Ben-Hur: egy eposz Krisztus korából, egy óriásfilm a szó tiszta értelmében – egy műalkotás, ami grandiózusságában felülmúlja a legtöbb mai sikerfilmet, értékrendjében pedig örök. több»
A formai elemek a mondanivalót teljes mértékben támogatva tűnnek elő, elmosodó, kézikamerás felvételek, absztrakt világot idéző hangkulissza, visszatérő szimbólumok által válnak a világ egyébként ismeretlen, elhanyagolt részei ismerőssé, otthonossá. több»
A rendezésre egyébként Uwe Boll is bejelentkezett a stúdiónál, de elhajtották. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy jó döntés volt: talán jobb szívvel szórakoznánk egy idióta Warcrafton, mint azon, amelyik majdnem sikerült. több»
Ha valamit felrónék Blacknek, az csupán az ügy megoldását jelentő összeesküvés lenne, kicsit elnagyolt lett ugyanis az eseményeket mozgató háttérsztori, de annyi baj legyen: a hangsúly úgyis a nevettetésen és a múltidézésen van – és abban bizony egy percig sincs hiba. több»
Összességében izgalmas, figyelemre méltó Guiraudie újítani akarása, hogy nem ragad le egy bevált sémánál, forgatókönyve kiszámíthatatlan, valóság és fantasztikum között csapong, nem fél, bár nem is akar megbotránkoztatni, egyszerűen naturalista. több»
A Café Society végkicsengése egy öreg rendező melankóliája is: a szerelem vagy legalább a szerelem emléke nem múlik el, de az egykori szerelmesek túl nagy árat fizetnének a beteljesedéséért. több»
...a film valóban a határátlépésekről szól: arról, hogy felszedhetők-e a házastárssal szembeni elemi szolidaritás határkövei, szorgalommal, kitartással és mindent elsöprő elszántsággal képesek vagyunk-e áttörni a tehetségtelenség határsávján, vagy hogy ledönthetők-e az őszinte véleménynyilvánítás előtt tornyosuló falak? több»
Cate Blanchett, Robert Redford és Dennis Quaid neve fémjelzi azt a politikai drámát, amelyet tavaly mutattak be az Egyesült Államokban, és ami hozzánk még mindig nem jutott el. Pedig a Truth-t az Oscar-díjas Spotlight – Egy nyomozás részleteinek tévés megfelelőjeként pozicionálták, túlzott érintettsége folytán azonban mégsem lett mérföldkő. több»
Mike van Diem, holland rendező 18 év kihagyás után állt újra kamera mögé, előző filmje, a Karakter anno megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat. Tavalyi alkotása, A meglepetés egy olyan világba kalauzol minket, amelyben megrendelhetjük a saját halálunkat egy népszerű „utazási irodán” keresztül. több»
Az eddig elsősorban tévéfilmek vizuális effektusaiért felelő Steven Gomez rendezői debütálása tehát nem sikerült túl jól. Talán ha néhány nagyjátékfilmmel később nyúl ehhez a témához, jobb eredmény születik. Így azonban filmje megrekedt egy modern Predator-történetnél, melyben szinte egyáltalán nem számít, kik állnak szemben egymással. több»
91 Ben Hur (1959)