thepathfinder

Kicsivel többet tudtam meg a hírhedt osztagról és nem változott a véleményem azóta sem. Nem lehet mindenki bűnös, de van az a pont, amikor eldöntheted, odavész-e emberi méltóságod és...utána már nincs sírdogálás, ha ennek következményei lesznek. Ismét csak hálával tartozom annak a valaminek odafent, hogy nem ebbe a korba és ezekre a helyekre születtem.""+"!+

Az a fajta film, amit elég volt egyszer megnéznem, úgy beleégette magát az agyamba és a lelkembe. Teljes mértékben megváltoztatta a katolikus egyházhoz és a papjaihoz való hozzáállásomat, véleményemet. Azt hiszem, elég, ha annyit mondok, egy kicsit én is meghaltam a film végén.

Azzal kezdeném, hogy külön öröm számomra, hogy hanyagolták a teljesen felesleges szerelmi szálat. Dicséret érte Dexternek. Meg azért is, hogy kitalálta, megrendezte és Taron-t választotta a főszerepre. Barátnőmmel találkoztunk, nyolc év után másodjára, pár hónapja és ezt néztük meg a moziban, amolyan "mozis randi" volt. :) Eddie kitartása tetszett a legjobban, hogy minden negatív hang ellenére ő végigvitte, kijutott az olimpiára. Megdöbbentő volt széles vásznon is látni, mire képes egy ember, ha nagyon akar valamit. Nagyon kedves számomra ez a film és az is marad.

Valahogy Thomas Kretschmann-t minden II. vh-s filmben felfedezem. :D Egyébként jól játszik ebben is. Maga a film csodálatos, szívszorító. Ahogy az utolsó jelenettel a két kamerad is a ködbe veszett, úgy egy kicsit az én szívem is. Milliók szenvedése és halála, mind teljesen hiába.

Elsősorban a cast-ot szeretném kiemelni. Nem tudom, hogy csinálták, de valami hihetetlen, mennyire élethűek a színészek karaktereiket eljátszva. Bruno Ganz pedig a legeslegjobb Hitler, akit valaha a vásznon láttam, zseniális. Éppen ezért volt borzasztó végignézni a filmet. Látni egy ideológiát, amint romjaiba dől, magával húzva mindent és mindenkit. Soha többet! (De a filmet még pár ezerszer tuti megnézem. :D )