Akarva-akaratlanul elcsíptem pár kommentet a film kapcsán, mielőtt nekiültem megnézni. Elég vegyes volt a kép, de már sok évvel ezelőtt rájöttem, hogy nem egyezik a véleményem a nagy átlaggal, úgyhogy rányomtam a start gombra. Valamiért közel állnak a szívemhez a furcsa filmek. Tetszett az alaptörténet, hogy folyamatosan adagolták az információkat a nézőknek, és elég pörgős is volt, mindig történt benne valami. Számomra nagyon kerek volt, és meglepő, hogy egy ilyen típusú filmnek van befejezése, és nem az a "mindenki gondoljon, amit akar" a lezárás. Nem volt hibátlan alkotás, de nekem napokig a történéseken járt az agyam, hogy én hogy élnék túl, és hogy nem mennének az agyamra a velem lakók.... több»
Az 1936 nyarán készült egy történelmi francia minisorozat. Mindössze 6 epizód, nincs a végtelenségig húzva a történet. A cselekmény kellően pörgős volt, aminek középpontjában egy gyilkosság áll. Rengeteg szereplőt mozgat meg a sorozat, figyelni kell a nevekre, mert az ember elveszhet. Négy nő történetét ismerhetjük meg; nincs igazi főszereplő, ami nem lenne baj, de valahogy hiányzik egy emlékezetes karakter. A történet tetszett, pár megoldás nem lett a kedvencem, például amikor kimerevítenek egy tárgyat; ez a sokadik után már fárasztó volt. A helyszínek szemkápráztatóak voltak.
A zongorahangoló egy zseniális szereposztású film. Az új csillag, Leo Woodall lubickolt a szerepben, talán a szinkronhang az, ami nekem túl gyerekes volt. Dustin Hofman játékát öröm volt nézni, míg Jean Renónak sajnos elég kevés kevés szerep jutott. A történet picit egyszerű, de cserébe kapunk drámát, kellő akciót, olykor vígjátékot és persze romantikát is. Egy erős női karakter nekem hiányzott a filmből, de elnézem neki. A történetben pár dolgot eléggé elnagyoltak, pikk-pakk megoldódott a végén a probléma, ezen még dolgozhattak volna. Összességében egy kellemes film, érdemes megnézni.
A francia filmek elárasztották a mozikat és vannak köztük egész kellemes történetek. A Vadászidény 1. egy jó humorú film volt, amely második részért kiáltott. A történet nagyon hasonló, mint az első, picit vártam volna valami új lendületet. A karakterek nem elég kiforrottak és valahogy a poénok sem ültek úgy, mint az első részben. A történetvezetés kicsit egyhangú és kiszámítható, de a környezet nekem nagyon vicces. Összességében nem egy rossz film, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.
Leo Woodallnak mind a filmvásznon, mind az életben az idősebb nők jutnak. Szerintem remek volt a kémia Rachel Weis-szel, aki közel a 60-hoz is bomba formában van. A történet az előzetes alapján picit mást sejtetett, de ki ne ábrándozott már egy vonzó kollégáról?! A helyszín az egyetemmel kellően izgalmas volt és passzolt az irodalmi témához. Szerettem azokat a jeleneteket, amikor főhősünk közvetlenül a kamerába beszél és így ismerjük meg a gondolatait. Ezt a húzást a másik fél részéről is szívesen láttam volna. Egyszer érdemes megnézni, picit hamar vége lett.
Szándékosan nem olvastam semmit a főszereplőről, mielőtt megnéztem a filmet. Kellemesen csalódtam, mert egy remek filmet láttam, amelyben Timothée Chalamet ismét nagyon szuggesztív játékot nyújtott. A Golden Globe után talán megkapja az Oscart is? A története kellően őrült volt, helyenként értetlenül ült a néző a történések láttán. A szélsőségeket szerettem talán benne a legjobban. Valamikor érzelemdömping volt, máskor a humor került előtérbe, amitől nagyon emberi volt. Meg kell jegyezni, hogy a zenék is zseniálisak. Talán a pingpong lehetett volna több, én abból még néztem volna pár jelenetet. Érdekesség, hogy Röhrig Géza is feltűnik a filmben.
A Greenland első része elég súlytalan volt. Nem egy emlékezetes film a műfajában, így érdekes, hogy miért is készült el a második rész, bár elég sokat kellett rá várni. Sok újat és érdekességet nem hozott a film. A történet botrányosan egyszerű és végtelenül kiszámítható. Számos gyenge és logikátlan megoldás volt benne. A szuperbiztos bunker úgy omlott össze, mint egy kártyavár, hőseink meg persze mindent túlélnek, míg a körülöttük lévők hullanak, mint a legyek. Az sem teljesen kerek, hogy az életben maradtak miért gyilkolásznak össze-vissza. Azt egyáltalán honnan tudták, hogy Párizsba kell menni?! És más ezt nem tudta?! Egyedül talán a látványvilág az, ami elég jóra sikeredett.
