Kínos, nagyon kínos Nem néztem végig. Ötven perc körül besokalltam, amikor az edzőteremben Mr. Bean stílusban szerencsétlenkedett Diane Keaton. Vajon mivel zsarolhatták... vagy inkább kényszeríthették, hogy elvállalja ezt a szánalmas, ZS kategóriás szerepet? Nyilván nem világmegváltó mozira számítottam egy tucatnyiszor leforgatott történet esetében, de ilyen gagyit nem vártam. Diane Keaton magyar hangja (talán Bánsági Ildikó) külön kiemelendő – valami botrányosan rossz, elviselhetetlenül sipákol-rikácsol fejhangon. A teljesen indokolatlan leszbikus téma sem fog a film megítélésének használni – bár tőlem mindenki azzal, akivel... Nagyon nem ajánlom!
Unalomba fullad Borzalmasan gyenge film. Harrison Ford a hülye gyerek frizurájával kritikán aluli alakítást nyújtott. Az még inkább rontott az összképen – vagy hangzáson –, hogy Csernák János helyett Papp János szólaltatta meg. A film feléig mindig azt vártam, mikor H.F. beszélt, hogy fordul a kamera, és mutatja az „igazi beszélőt”. Rossz a rendezés. Vértelenek a szereplők. Még az íróasztalon imitált szex is olyan volt, mintha a színészek is unnák. Valamikor biztosan láttam ezt a mozit, de mély nyomot nem hagyott. A mostanában bemutatott sorozat változata miatt poroltam le. A sorozat remek. Ez még a sorozat nélkül is egy kalap lepkefing. Nem ajánlom!
Javított kiadás Sokkal jobb és élvezhetőbb film, mint – a szintén Stephen King forgatókönyvével készült – A rózsa vére. Az egy rossz vicc volt, önmaga paródiája. Igaz, az egy okkult nyomozás (akár jól is megcsinálhatták volna), amely a naplóra támaszkodik, és bizonyítékokat keres. Itt megismerjük a Rimbauer házaspár és szűk környezetének történetét. Indulunk a ház építésétől, majd kis kitekintés Afrikába. Később az eltűnésekkel folytatódik a sztori, amely során a pár lánya is elvész a házban. A misztikus dráma a férj halálával ér véget.
King ezt nem szégyelli? Joyce Reardon: Ellen Rimbauer naplója című könyve alapján készült a három részes celluloidhulladék. A minisorozatban alapvetően semmi sem történik. Feszültséget generálnak, folyamatosan hisztiznek a debil szereplők, és a pár ugyanolyan szánalmas jump scare a rendezőnél a jelenetek csúcspontja. A színészek borzalmasan játszanak. OK... talán Jimmi Simpson és Julian Sands elfogadható. Viszont akkor meg kell említsem a másik végletet, a förtelmesen alakító, szellemi fogyatékosnak kinéző Matt Rosst és az anyját megjelenítő Mrs. Sikítófrászt (fr@ncsetudja, mi a neve) is. És erről a hitvány filmes szégyenfoltról nem is lehet többet elmondani. Az sem menti, hogy majd' negyedévszázados. Ne nézd meg... több»
Visszafogott nagydumás Persze hogy a korábbi részekhez kell hasonlítanunk. Azok akkor jók voltak, ma pedig azért nézzük őket, mert a dialógusok fejből mennek, beüt a nosztalgiafaktor. A humor is változik. Nemcsak az ember saját humorfelfogása, de az általános vicc és móka is. Ami 20 éve térdcsapkodós volt, ma lehet, hogy nem annyira vagy éppen már nem is PC. Pláne, ha negyvenéves moziról beszélünk. Ez az újabb „vedlés” bár hozta a '80-'90-es évek hangulatát – főleg zenében, ami ettől még friss volt –, egyéb tekintetben üres volt. Az akciókon ásítoztam, a párbeszédek laposak voltak. Talán nem kellett volna Axel Foley szájára hangtompítót szerelni. Az sem segített, hogy nem volt igazán társa, akivel poénkodhatott vo... több»
Másodosztályú Konkrétan nem tudja az ember, mi a gond a filmmel. Érdekes sztori, bár nem egyedi. Jó színészek, de nem kimagasló a játékuk. Minden rendben, csak kevés ma már. Ez a mozi '95-ben kasszasiker lett volna. Ma egy esti tv-film színvonala. Nem unod, mert történnek dolgok. Néha még fel is nevetsz, igaz, párszor kínodban. Ahogy mondani szokás, ebben több volt. Gyenge-közepes.
Már láttad Vajon ki az, aki megnézte még egyszer a Hatodik érzék című mozit?! Ha igen, miért? Egy viccet sem mondunk el egymás után kétszer. Nem olvastam a film előtt kritikát vagy véleményt, mégis igen gyorsan furcsa lett a sztori, és hamar levágtam, mi a helyzet. Sajnos, onnan már unalmassá vált a film. Nem kell szépíteni, ez egy The Game (Játsz/Ma) újratöltve. Persze, nézhetjük ennek tükrében is, és még csak nem is olyan rossz a megvalósítás. Csak nehezen nevetünk azon a viccen, aminek ismerjük a poénját. Az pedig végképp kínos, amikor valaki úgy meséli, hogy tudja, hogy ismerjük, mégis erőlteti. Ez a mozi a néző lenézése! Megnéztem, hogy neked ne kelljen.
