Közhelyszámba megy, hogy Roy Andersson egyetlen egy filmet forgat le újra és újra, lassan harminc éve. Ez a legtöbb szerzői filmesről elmondható, de a svéd mester reklámokban kiérlelt, zavarba ejtően groteszk stílusa valóban olyan tökéletesre csiszolt és egyedülálló, hogy nem nagyon van mit fejleszteni rajta. Legújabb munkája, a Történetek a végtelenségről ugyanazt mondja és ugyanúgy, mint az Ember-trilógia többi darabja, fura módon mégsem válik önismétlővé. Vagyis de, viszont pont ezért jó. több»
A második világháború után és a vietnami események előtt empátiának és gyengédségnek nincs helye az amerikai regényíró, Donald Ray Pollock világában. Az egyetlen érték, melybe kapaszkodhatunk, a hit. De vajon milyen meggyőződés az, amely szépen lassan mindenki erkölcsi iránytűjét eltéríti? több»
Hajszállal csúszik le a remekműstátuszról Sacha Baron Cohen polgárpukkasztó filmjének folytatása, egyetlen hibája egy látszólag apró, ám annál fontosabb baklövés.
több»
Dominik Moll a Mondd ki, hogy uborka! után ismét a fekete humor felé fordult. A szatirikus hangvételű Bestiáda az emberi ösztönök legmélyére ás, a konklúzió pedig húsba vágó: a szeretet iránti felfokozott vágy a véletlenek összjátékának köszönhetően akár kontinenseken átívelve is jóvátehetetlen károkat okozhat.
több»
A közösségi oldalak és az internetes szolgáltatások rendkívül rövid idő alatt váltak az életünkre példátlanul nagy hatással bíró tényezőkké. Azonban ami kezdetben a határtalan lehetőségek és a konnektivizmus (vagyis a hálózatalapú tanulás) hurráoptimista ígéretével kecsegtetett, abból hamar az egészségünket, életvitelünket és társadalmi berendezkedésünket fenyegető képződmény lett. több»
83 Történetek a végtelenségről (2019)