A műfaji besorolásával kapcsolatban bajban vagyok, mert kicsit dráma, kicsit romantikus, de a humort sem nélkülözi. Nagyon érzelmes és megható történet. Sokkal jobb lett a film, mint amire számítottam az előzetes alapján. Szerintem már mindannyian gondoltunk arra, hogy vajon mi vár ránk a halál után. Az az ötlet, hogy kiválaszthatod, hogy milyen világban szeretnéd tengetni a napjaidat nem újkeletű, de mégis nagyon kedvelhető volt. Végre vannak karakterek egy filmben és nem csak főszereplők. A túlvilági segítők is kellően humorosak és emberiek voltak. Meglepően eseménydús a történet. Lehet, hogy csak a karácsony közeledtével lágyult meg a szívem, de nekem ez nagyon tetszett.
Nagyobb a füstje, mint a lángja Számomra némiképp csalódás volt a film. Nagyon hasonló a 2. részhez. Végtelenül sok harcjelent van benne, ami nekem unalmas volt. Törekedtek a látványra, de rengeteg játékidőt vettek el ezek a jelenetek. Be kell valljam, hogy az is zavaros volt számomra, hogy ki kinek a kicsodája, mert nem hagyott mély nyomot bennem ez a vonal. Azt sem értem, hogy miért kell már-már élvezhetetlen hosszúságúra nyújtani a filmet, mert a történetben nincs annyi, bőven lehetett volna akár 45 perccel rövidebb. Számomra kicsit kínszenvedés volt. Sajnos nem veszi fel a versenyt az első részekkel.
Érdekes húzás a 2. részt követő 9 év múlva előrukkolni a 3. résszel. Szuper volt újra az összes karaktert együtt látni, akikhez csatlakoztak a fiatal lovasok is. A trükkök most is látványosak, a történet pedig kicsit középszerű, de végén lévő csavar talán kárpótolja mindenért a nézőt, bár aki figyelt, annak nem volta nagy meglepetés. Végig fenntartja a figyelmet a sztori és igen látványos is. Külön szerettem a magyarországi helyszíneket, a Nádasdy-kastély mellett az amerikai filmkészíők sem tudtak elmenni.
Az első rész kellőn izgalmas volt, helyenként félelmetes és a történet is egészen rendben volt. Érezni lehetett, hogy lesz folytatás, de valahogy mást vártam. Az előzetes meglehetősen erősre sikeredett és úgy éreztem, irány a mozi, ezt ott kell megnézni. A sztori rendben volt, a párbeszédek is korrektek voltak, és helyenként a borzongásfaktor is megvolt, de mégis úgy éreztem, hogy valami hiányzik a filmből. Egyszer meg lehetett nézni és a szélesvászon is sokat segített rajta, de egy erősen közepes film.
Minden filmet megnézek szélesvásznon, amiben Leonardo DiCaprio szerepel. Az előzetes alapján egyáltalán nem tudtam, hogy milyen filmre számítsak, mert a műfaj sem körvonalazódott és a történetről sem lehetett sokat megtudni. Szóval eléggé ismeretlenül ültem be a moziba, de bíztam Leóban. A történet szerintem nem lett nagyon különleges, de az alakítások, egy-egy párbeszéd vagy jelenet mégis magával húzza a nézőt. Sean Penn alakítását is ki kell emelni, mert nagyon hitelesen hozta a karaktert. A műfaját tekintve maradtak bennem kérdőjelek, mert alapvetően drámának tűnik, de mégis volt benne néhány vígjátékra hajazó elem.
Az előzetes alapján azt gondoltam, hogy ez az a film, amit nekem mindenképpen látnom kell. Egy különleges és magával ragadó történetre számítottam, ahol kicsit elrugaszkodunk a valóságtól, és lesz benne sok-sok érzelem, dráma, sírás, esetleg egy kis szerelem. Egy olyan filmet vártam, ami napokig beássa magát az ember bőre alá, és az ember agyal rajta, napközben eszébe jut egy-egy jelenet vagy párbeszéd. És sajnos csalódnom kellett. Az az érzelmi hullámvölgy elmaradt, a legtöbb jelenet elcsépelt volt, és a közepétől már kifejezetten untam, és vártam a végét.
Az Apáca a városban egy nagyon helyes film. Kedves a története, bár nem túl bonyolult, de mégis szerethető. Kicsit kiszakad a néző a nehéz hétköznapokból egy szűk másfél órára, amíg a moziteremben van. A kolostorban töltött jelenetek és a nagyvárosi jelenetek között éles ellentét van, ott indul be igazán a történet. Ízléses humora van, nem tolakodó, mint sok amerikai vígjáték. A karaktereket is jól eltalálták, a főszereplő Marilou Berry szenzációs volt. Számomra kellemes csalódás volt a film. és meg kell állapítani, hogy a franciák tudnak jó filmet készíteni.