Pozitív disztópia Itt minden tökéletes, a kívánalmaknak megfelelő. A szereplők csinosak/jóképűek, de legalább viccesek és szimpatikusak. Nincsen bonyodalom, csak egyszerű probléma. Az is nyilvánvaló megoldással kezelhető. Egy társadalomkritika a felütés: túl sokat kütyüzünk, tegyük félre, és foglalkozzunk egymással. Egy házaspár elhatározza, hogy munkaidőn túl nem használnak telefont és számítógépet. Micsoda remek vígjátékot ki lehetett volna ebből hozni! Sajnos, a romantikus útra léptek, és annak is a sziruposabb megoldását választották. Ehhez jönnek még a színpadias, amolyan tv-sorozatos alakítások és nem életszerű párbeszédek, amik a maradék életet is kitapossák a jelenetekből. A kütyütlenített délutánok é... több»
Szervusz, napfény, üdv, árnyék! Nagy csalódás! Minden adott volt egy remek sorozathoz (klisé letudva). Jó főszereplő, szokatlan alapötlet és érdekes háttér. És mégis sikerült olyan unalmasra, kiszámíthatóra és másodosztályúra összedobni, hogy két hét múlva csak a bosszantó atmoszférára és a faék történet vázára emlékszem talán. A színészi játékra alapvetően nem lehet panasz, eltekintve a buta arcú, mimika nélküli Edgart játszó kisfiútól. Talán érdemes lett volna még félórát castingolni, mert bármelyik srác jobb lett volna. Anyuka is jobb lett volna inkább Frida Kahlo szerepére, ha a szemöldökét nézem. A háttér a '80-as évek, New York, egy bábműsor és annak kitalálójának családja. Vincent mentálisan nincsen jól, ráadásul al... több»
Országúti fickó, cickó és frizkó A film bemutatója idején éppen a cucialista hazánkat védtem bőszen, szóval kimaradt ez a ma klasszikusnak nevezett, ám a titulust meg nem érdemlő ZS kategóriás mozi. Egy Bud Spencer-Terence Hill westernre hajazó „mentsük meg a várost az aljastól és 6 emberétől” történet. Csakhogy, míg előbbi filmekben van színészi játék, addig ebben még Patrick Swayze sem jeleskedik. Megnéztem, mert érdekel a '24-es változat. Remélem, azt nem unom majd ennyire...
Munkaügyek humor nélkül Silány, humortalan sorozat. Egyszerűen szekunder szégyen fogja el az nézőt. Attól, hogy valamit szokatlan módon adunk elő, még nem lesz jó! Egy rész után erős felindulásból töröltem a megnézendők közül. Később átgondolva helyes döntést hoztam. Nagyon nem ajánlom!
Korrekt krimi A fiatal ügyész egy új ügyet kap. Egy meztelen lány testét találják a tengerparton. Két nyomozó társával igen gyorsan rátalálnak a tettesre, aki korábban egy hasonlóan jellegzetes módon megcsonkított nő megölése miatt ült, de nemrég szabadult. A lány ajkait ugyanúgy lemetszették, mint a korábbi gyilkosságnál is. A férfi házában találnak egy véres pólót, így elegendő a bizonyíték a letartóztatásához. Ám a férfi a kihallgatás szünetében kiugrik az emeletről, és meghal. Ez nem illik a sorozatgyilkos koncepcióba az ügyész szerint. És bár felettese lezárja az ügyet, Leopoldot nem hagyja nyugodni, és társaival tovább nyomoz. Korábbi eltűnési ügyeket elemezve, a Hajógyári Club kerül fókuszba. Szint... több»
Álmisztikus Francia, itt már húztam a számat. Na, adjunk egy esélyt neki! Az erősen szociopata lány és a leszedáltnak tűnő (talán a szinkron miatt) srác párosa igen érdekes. A lány apja oknyomozó újságíró. Éppen telefonon beszélnek, amikor az apát megtámadják. Ida apja nyomdokaiba lépve szintén nyomozgat, csak éppen az interneten. És nem is csinálja rosszul. A közösségi média vagy más fórumok tagjait hívja segítségül szerte a világban, bármely témában. Legyen az egy kulcs felismerése, amit apja holmija között talál, vagy genetikai vizsgálat elemzése, mindig lesz a világon valaki, aki szakértője a témának, és szívesen segít. A nyomok egy kis hegyi városkába vezetnek. Itt fut össze a drog bűncselekménye m... több»
Szánalmas szatíra Alig vártam, hogy vége legyen! Véééégtelenüüül unalmaaaas! Egy sorozatot nem arra kell építeni, hogy a szereplői mind furcsák. Ez lehet egy jó háttér, egy-egy poénnak megágyazó lehetőség – lásd Monk, Columbo vagy még A híd nyomozónője is megemlíthető –, de nem ez kéne adja a gerincét a történetnek. Mert az alig volt. Három különc sodródik egymás mellé egy projektre. A podcaster kilábalna a pénzügyi örvényéből, mely egyre jobban lehúzza. Az oknyomozó újságíró egy ügye miatt parkolópályára kényszerül. És ott van még a háttéranyagos kutató lány. Egy régi eltűnési ügy kapcsán verődnek össze. Az évtizedes talány látszólag már a helyieket sem foglalkoztatja, de amint felkavarja a kis csapat az áll... több»
Smith ügynök a jó oldalon A történet nem bonyolult, de MI vonalon a fősodor, hogy az ember ellen fordul a program. Aztán ezt lehet picit árnyalni. J. Lo. filmjében a dráma, az akció és a humor keveredik. Több dráma, némi akció és egy csipet humor. Kevesebb, mint A marsiban, és gyengébb is. A Terminátor és Avatar stílusú akció rendben, sok újat itt sem lehet mutatni. És persze sci-fi. Van egy kevés filozofálás Asimovot felidézve, moralizálás a lét-nemlét felett. De ez főleg egy dráma. Az MI és az ember ismerkedése egymással, a bizalom fokozatos kialakulása Atlas részéről Smith-szel. A többi CGI és kirakat.
