;) Spanyolfilm-rajongásom következő állomása, mely rögtön a top 5-ben kapott helyet. Nem annyira pörgős, kevés helyszínt látunk, de a hangulathoz ez teljesen rendben is van. Másra nem kell koncentrálnunk... Egyszerű a cselekmény, és pont ebben rejlik az ereje, mert a felvezetése után egy sokkal gyengébb és egyszerűbb filmre számítottam. Ó, de nem... ez egy igen okos és ügyes film, és a végére tartogatja nekünk a meglepetést. Ötletes, csavaros, de mégis egyszerű dolgokkal operál, amit a végén sikeresen fordít a visszájára.
Best Oké, tutira ez a kedvenc spanyol filmem. Egyszerűen hibátlan! Akkora pofont ad a nézőnek a végén, hogy csak tátott szájjal pislogsz, mint hal a szatyorban... Na, de persze nem kell az utolsó 5 percre várni, mert a film bőven tartogat cselekményt és meglepetéseket folyamatosan! Egy pillanatra sem lassít, robog előre a baljós végkifejlet felé, miközben kapaszkodunk az övünkbe, és próbálunk összeszedni minden infót, amit tudunk. Ki kivel van? Hihetetlenül módszeres és okos a film, mindent pont jókor tudunk meg, és emelem kalapom az előtt, akinek halvány gőze is volt előre arról, mi lesz a vége. Egy mestermű!
Szuper Egy újabb király spanyol film! Csavaros, pattogós, feszült és persze csattan is, ahogy kell... Okos, összeszedetten adagolja az infót és szépen lassan tárja elénk a teljes képet. Vajon ki az, akinek mondja magát? Ki bolondult meg? Mi a valóság? Ki kivel van?? Szuper! ;)
Ez igen... Nagyon szeretem a spanyol drámákat vagy a thrillerbe hajló alkotásaikat, sokszor kifejezetten erre a témakörre keresek, ha jó filmek után kutatok. Belén Rueda több filmjét is láttam, kedvelem a hangját és az alakítását, és természetesen ebben a filmben is zseniális. A történet, mondhatni, átlagos, kivéve, míg a végére nem érünk. Azta, micsoda csavar... Egyből az egyik kedvencemmé avanzsálta a filmet! Az utolsó pár perc (nekem) nem hiányzott, kicsit jóéjtmese vége lett, de szerintem jól állt volna a filmnek egy hidegebb, kíméletlenebb befejezés, követve a "zsákos" kisfiú motívumát. De ettől függetlenül a film szuper! Feszült, izgalmas, nyugtalanító, baljós és igen összeszedett!
Wow Oké, hát ez komoly volt... Hihetetlenül brutális, felkavaró, nyomasztó és sötét. Rátesz egy lapáttal, hogy a látottak nagy része meg is történt. A kedves, féleszű Eddy, akinek a háza tömve van testrészekkel és bőrből készült bútorokkal... aki nem is érti, mi történik körülötte, ő csak egyszerűen szeret nőnek öltözni. A szó legszorosabb értelmében. Sosem felejtem el A bárányok hallgatnak ominózus jelenetét, amelyben Ted Levine meztelenül táncol a kamerába... Eddynél ez egy átlagos kedd este... Kicsit sok a vágás és a történetek közti ugrás, de utólag azt kell mondjam, szükséges volt, mert ennyi borzalmat nem tudnál megemészteni, ha itt-ott nem iktatnak be egy kis kitekintést. Nem semmi...
Wow Sokkoló, brutális és nagyon közeli. Evan Peters nagyon jó a szerepben, szinte azonnal beszippant a világa, amely egyre inkább kitárul, ahogy halad előre a történet. A rendőrségnek azért volt néhány elég erős sansza, hogy elkapják... nagyban rajtuk múlt, hogy ilyen sokáig tudta folytatni a tevékenységét, amire láthatóan nem is ügyelt túlzottan. Már attól kiver a víz, hogy abban a lakásban éli valaki az életét, azok között a bizonyos hordók között. Érdekes betekintés az eltorzult elmébe. Izgalmas, felkavaró és nagyon erős alkotás.