Amerika kapitány vs. Mr. Fantastic Hatalmas lelkesedéssel ültem be a moziba. Egy igazán jó, szívemig hatoló romantikus filmet szerettem volna látni. Izgalmasnak ígérkezett a szereposztás is. Pasivonal hibátlan, Dakota Johnsonhoz pedig passzolt a karakter. A lelkesedésem nem tartott sokáig. Minden jelenet után azt vártam, hogy na, majd most beindul a történet. Ennyire savanyú, hideg, unalmas és eseménytelen romantikusnak kikiáltott filmet rég láttam, amit Pedro Pascal sárma és Chris Evans igéző szemei sem tudtak megmenteni. Ismerősök közül többen elbóbiskoltak rajta. A Sophie-s szál is csak lógott a levegőben, mintha csak azért került volna bele, hogy valamivel kitöltsék a játékidőt.
Hát nem ez a legjobb műsor...
Kicsit úgy érzem, hogy minden évben kötelező kihozni egy cápás filmet. A történet már az előzetes alapján kirajzolódik. Csúnya bácsi fiatal lányokat rabol el és kínál cápa csalinak. A cselekményben nem volt olyan, amit más filmben már ne láttunk volna. Az elejétől kezdve teljesen kiszámítható, hogy mi lesz a történet vége. A cápákon kívül kedvelhető karakter nincs benne. Nem túl izgalmas film, pár nap múlva már a nevekre, sőt a történetre sem emlékszik a néző. Talán a tengeri felvételeket lehet pozitívumként felhozni.
Nagyobb a füstje.... Az előzetes egy izgalmas és misztikus filmet sejtetett, de csalódnom kellett. Szerintem az a nagy probléma, hogy túl sok mindent árultak el az előzetesben, holott annak csak azt kellene szolgálnia, hogy felkeltse a potenciális néző figyelmét. Az elején az igazán izgalmas részt, a történet alapjait már ismerhetjük az előzetesből, és nagyon röviden és vázlatosan tálalják nekünk az információkat. Ezt követően a történet bemutatása a szereplők szemszögéből szerintem jó ötlet volt, helyenként izgalmas, talán még látványos is. A horrorelemeknél a hanghatás elég zavaró volt. A vége előtt 30-40 perccel már lehet tudni, hogy miről is van szó, mi áll a háttérben. A film sokszor a félelmetes helyett át... több»
Unokaöcsémmel néztük meg ezt a filmet, magamtól nem ezt választottam volna. :) Gyerekek számára szerintem egy kiváló látványvilággal rendelkező animációs film. Van egy remek hangulata, és jó a kalózos téma is. Sok-sok karakter van benne, és az akciót sem nélkülözi. A története talán picit kiszámítható, de ugye nem én vagyok a célközönség, ezért elnézem neki, illetve pont azért szerethető, mert nem akar több lenni, mint ami. Szóval gyerekekkel érdemes rá beülni, mert őket teljesen elvarázsolja.
Kipukkadt... a lufi Agymanók és Virsliparti után szabadon. Maga az ötlet szerintem egészen kiváló: fiatal felnőtteknek szóló animációs film, amelynek középpontjában a szex áll. A történetvezetés nekem kicsit lassú volt, egyes jelenetek kicsit gyermetegek, a poénok nem elcsépeltek, nem közönségesek, de belőlem egy-két elmosolyodáson kívül nem váltottak ki többet. Mindenkinek van néhány humoros története a témában, azok viccesebbek, mint pár jelenet volt. Egyszer meg lehetett nézni, de nem lett a kedvencem. Az előzetes alapján én jobbra számítottam.
Száguldó cirkusz a mozikban Hosszú évekig hatalmas F1-rajongó voltam. Saját statisztikát vezettem, és tűkön ülve vártam a hétvégi futamokat. Az elmúlt jó pár évben azt lehet mondani, hogy felnőttem, és már nincs annyi időm, illetve elmúlt a varázs. Nincsenek már körömrágós futamok és utolsó körben eldőlő világbajnoki címek, de amikor megtudtam, hogy érkezik a film, tudtam, hogy látnom kell. Brad Pitt mindenképpen húzónév, bár nekem nagyon öregnek hatott. A történet tempója jó, helyenként nagyon izgalmas, és a zenéket is eltalálták a készítők. A film nézése közben újra az a kisgyerek lehettem, aki egykoron rajongott ezért a sportágért. A száguldó cirkusz rajongóinak kötelező darab.
59 Az utolsó ház (2026)