Olykor feleslegesen húznak filmeket/sorozatokat. No ez pont az ellentéte. Kapkodós, nincs kellően kidolgozva, kicsit felületes, pedig lehetett volna sokkal jobb is.
Az utóbbi évek legjobb filmje, amit láttam. Kiszámíthatatlan, picit beteg, van benne művészi vonal, de mégis földhözragadt. A látvány és a hangulat magával ragadott, és a történet pedig kegyetlen.
Számomra abszolút egyszer nézős darab. Látványra nem igazán rántott magával, nem szaladt össze a számban a nyál, sőt. A néhány desszert pedig, amit mutatnak, nem valami jól sikerült. Még gyakorolhattak volna. A sütés-főzés iránt szenvedély érezhető volt, de a két ember közötti tüzet én nem éreztem. Juliette Binoche gyönyörű a filmen (is), ez tagadhatatlan, de a történet picit egy helyben topogó. Értem én, hogy művészfilm, de valahogy pont a fűszer hiányzott belőle, hogy megmaradjunk a témánál.
A nagy felhajtást nem egészen értem körülötte. Jenna Ortega egy nagyon tehetséges lány, ez vitathatatlan, a sorozatot is vitte a hátán. A story egy jó iparos munka, de a szörny kivitelezése botrányos.
Szerintem nem volt jó ötlet, hogy a legelején lelövik a poént. Látványra, hangulatra kiváló sorozat, imádom a minisorozatokat, de valahogy a története izzadságszagú.
Végtelenül hatásvadász sorozat, ami túlságosan elrugaszkodik a valóságtól, és ok-okozat sincs benne. Nagyon megtévesztő, és berántja az első pár rész a nézőt, de elég hamar kipukkadt nálam a lufi.
Számomra egy kicsit butácska volt a film. Szerintem sokkal élvezhetőbb lett volna, ha több benne a titok, és nem teljesen egyértelmű a néző számára, hogy mi is történik.
A Charlie és a csokigyár című filmet nagyon kedvelem, illetve Timothée Chalamet-t is egy kiváló színésznek tartom, de a Wonka nekem nagyon nem jött be. Mézesmázos, jellegtelen dalok, gyengécske történet, semmi érzelem. Remek marketingfogással kifejezetten karácsonyra időzítve, de valahogy nem ragadott magával a szeretet érzése, miközben néztem a filmet. Biztos velem van a baj. Illetve az is zavart, hogy legalább arra figyelhettek volna, hogy ami már elhangzott a Charlie és a csokigyárban, annak ne mondjanak ellent.
Számomra ami valamelyest megmentette a filmet, az a hangulata volt. Maga a történet végtelenül egyszerű és kiszámítható, nincsenek benne igazi karakterek. A zenék is picit dobnak rajta. Bennem mély nyomot nem hagyott, pedig nagyon szerettem volna szeretni.
Elmúló fiatalság Én szerettem a sorozatot. Nem volt életem legjobbja, de volt benne valami melankolikus hangulat. Fiatalként teli élettel és álmokkal vágunk bele a nagyvilágba. Hiába vagy osztályelső, az nem garancia a sikerre. És bizony egyszer fenn, máskor lenn. Hirtelen jött siker, hirtelen múlik el. És azon kapjuk magunkat, hogy már nem is vagyunk olyan fiatalok, és elértünk egyáltalán valamit az életben? Boldogok vagyunk? Idősödünk, megváltozunk. Máshogy gondolkodunk, más lesz fontos. Átalakulunk belül és kívül. Megváltozik a testünk, amit nehéz elfogadni. És sokszor, amit keresünk, ott van az orrunk előtt, csak nem nem vesszük észre, és mire észrevesszük, lehet, már túl késő. Továbbá el sem tudjuk képz... több»
Az alapötlet tetszett. Egy kis űr- és időutazás, meg a dinoszauruszok világa. Látványban egész jó volt, de a történet nem valami maradandó. A vége kifejezetten erőtlen és fantáziátlan.
A tölgy, ami nem csak egy természetfilm Sose gondoltam volna, hogy egy természetfilm, ahol ráadásul még meg sem szólalnak, ennyi érzést és gondolatot tud kiváltani az emberből. Tényleg gyönyörű felvételeket csodálhatunk meg 80 perc alatt, amit én még néztem volna. A szélesvászon is sokat dob az élményen. Érdekes, hogy mennyi élőlénynek ad otthont, támaszt, élelmet egy fa. Az apró rovaroktól a gerincesekig mindenki számára fontos az a bizonyos fa, jelen esetben a tölgy. És ezek a különféle állatok mégis megférnek egymás mellett, persze megvan a táplálék-ragadozó státusz. A zenék egyszerűen zseniálisak voltak. Sokszor mindezek humort adtak a történetnek, merthogy itt bizony az is volt. Körforgás, évszakok váltakozása, élet és halál.... több»
Szörnyeteg vagy áldozat? Érdekes történet volt. Tetszett a felépítése, a retrospektív kezdés. Külön kiemelném, hogy a gyermekkor és a középiskolás évekre is fektetett pár jelenetet a sorozat, ami szerintem nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy később milyen felnőtt lesz az emberből. Ezekből az évekből többet is bemutathattak volna. Brutális dolgokat csinált Dahmer, amiket elég visszafogottan mutattak be. De vajon mi vesz rá egy embert, hogy ilyeneket tegyen? Értem, hogy erre gerjedt, de vajon ez mitől alakult ki? Az kiderült, hogy különösebben nem szerették a szülei, anyja pár hónapja magára hagyta, de ez az apjának fel se tűnt. Sose voltak barátai, a homoszexualitását titkolnia kellett. Ha probléma volt vele... több»
Látlak! Egy ideje nagyon kedvelem a minisorozatokat, a megtörtént eseményeken alapuló filmek/sorozatok meg mindig is a kedvenceim voltak. A történet érdekes, helyenként megborzongató, és a szereposztása is izgalmas, bár a szinkron hagy némi kívánnivalót maga után. A lány magyar hangja kifejezetten idegesítő. Az első 2-3 rész nagyon tetszett, de aztán valahogy nekem már túlzás volt. Igaz történet egy darabig, de aztán a Netflix kiszínezte, hogy még izgalmasabbnak hasson, de valahogy az ellenkezőjét váltotta ki. Számomra már nem volt hihető a mindenki gyanús és senki sem normális vonal. Arra mindenesetre jó volt, hogy az alap sztorit megismerje az ember, de jobban jár, ha a neten utánaolvas a valós es... több»
77 A Sun-fivérek (2024)