Teemeah

Lehetett volna jobb is
Csak Szató Takeru miatt néztem meg, őszintén, nem nyűgözött le. Maga a sztori rendben lenne, de a tény, hogy két halhatatlan harcol egymással, akik bármikor képesek újragenerálódni, kicsit kiveszi az izgalmat az egészből, hisz így nincs igazán tétje az egésznek. Persze az, hogyan cselezi ki a főszereplő a bad guyt, okozhatna meglepetéseket, de nem okoz. Látványban rendben van a film, a CGI elég jó, a harcok viszont értelmetlenek, tele van a forgatókönyv lyukakkal, logikátlan megoldásokkal, "ezt most miért kellett" momentumokkal, a dialógusok pedig fájdalmasak. Az animét nem láttam, így nem tudom összevetni vele, de különálló filmként ez az "egyszer elmegy popcornnal" kategória, még csak olya... több»

Szép film
Szép film, jók a színészi alakítások. Semmi átütőre nem kell számítani, ez tényleg a "kitartó srác elnyeri jutalmát" sztori, amit azért nagyban árnyal persze, hogy a fiúnak itt éveken át kellett a magatehetetlen lányt ápolni, amit valószínűleg kevesen tennének meg hasonló helyzetben. Nyilván kicsit dramatizálva van, "filmesítve" a történet, másképp marha unalmas lenne, hogy xxxx napot tölt a fiú a kórházban törölgetve a lány nyálát és masszírozva a karját. Kedves film, Szató Takerut a legjobb színész díjára jelölték érte a Japán Filmakadémia gáláján, ami a "japán Oscar".

Látni kell ezt a filmet
Ez azon koreai filmek egyike, amelyet mindenkinek meg kéne néznie. Felszabadító, megnevettető és megríkató, garantált érzelmi hullámvasút, ugyanakkor mindannyian tudunk kötődni hozzá. Álmokról szól, Namiról, egy fiatal vidéki lányról, akit nehezen fogadnak be a városi iskolában, kinevetik, mert tájszólással beszél és furán remeg, mert cukorbeteg. Aztán valamiért mégis jó barátságot köt a suli rettegett rosszlányával, Cshunhvával, aki dohányzik, mocskos a szája és nem fél odaütni, ha kell. A Sunny nevű csajbanda vezére, rettegésben tartják a környéket, és hajba kapnak más csajbandákkal. Ez az az időszak Koreában, amikor megjelentek az amerikai termékek, a menő farmer, a sportcipő, és a lá... több»

Tökéletes befejezése volt a trilógiának
Akkor még, amikor készült, úgy volt, hogy ez lesz az utolsó film. Jó lezárása volt a Sisio-arcnak, a hajón vívott brutális harcok szemet gyönyörködtetőek. Kensin lelki vívódása itt ér a csúcspontjára, de köszönhetően régi mesterének, sikerül visszanyernie életerejét. Nagyon várom az idén nyáron érkező két új filmet, az egyik a valódi lezárása lesz a filmsorozatnak, an Enisi-arcot mutatja be, a másik pedig az előzménytörténet lesz, gyakorlatilag az OVA alapján, Kensin kereszt alakú sebhelyének története.

Imádtam
Az első részt ugyan nem múlja felül, de itt is zseniálisak a harcok, Szató Takeru kaszkadőrmunkája is ismét kiváló. A történet kicsit vontatottabbá válik, de ezért kárpótolnak a szép harcjelenetek.

Könnyed, szórakoztató, vicces
Ez az igazi popcornmozi, jól lehet rajta szórakozni. Vicces, szórakoztató, leköt arra a két órára. Maradandó élményt nem okoz, sokat sem kell gondolkodni rajta, de nem is kell minden jó filmnek filozófiai agymenésnek lennie, nem? Aki nevetésre, jó szórakozásra vágyik, annak mindenképp érdemes megnéznie. Jó a sztori, az "elcsépelt" testcsere trope ellenére is az, jók a slapstickek benne, jók a színészek (Ra Miran lemos mindenkit a vászonról). Egyszer nézős, de ahhoz tökéletes.

