Az alapötlet tetszett. Egy kis űr- és időutazás, meg a dinoszauruszok világa. Látványban egész jó volt, de a történet nem valami maradandó. A vége kifejezetten erőtlen és fantáziátlan.
A tölgy, ami nem csak egy természetfilm Sose gondoltam volna, hogy egy természetfilm, ahol ráadásul még meg sem szólalnak, ennyi érzést és gondolatot tud kiváltani az emberből. Tényleg gyönyörű felvételeket csodálhatunk meg 80 perc alatt, amit én még néztem volna. A szélesvászon is sokat dob az élményen. Érdekes, hogy mennyi élőlénynek ad otthont, támaszt, élelmet egy fa. Az apró rovaroktól a gerincesekig mindenki számára fontos az a bizonyos fa, jelen esetben a tölgy. És ezek a különféle állatok mégis megférnek egymás mellett, persze megvan a táplálék-ragadozó státusz. A zenék egyszerűen zseniálisak voltak. Sokszor mindezek humort adtak a történetnek, merthogy itt bizony az is volt. Körforgás, évszakok váltakozása, élet és halál.... több»
Szörnyeteg vagy áldozat? Érdekes történet volt. Tetszett a felépítése, a retrospektív kezdés. Külön kiemelném, hogy a gyermekkor és a középiskolás évekre is fektetett pár jelenetet a sorozat, ami szerintem nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy később milyen felnőtt lesz az emberből. Ezekből az évekből többet is bemutathattak volna. Brutális dolgokat csinált Dahmer, amiket elég visszafogottan mutattak be. De vajon mi vesz rá egy embert, hogy ilyeneket tegyen? Értem, hogy erre gerjedt, de vajon ez mitől alakult ki? Az kiderült, hogy különösebben nem szerették a szülei, anyja pár hónapja magára hagyta, de ez az apjának fel se tűnt. Sose voltak barátai, a homoszexualitását titkolnia kellett. Ha probléma volt vele... több»
Látlak! Egy ideje nagyon kedvelem a minisorozatokat, a megtörtént eseményeken alapuló filmek/sorozatok meg mindig is a kedvenceim voltak. A történet érdekes, helyenként megborzongató, és a szereposztása is izgalmas, bár a szinkron hagy némi kívánnivalót maga után. A lány magyar hangja kifejezetten idegesítő. Az első 2-3 rész nagyon tetszett, de aztán valahogy nekem már túlzás volt. Igaz történet egy darabig, de aztán a Netflix kiszínezte, hogy még izgalmasabbnak hasson, de valahogy az ellenkezőjét váltotta ki. Számomra már nem volt hihető a mindenki gyanús és senki sem normális vonal. Arra mindenesetre jó volt, hogy az alap sztorit megismerje az ember, de jobban jár, ha a neten utánaolvas a valós es... több»
Az előzetes kellően felkeltette a néző figyelmét, és a film körüli botrányok is erősítették az emberben, hogy ezt a filmet meg kell nézni. Elgondolkodtató történetet, bennem vegyes érzésekkel. A film nagy részében azt éreztem, hogy nem nagyon halad a történet, egy helyben topogott, persze ezek mind kellett a végére, a nagy csattanóra. Napokig beszélgettük a filmről ismerősökkel, ki-mit-hogyan értelmezett, hol egyeztek a nézőpontok, hol eltértek. Arról a különös világról, amelyet bemutat a film, szerettem volna többet megtudni, de ez is koncepció volt, hogy kitalálhatatlan legyen, mi is húzódik meg a háttérben.
Tetszett az első évad, bár úgy tudtam, minisorozat. A történet kellően sejtelmes volt, végig érezni lehet valamim furcsa kettősséget. Érdekes volt egy szektáról szóló sorozat, bár láttunk már ilyet. Ami miatt számomra más volt, hogy nem a szekta van a középpontban, hanem az abból kiszakadó fiatal lány. A szereposztása tetszett, Emily Deschanelt már a Doktor Csontban is nagyon szerettem. Madeleine Arthurt bevallom, korábban semmilyen filmben/sorozatban nem láttam, de jól hozta a karaktert. A főcímet egyenesen imádtam.
Aranyélet után Egy férfi, akinek hirtelen apának kell lennie. Maga a történet nem túl egyedi, jópár film készült már hasonló témában. A film szereposztása tetszett, Thuróczyt az Aranyélet óta nagyon kedvelem. A kisfiú, Pásztor-Várady Mór amellett, hogy elképesztően cuki, tehetséges is. Nagyon ermészetesen játszott, jól beszélt. Akadtak jó karakterek a filmen, akiknek juthatott vona töb játékidő is. A történet helyenként kicsit lassú volt és meglepett hogy elég sokat csúnya szó is elhangzik benne. Összességében voltak jó pillanatai a filmne, de én többet vártam tőle.
Súlytalan, semmitmondó, helyenként unalmas történet. Mai szemmel a legizgalmasabb benne, hogy egy fiatal Hámori Gabriellát, Csányi Sándort és Lengyel Tamást látunk. A színészi alakítások felejthetőek, Csányi hitelesen zabál benne - elnézést a kifejezésért - , de tényleg. A film vége kicsit homályos, sok kérdésre nem kaptunk választ. Nem lettem gazdagabb egy filmélménnyel miután megnéztem, kicsit többet vártam tőle. Már maga a cím is többet sejtetett. Kicsit kaphattunk volna több Budapestet vagy legalább is az érzést, hogy miért is I love Budapest egy vidékinek.