Wow Ez egy nagyon szuper kis sorozat, megyek is vele tovább, ha jönnek az évadok. Lyle és Erik... :D Rögtön az elején, a temetésen felhangzó zene teszi egyértelművé, hogy na, ez aztán tényleg valami más, valami nagyon beteg történet lesz. Nagyon érdekesen vezeti a szálakat a film és persze hihetetlen ostobák ezek ketten. Valószínűleg a teljes igazság sosem derül ki, de én egyetértek azzal a meglátással, miszerint egy felnőtt, 90 kg-s, edzett sportolóban elég nehéz kárt tenni... főleg, ha ellenáll... A fiúk nagyon jól hozzák a szerepet, nagyon jók a karakterekben, szuper film lett!
Király! Ez egy szuper kis sorozat volt, el lehet tenni a mondanivalóját. Meddig ártatlan az ember? Vagy a gyerek... Meddig okolható a külvilág, a szülők, a felmerülő körülmények a tetteinkért, hibáinkért, esetleg bűneinkért? Nagyon szépen ábrázolja a film a traumákat, azok alakformáló hatását és következményeit. Toni Collette közel áll hozzám, és most sem okozott csalódást. El-elbizonytalanodtam, vajon tényleg annyira gonosz-e a karaktere, vagy esetleg segíteni akar? Szerintem ez a film kicsit sem felszínes, de biztos lehet más elvárásokkal vagy felületesebben is nézni. Nekem a traumás, ok-okozati cselekmény nagyon meggyőző volt. Elnyomod magadban, megszépíted... aztán a végén el is hiszed, hogy te ... több»
Hm... Nekem tetszett és lekötött a film hangulata, vezetése. De valahogy a vége felé kezd szétesni ez a légkör, mintha nem tudnák, hogyan is fejezzék be a filmet. Megjegyzem, bármi jobb lett volna ennél... csak simán elvarrhattAk volna minden szálat egy valid eseménnyel ehelyett a delírium helyett, amiben már fogalmad sincs róla, mi a valóság. Lehetett volna egy ütős minisorozat, most lehet várni egy második évadot, ami érzésem szerint nem hozza majd az elvárásokat, és csak tönkreteszi az első évad első felének szuper hangulatát. :/
Hajjaj... Nem tudom. Ebben a korban azért készültek már igen jó filmek, akár a vágásokat nézem vagy a vér minőségét vagy az "effekteket". Nekem kicsit még régebbinek tűnt a film azokkal a megoldásokkal, amiket láthattunk, de sebaj. Érdekes viszont, hogy belek nélkül milyen sokáig él még az ember... :D Szegény meggyilkolt statiszták rém gyengén muzsikálnak, a halálos sebet kapottak ordítanak, visítanak, de nem halnak meg... azonnal kizökkent az élményből. Számomra az eluralkodó káosz is távoli, semmilyen betekintést nem kapunk, ennél távolibb nem is lehetne a film, egyáltalán nem tud beszippantani, mindig kívül maradsz a látottakon, nem enged közelebb. Mint egy hiányos vetítés... Asia Argentóval már a ... több»
Hm... Szeretem a misztikus a filmeket, de azért jó lenne, ha a történet érthető maradna úgy is... Ebben a filmben látunk valamit, aminek semmi magyarázata (sőt igazság szerint értelme sincs), nem tudunk meg semmit a miértekről és arról sem, kinek jó ez így? (gondolok itt a vizes pincelakókra, ami baromi kielégítő lehet) Az egyetlen nyomasztó jelenlét a filmben szegény Edward, akinek már a jelenlététől is felállt a szőr a kezemen, abban a jelenetben pedig, ahol igyekszik beteljesíteni a jóslatot... hát a víz levert! Szegényt rettentő visszataszítóra és nyugtalanítóra sikerült faragni, a puszta jelenléte is kellemetlen. Nekem sajnos a film nem szólt semmiről, értelmetlen, logikát nem találtam benne.... több»
Hm... Én nem egy horrorfilm szemszögéből figyeltem az eseményeket, hanem egy bomlott, szerencsétlen tinédzser agyának oldaláról. Hány hasonló élet lehet, jó ég... Traumatizált anya és lánya, kattant családfő, és mindenki a saját poklában forr, és próbálja élni a hétköznapokat. Szerencsétlen, összetört életek és minden ebből adódó katasztrófa. Szomorú, de várható végkifejletek, hiszen meddig lehet elnyomni az érzéseinket, meddig tudunk a felszín alatt tartani valami belső pusztító erőt. Idő kérdése, mikor tör elő, és éget fel maga körül mindent.