Zseniális sorozat, mindenképp megnézendő
Az egyik legjobb koreai sorozat, amit láttam. A fura nőci és a még furább pasi kémiája sziporkázó, a szellemesdi pedig ad neki egy szép csavart. Gyönyörűek a zenék és nagyon jók a színészek. Minden koreaisorozat-rajongónak abszolút must!

Izgalmas sorozat
Szeretem ezt a sorozatot, egyik első történelmi K-drámám volt, és én általában nem szeretem a történelmi sorozatokat. Picit vontatottan kezdődik, az első 4 részt túl kell élni, de utána már teljesen jó. Persze megvannak benne a klisék, és I Dzsungi nem tud hihetően sírni benne (azóta azért fejlődött a technikája, szerencsére). Jó a történet, remek az akció, jók a színészek. A koreai szaguk sorozatokhoz híven sok benne a mészárlás, nem szűkölködnek a hullákkal. Persze a romantika sem hiányozhat belőle, ne is várjátok, hogy ez csupán akciósorozat lenne.

Átlagos film, szép operatőri munka
Nem mondhatom, hogy életem legjobb koreai filmje volt, de egyszer meg lehet nézni. Persze fontos társadalmi, erkölcsi kérdéseket feszeget (ki lehet-e lépni nem működő házasságból, ha kötnek a gyerekek, a társadalom megvetése, stb). Alapvetően nem rossz felállás és nagyon szépen van fényképezve, no meg Gong Yoo itt is nagyon szexi mint mindig, de a cselekmény elég vontatott.

Kemény film
Ez egy érzelmileg igen megterhelő kemény film. Bár koreai szokáshoz híven könnyed hangvétellel indul, durvára fordulnak az események és nagyon nehézzé válik a vége felé. Sok kérdést felvet a hazafiasságról, a parancs vs emberség témakörét is körüljárja, és bepillantást enged egy olyan időszakba a koreai történelemben, amikor az emberek a demokráciáért küzdöttek. Papírzsepi nem árt hozzá, de nagyon-nagyon nem!

Nagyon jó film
Imádtam, már vagy hússzor láttam, de megnézem bármikor újra. A legjobb anime/mangaadaptáció, ami létezhet. Szuperek a harcjelenetek, Szató Takeru pedig tökéletes Kensin. Alig várom az idei két folytatást!

Fantasy, sok mondanivalóval
Jó film, de nem a szokványos amerikai mintás fantasyt kell benne keresni. A látvány szépen meg van csinálva, a történet pedig erkölcsről, emberi döntésekről szól, azon morfondírozik, mitől lesz valaki "jó ember", létezik-e makulátlan lélek, mitől válik valaki hőssé a szó igazi értelmében. Igazi filozófiai film ez, amellett, hogy szórakoztató. Picit hosszú, de mindenképp érdemes megnézni.

Zseniális felépítés, mellbevágó csavar
Ez egy olyan film, amely sokáig a nézővel tud maradni a megtekintés után is. Napokkal, hetekkel később is eszedbe jutnak jelenetek. Beülsz úgy, hogy na, ez is egy Oscar-jelölt uncsi művészfilm, aztán kijössz úgy, hogy "azt a leborult szivarvégit". Ez a film minden, csak nem unalmas, és nem is művészfilm. A koreaiak valahogy remekül tudják kombinálni a mély mondanivalót a felhőtlen szórakoztatással. Elkezdődik vígjátékként, sírva röhögsz a poénokon, aztán a film közepén úgy mellbe vág, olyan pofont ad, hogy arról koldulsz. Nem hiszel a szemednek, belenyom a kényelmes kis székedbe, úgy, hogy mindjárt nagyon kényelmetlen lesz, és csak bámulod az utolsó nagyjelenetet hitetlenkedve. És elkezd ka... több»