Flitteres zseni Tegyük fel magunknak a kérdést: mit várunk egy filmtől vagy sorozattól? Én több választ adnék, mert ez a hangulatomtól függ. Néha rákészülök egy nehéz filmre, hangolódom, és komoly mondanivalót várok. Máskor a sztori háttérbe szorulhat, és a látványért nézem igazán a filmet. Aztán vannak az esti lazulós sorozatok, amihez nem kell 160-as IQ – itt ez is megvan –, csak egy-két sör és popcorn. A renitens egy kellemes hibrid, amely innen is, és onnan is emelt át stílust. Picit Linda, de nem a modoros fajta, kevés Monk, Dr. House és ami még eszedbe jut, könnyed krimi. A felütést például a Good Will Huntingból nyúlták, csak ott matekpéldát old meg a takarító srác, míg itt egy bűntény fotóit véletle... több»
Tommy és Tuppence északon Nyilván csalódott, aki Agatha Christie-történetet várt. Azonban érdemes tudni a sorozat megtekintése előtt, hogy a négy történet nyomozója egy, az írónő alkotta írónő, Ariadne Oliver regényalakja. Ariadne Oliviert magáról mintázta Agatha Christie. Az, hogy napjainkban játszódik, talán még jobban elhatárolja a krimi királynőjétől. Egyáltalán nem akarja még stílusában sem leutánozni sem a Poirot-, sem a Miss Marple-filmeket. Hogy mégis az ismert szereplőpárost tettem a címbe, az csak azért van, mert itt is egy profi mellé csapódik a kotnyeles, inkompetens hölgy, aki mégis ügyes segítségnek bizonyul. Tehát a sorozatot így érdemes nézni és értékelni. Sven Hjerson (Johan Rheborg) és Klara (Hanna ... több»
Férfias, nyers és őszinte Mintha Grisham és King stílusjegyeit összerázták volna. Olyan komoly karaktereket kapunk főszereplőknek, hogy a fal adja a másikat. A forgatókönyv annyira hiteles, hogy néha elfelejtjük, hogy filmet nézünk, és egy rendőrőrsön érezzük magunkat. Mélyen beszippant a hangulata. Egy film akkor igazán jó, ha nem mesebeli jó és rossz emberek történetét ismerjük meg, hanem valódi emberekét. Egyik szereplőnk sem hibátlan. Jellemükben pedig nem is lehetnének különbözőbbek. Egyik családos, de félrelép. A másik magányos, ám elégedett ezzel. A szakmai hátterük is eltér. Amiben hasonlítanak, az a szabályok egyéni értelmezése. Ennek ellenére jó zsaruk. Három hónapja társak. Egy rendhagyó ügy kapcsán kezdik... több»
Kuka Hihetetlen, hogy ugyanazon író képes a skála két végpontját produkálni. Ezt az évadot a 2. epizód után kikapcsoltam. Szórakozni szeretnék, nem egy városnyi szereplőt megismerni!
Olyan kusza a történet, hogy már az első részben elvesztem. Adtam egy esélyt, hogy kitisztuljon, lássam, mi érdektelen és mi a kapcsolódás. Sajnos, az évad negyedénél még mindig csak kapkodtam a fejem, hogy most mi... ki kivel van... merre tartunk?! Ráadásul a téma is érdektelen, száraz. Kösz, ennyi elég volt ebből!
A kör bezárul Elfogult vagyok, így egy plusz csillag ment az európai produkciónak. Igaz, így is inkább négyes fölé. Meg aztán sci-fi/dráma, szóval nagy reményekkel ültem elé.