NEM tudod miről maradsz le Nagyon kedvelem Jordan Peele munkásságát. Nem százas a pali, az már a korábbi filmjeiből is kiderült. A Nem egy különleges és nagyon megosztó alkotás. Sokakat taszít a földönkívülis téma, de újszerűen lett tálalva, de el kell fogadni,hogy ez nem mindenki számára emészthető. Nem egy tucatfilm, körüllengi egy különös atmoszféra. Talán A világok harca és a Tremors szerelemgyerekeként aposztrofálhatjuk. Nem vagyok egy nagy lókedvelő, de a lovas vonal is igazi felüdülés volt. Daniel Kaluuya játéka számomra igazán szuggesztív volt, pedig nem az ő karaktere volt a legfeltűnőbb.
A történet nem egyedi, de az afrikai környezet adott egy kis fűszert a filmnek. Idris Elba karaktere egy kemény apa lenne, aki mindent megtesz lányaiért, ehelyett egy esetlen lúzert kaptunk. A történet kiszámítható és feledhető.
A film alapötlete érdekes és figyelemfelkeltő. Vajon csak egy utunk van az életben? Ha rosszul döntünk, kisiklik az életünk és örökre boldogtalanok leszünk? Vannak olyan történések, amelyek örökre megváltoztatják, netalán elrontják az életünket? Sok kérdés felmerül az emberben, miközben nézi a filmet. Hányszor merül fel az emberben, hogy vajon jól döntöttünk egy adott kérdésben, vagy miként alakulhatott volna a sorsunk, ha máshogy döntünk. Maga a film középszerű, de elindít valamit az emberben, amiért jobb szemmel nézünk rá.
Figyelemfelkeltő előzetest kapott a film, amely felcsigázta azokat is akik már olvasták Delia Owens azonos című, népszerű regényét. A film erősen támaszkodik a könyvre, jelentős eltérések nincsenek benne. A könyvnek van egy bája, hamar magába szippantja az olvasót. Mindenki maga elé képzeli a gyönyörű tájat, gazdag élővilágát, szinte a talpunk alatt érezzük a fűsítő lápot. A film meglepően hosszú, de valahogy sok izgalmat nem vált ki a nézőből. A történet helyenként sablonos és gyermeteg. A romantikus szálat sem tudjuk komolyan venni. Nem túl maradandó alkotás.
Látványra szép, helyenként vicces rövid történetek. Értsd: nagyon rövid történetek. Alig 4 rész egy epizód, ilyen hamar még nem néztem meg egy sorozat évadát. Számomra kicsit koncepció nélküli. Vártam volna, hogy jobban megismerjük Grootot, honnan jött, miként jött létre, tehát valahogy a kezdetektől lássuk kicsi Grootot. Meg ugye a részek is teljesen függetlenek egymástól. Maga a kis figura nagyon helyes, kis esetlen, sokszor egy kisgyermekre emlékezteti a nézőt. Tetszettek a zenék, de számomra feledhető a sorozat.
A Konyhafőnök kistestvére. Az elképzelés tetszik, látni szép és gusztusos desszerteket, amelyek szinte megszólalnak. No, ezeket a desszerteket nem a versenyzők készítik, hanem már a pultokon vannak. A versenyzők elég vegyesek, de sose értem, hogy aki még egy piskótát se tud elsőre hibátlant sütni, mit keres a műsoran? Persze, biztos a sütő hibája.
Amikor először láttam az előzetest, nagyon furcsa volt Austin Butlert látni a címszerepben. Ő nekem túl nyálas Elvisnek, de el kell ismerni, megcsinálta a srác. A mozgás leutánozható, de a pacek is megvolt. Ez persze a sminkesek érdeme. Érdekes film, rengeteg fájdalommal és küzdéssel. A dalok mesések. Tom Hanks csak hozta a szokásost, a hibátlan alakítást. Nagyon jól kijött a filmből, hogy a sztárságnak mennyi árnyoldala van. Mi csak a csillogást látjuk, de, hogy e mögött mennyi lemondás, nélkülözés és kétség van azt el sem tudjuk képzelni.
Valahogy szeretem Sandra Bullockot, ha bénázós karaktert játszik. Channing Tatumnak is jól állt a szerep, de Daniel Radcliffe negatív karakter szerepeit imádom. A történet nem túl bonyolult és sejthető a végkifejlet is, mégis kellemes kikapcsolódást tud nyújtani a nézőnek. Vannak benne kedvelhető poénok, a környezet szemkápráztató. Nem csak Brad Pitt miatt - akihez szintén jól passzolt a karakter - de úgy érzem, nagyon csajos film lett. Barátnős programnak tökéletes a film. Akcióban nincs hiány és a romantikus szál sem maradhat el.
Ez nem gyerekjáték Nem gondoltam volna, hogy van még a Chucky témában,, ráadásul az sorozatként működőképes. A történet jól építkezett, és annak ellenére, hogy fiatalok vannak a középpontban nem éreztem gyermetegnek. Sőt, helyenként igazán felkavaró, gyomorforgató lett néhány jelenet és mégis sok esetben mosolyogva néztem Chucky ténykedését. A nevetése pedig haláli. Valahogy az egész széria nekem a gyerekkoromat juttatja az eszembe. A műfaj kedvelői, vagy akiknek közel áll a szívükhöz az alaptörténet nem fognak csalódni a sorozatban sem.
A történet nem valami új, és amikor néztem, olyan érzésem volt, mintha már láttam volna. Különösebben nem tudott lekötni. Pakolgattam és neteztem, miközben néztem. A kezdeti ismerkedés jelenetei tetszettek, de elég összecsapott volt. A mély szerelem sem csapott arcul, számomra csak két színész volt a filmben, akik eljátszották a rájuk bízott szerepet. Az érzelem elmaradt. Néhol hatásvadásznak is éreztem a történetet. Akit jó passzban talál meg a film, és még nem látott hasonló témájút, még tetszhet is neki. Én most valami másra vágytam.
61 65 (2023)