:) Nagyon szimpatikus volt a történet egyszerűsége, hogy két emberre épül az egész eseménysor, és egyetlen szálon csordogál a film. Nem kapunk konkrét magyarázatokat a miértekre, hogyanokra, de enélkül is működik a film. Érzékletes bemutatása a vágyainknak, igényeinknek, és annak, mit áldozunk fel mindezért. Végtelenül egyszerű cselekmény, de fontos témát feszeget. Minden jobb, ha mindenki kicsit jobb, mint tegnap... de főleg önmagánál. Hibátlan, odaadó szerelem, repedések, mulasztások nélkül, melyben jobban szeretjük a másikat, mint önmagunkat. Hm... valódi lenne?
Minimál, de nem rossz Nekem tetszett a film egyszerűsége. Egyetlen szálon mozgunk, nem rágja a szánkba a magyarázatokat, egyszerűen csak megtörténik velünk az "élmény". Nagyon érdekes, ahogy a "bent rekedt" emberek másképp élik meg az eseményeket, és teljesen máshogy állnak a dologhoz... Vajon jobb az egyik a másiknál? A nézőpont számít majd az eredménynél? Egyszerű történet itt-ott komoly mondanivalóval, de csak csepegteti az infót, semmit sem kíván lenyomni a torkunkon. Letisztult cselekmény, egyszerű infó... nekem tetszett ez a látásmód.
:) Szerettem ezt a filmet. Nagyon megfogott a hangulata, a lassú, feszült tempó. Tudod, hogy valami nincs rendben, és ez lassan bekúszik a bőröd alá. Hiteles volt, megrázó és felkavaró. Abszolút kellett a vége, megköveteli a film a tragédiát, pontosan ezt rontotta el az amerikai változat.
O.O Hát, én ezt a filmet imádtam! :D Végre nem a sablonból építkezik, hanem mer húzni valami kicsit váratlant, kicsit hibbantat, kicsit elvontat. Tök jó, hogy nem a jumpscare a fő vonal, de azért igen para 1-2 jelenet. :D Imádtam a végén a futós jelenetet, röhögsz, miközben parázol. Van benne egy folyamatosan kúszó feszültség, izgalom és rejtélyesség, de emellett egy kisvárosi szomszédsággal operál a film, ami tökre működik. Nagyon jó a menet és a vágások, lendületes és okos. Tökre jól összehozták, remélem, lesz még hasonlóban részünk! :)
83 La cara oculta (2011)
Spanyolfilm-rajongásom következő állomása, mely rögtön a top 5-ben kapott helyet. Nem annyira pörgős, kevés helyszínt látunk, de a hangulathoz ez teljesen rendben is van. Másra nem kell koncentrálnunk... Egyszerű a cselekmény, és pont ebben rejlik az ereje, mert a felvezetése után egy sokkal gyengébb és egyszerűbb filmre számítottam. Ó, de nem... ez egy igen okos és ügyes film, és a végére tartogatja nekünk a meglepetést. Ötletes, csavaros, de mégis egyszerű dolgokkal operál, amit a végén sikeresen fordít a visszájára.