Kifejezetten örülök, ha magyar filmről hallok, már a bejelentések is izgalommal töltenek el. Ezért fáj jobban, ha csalódom. Sajnos, ez sem sikerült. Talán nem színházi színészeket és sorozatszereplőket kéne egy ilyen nagyszabású kosztümös filmhez felkérni! A főszereplő motyogott, Emma arcjátéka vetekedik Kristen Stewartéval. A filmvégi túljátszott jeleneteknél szekunder szégyen fogja el az embert. Sajnos színpadi játékot láttunk filmszínészi megoldások helyett. Még Gálffy László, Elek Ferenc és Györgyi Anna sem tudta felhúzni a filmet nálam közepesre. Az utóbbi évek talán legunalmasabb moziját láttam. Feleslegesen hosszú játékidővel, gyenge színészi játékkal és összecsapott forgatókönyvvel.
... több»
Elcserélt potyautas Nem árt a film előtt elolvasni Stefan Zweig remek novelláját, bár nélküle is érthető a Mesterjátszma története. 1956 novembere, két fiatal menekül a szovjetek elől. Már a házak közt járnak a tankok, házról házra kutatják fel a forradalomban résztvevőket. István (Váradi Gergely) és Márta néhány holmit visz magával és egy sakktáblát. A lány hivatásos sakkozó. Az utolsó vonatot kell elérniük, mely a menekülteket nyugatra viheti. Pár héttel korábban: Bálint atya (Hajduk Károly) nem menekül. Őt egy pincébe zárják, és pszichikai terrorral próbálják megtörni az ávósok. Bizonyos kincsek rejtekhelyére és rejtegetőire kíváncsiak. A pap magányában a hitébe menekül, ám az egyedüllét kemény próbatétel. E... több»
Ripacsrettenet Ahogyan a felöklendezett gyomortartalomról sem folytatunk filozófiai eszmecserét, úgy erről az ócska, hitvány valamiről sem írok semmit. Ripacs, tehetségtelen humanoidok tébláboltak rossz forgatókönyvből készített gyenge filmben. SzekundOrszégyen!
Feszengős Mielőtt véleményt akartam írni, három csillagban gondolkodtam. Aztán átgondoltam, hogy milyen filmekre adtam én ennyit, és azoknál ez bizony gyengébb. Az egész film alatt kényelmetlenül éreztem magam. De nem azért, mert kilökött volna a komfortzónámból, hanem mert az egész történet kínos, izzadságszagú. Nincsen azzal baj, ha a cselekmény abszurd elemeket is tartalmaz. Akkor van gond, ha annak nincsen célja és kifutása. Egy harmincas nő életébe csöppenünk bele. Párkapcsolatban él, éppen saját lakásba költözés előtt állnak párjával, Bencével (Bányai Kelemen Barna). Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) zűrös természet, fura nő. Ügyetlen, meggondolatlan és naiv... az a pofára esős típus. Egy nap anyja (... több»
43 Hirtelen 70 (2022)
Nem néztem végig. Ötven perc körül besokalltam, amikor az edzőteremben Mr. Bean stílusban szerencsétlenkedett Diane Keaton. Vajon mivel zsarolhatták... vagy inkább kényszeríthették, hogy elvállalja ezt a szánalmas, ZS kategóriás szerepet? Nyilván nem világmegváltó mozira számítottam egy tucatnyiszor leforgatott történet esetében, de ilyen gagyit nem vártam. Diane Keaton magyar hangja (talán Bánsági Ildikó) külön kiemelendő – valami botrányosan rossz, elviselhetetlenül sipákol-rikácsol fejhangon. A teljesen indokolatlan leszbikus téma sem fog a film megítélésének használni – bár tőlem mindenki azzal, akivel... Nagyon nem ajánlom!