körül forog, a karakterek alig árnyaltak, főként egydimenziós bulizós, szexcentrikus figurák. A színészek fiatalosak, de többnyire középszerű alakításokat nyújtanak, a dialógusok erőltetett poénokra, szexuális utalásokra vagy éppen az öncélú bulizás ábrázolására épülnek. A forgat... több»

Családi vígjátékként a jól ismert Beethoven-széria hatodik darabja, amelyben egy ügyetlen, ám szerethető állattréner, Eddie és fia, Billy élete fenekestül felfordul, mikor a kóbor Bernáthegyi sztárkutyává válik. A film stílusa könnyed, klasszikus családi hangulatot idéz, a humor gyakran gyerekes, helyenként kifejezetten túlzó, de végig barátságos és színes, szereplőivel és helyszíneivel is a közönség kedvében próbál járni. A cselekmény nem sok újdonságot tartalmaz, számos eleme (kutyatolvajok, állati gegek, összeköltözési bonyodalmak) egyértelműen visszaköszön az első részből, a karakterek sablonosak: a főhősök fejlődése minimális, de szerethetőek, a mellékszereplők inkább háttérből assziszt... több»

Az első egész estés adaptációja a népszerű francia képregénynek, amely egyszerre őrzi meg a forrás humorát, vizuális világát és kalandosságát. Stílusa klasszikus, rá jellemző a francia népmesei hangulat, finom szarkazmus és színes, egyedi rajzvilág, bár az animáció ma már kissé elavult, de karakteres. A cselekmény Asterix ravaszságát, a gall falu kitartását és a rómaiak elleni helyzetkomikumok sorozatát meséli el, miközben a karakterek jól kidolgozottak, a humor sosem tolakodó vagy ízléstelen, inkább intelligens, játékos, kicsiknek és nagyoknak is érthető. A szinkronszínészek különlegesen jól adják vissza a figurák személyiségét, így a film máig emlékezetes. A forgatókönyv hű a képregényhez,... több»

A karácsonyi családi trilógia leggyengébb tagja, amelyben a jól ismert ünnepi varázslatot és Tim Allen komikus Télapóját egyre több klisé, ötlettelenség és zavaros történet veszi át. A stílus színes, látványos, de a hangulat már kevésbé meghitt, sokkal inkább rohanó és túljátszott, a komikus káosz gyakran átláthatatlan és fárasztó. A cselekmény központjában ezúttal Jack Frost (Martin Short) áll, aki el akarja venni Télapu szerepét, ám a szálak véletlenszerűen, logikátlanul gomolyognak, és a karakterek főleg tipikus vonásaikra redukálódnak, kevés valódi fejlődéssel. A színészi játék Tim Allen részéről rutin, Martin Short bohókás, de hamar kifárad, a nagyszülők (Ann-Margret, Alan Arkin) komiku... több»

Folytatásként megőrzi az első rész családbarát, ünnepi hangulatát, ám már kevésbé friss és varázslatos. A film stílusa színes-karácsonyi, könnyed vígjátéki elemekkel, ugyanakkor itt a történet középpontjában a romantikus szál és a „Mrs. Claus-záradék” áll, vagyis Télapó akkor maradhat Mikulás, ha feleséget talál – ez számos helyzetkomikumot, de lapos, véletlenszerű fordulatokat is hoz. Tim Allen ismét szerethető főszereplő, karaktere humoros és kedves, de az új mellékszereplők, főként a jégkirálynőként is működő igazgatónő (Elizabeth Mitchell), üdítően frissítik a történetet. A színészi játék élvezetes, viszont a műanyag Télapu-robot és a karácsonyi munkamanók szálai néhol túlzásba viszik a ... több»