Nincs baj, drágám (2022)

A filmet lényegében Florence Pugh viszi el a hátán, az ő alakítása konzisztensen érdekes, és szerencsére emiatt a film maga is izgalmas többnyire. Tematikát tekintve egy elég érdekes antagonistát kapunk, egy ilyen redpill, incel-király, konzervatív men's right influencert nem hittem volna, hogy látni fogok filmben, de a Don't Worry Darling főgonosza ezt a szerepkört viseli. A téma kurrens, és egy csomó érdekes kérdést vet fel, azonban a film alig veszi a fáradtságot, hogy ezekkel foglalkozzon, ehelyett végtelenül kihúzott felépítő jeleneteket kapunk, majd egy rosszul összevágott lezárást. A film hemzseg a narratívabeli lyukaktól, de ezek nem zavartak annyira, mint a filozófiai kihagyott lehetőségek. A film simán átmehetett volna horrorba több ponton is, de Olivia Wilde sose volt elég bátor hozzá, hogy pár egyszerű ijesztésen kívül jobban beleássa magát a karakterek ok-okozati kérdéseibe. Pedig lett volna mit bogozni rendesen. Sajnálatos.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kedvelem a hasonló hangulatú, és világú alkotásokat. Vegyünk egy csipetnyi rejtélyt, némi összeesküvés érzéssel, kellően érdekes karaktereket, keverjük össze a tökéletes élet illúziójával. Máris kész a kisvárosi elegy, ahol látszólag minden perfekt. ... teljes kritika»

Olivia Wilde legújabb rendezését rengeteg balhé érte, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy rengeteg balhé alakult ki a film háza táján. Kezdődött ez a Velencei Filmfesztiválon, folytatódott ez mindenhol, ahol ez a stáb felütötte a fejét. Több hírt olva... teljes kritika»

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Olivia Wilde másodk rendezői munkájához jóval komolyabb témát választott, mint első filmjéhez, a könnyed hangvételű Éretlenségihez. A Nincs baj, drágám pontos cselekményéről keveset lehetett tudni, és bár hangulatos alkotásról van szó, ami kétség k... teljes kritika»

Az előzetes kellően felkeltette a néző figyelmét, és a film körüli botrányok is erősítették az emberben, hogy ezt a filmet meg kell nézni. Elgondolkodtató történetet, bennem vegyes érzésekkel. A film nagy részében azt éreztem, hogy nem nagyon halad a... több» történet, egy helyben topogott, persze ezek mind kellett a végére, a nagy csattanóra. Napokig beszélgettük a filmről ismerősökkel, ki-mit-hogyan értelmezett, hol egyeztek a nézőpontok, hol eltértek. Arról a különös világról, amelyet bemutat a film, szerettem volna többet megtudni, de ez is koncepció volt, hogy kitalálhatatlan legyen, mi is húzódik meg a háttérben.

Nagyon lassan indul be a történet. A közepén kezd érdekessé válni. Jó volt az elképzelés, de kicsit több kellett volna. A lezárás nagyon nem tetszett, ezért nincs 4 csillag.

Olivia Wilde színésznő-rendező második egész estés rendezése, ami inkább a film körüli botrányoktól volt zajos, és nem magától a filmtől sajnos. Azóta se értem ezen hírveréseket, amit a film körül épp maga a rendező generált, már a színészválogatás alatt, mivel Harry Styles a B verzió volt Shia La Beouf helyett. A film viszont engem meglepett, mert tetszett a maga módján. A filmben jól elkapták a retro hangulatot, az akkori élet mindennapjait, nem volt túlnagyolva. Viszont ami nem tetszett, teljesen Steffordi feleségek hangulata volt, ami után ilyenben újat nagyon mutatni nem lehet, csak a csattanója volt más, de azt nem lövöm le, mert azért ezt a filmet ajánlom megnézésre, ha nem más miatt, Pugh hatalmasat alakít benne! Pedig eddig őt totál sablonos színésznőnek tartottam, de ebbe az alakításában az összesen többi színész eltörpült, még Chris Pine is, aki próbálta felvenni a kesztyűt vele. A két órás játékidő pedig úgy telt el számomra, hogy nem volt unalmas, mert volt azért a filmben feszültség. Számomra ez a film: 6/10.