Egy milliárdos üzletasszony két asztronautának finanszíroz három hónapot egy nemzetközi űrállomáson. Egy napon egyikük, Paula (Peri Baumeister) jelet fog. Ezzel két gond van. Az egyik, hogy egy kisfiú hellózik rendszeres időközzel, a másik, hogy jel árnyékban van az állomás, így az adást csak az űrből foghatják. Paula megbeszéli társával, Hadival (Hadi Khanjanpour), hogy a két másik űrhajósnak nem szólnak, sőt, egyelőre senkit sem tájékoztatnak. Úgy döntenek, keresik a jel forrását. Közben Paulát lázálmok és kényszerképzetek gyötrik,... több»
50 szürke árnyalat Amit a film kapcsán mindenképpen meg kell említeni – felkészítendő az esetleges új nézőket –, hogy konzultáns volt Tarr Béla! Ha mazochista vagy, megnézed. Én sajnos nem tudtam. Az alkotás fekete-fehér kópiája érthető, jól megtámogatja a komoly vidéki bűntény történetét. Egy sorozatgyilkos harmadik gyermek áldozatát találják meg. Számomra nem művészet, ha egy évtizedekkel korábbi technikával készítenek filmet 1990-ben. Annyira lebutított a kép, és olyan pocsék a hang, hogy ez csak készakarva lehetett ennyire ócska. A zene inkább zaj. A snittek hosszúak. Leginkább percesek, de mértem egy majd' három perces dombpásztázást. És tényleg Tarr stílusban, egyszerűen semmit sem ad hozzá a történethez... több»
Karácsonykor összezárva Mindig jó alaphelyzet, ha egy zártabb helyszínen játszódik egy történet. Jó példa erre a Harry Potter világa vagy Szabó Magda remeke, az Abigél. Mások a szabályok, azonnal tudjuk, hogy szereplőink másképp viselkednek majd, mint a való világban megszoktuk. A téli szünetet nem csak a tanulók várják. Ezért sem örül Paul Hunham (Paul Giamatti), hogy váratlanul neki kell maradnia az iskolában azokkal a diákokkal, akik nem tudnak a vakációra hazamenni. Később úgy adódik, hogy már csak egy srác, Angus Tully (Dominic Sessa) marad, így a szakácsnővel hármasban töltik a szünidőt. A tanár furcsa ember. Magának való, széles látókörű, művelt férfi. Ugyanakkor pokróc természetű, és még büdös is. A nyilván... több»
Az animációk árnyékában Fel kellett volna tenni az i-re a pontot az élő szereplős sorozatnak, ehelyett egy silány utánzatot kaptunk. Az animációk korrekt módon a történetekre fókuszáltak, a látvány végig megmaradt a „baltával faragott” szinten. Korrekt karaktereket láthattunk – főleg azok, akik olvasták a vonatkozó könyveket is –, akiknek tulajdonságai határozzák meg jellemüket. Itt viszont a külcsín nem állt összhangban a szereplők igazi arcával. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Hera Syndulla (Mary Elizabeth Winstead) fején a bőrbugyogót nem tudom megszokni, de értelmezni sem nagyon... Nem gond, ha nem európai a szereplő, pláne egy messzi, messzi galaxisban, de azért lehetnének a készítők következetesek! Ashoka a... több»
Átlagos romkom Jó felütés és néhány ígéretes akció után a romantikus szál veszi át a szerepet. A romantikus vígjáték egy címke. Nem kell túltolni a románcot. Vigye csak a filmet előre a humor. (Talán meg kéne néznie a stábnak párszor a Kellékfeleség c. alapművet.) Az Alibi.com egy cég, mely a kamu kifogásra alibit szolgáltat. Lehet ez megcsalás vagy kiruccanás kaszinózni, a megoldás garantált. A háromtagú kis csapat szekere jól fut. A frissen felvett narkolepsziás Mehdi, a mamahoteles szűz Augustin (Julien Arruti) és a sármőr profi problémamegoldók. A bonyodalom akkor jelentkezik, amikor a jóképű főnök (Philippe Lacheau) szerelmes lesz. Ez örvendetes dolog lehetne, de Flo (Elodie Fontan) nem tűri a legkise... több»
16 utca Berlinben Műfajában nem kiemelkedő film, de mivel európai, ezért előnnyel és hátránnyal is indul az öreg kontinensen. Előnnyel, mert csak közelebb áll a szívünkhöz egy európai mozi, másrészt az amerikai akciófilmek még mindig erősebbek, így óhatatlanul azokhoz hasonlítjuk. A 60 perc egy hamis road movie. Egy családi drámába oltott szabadstílusú bunyós történet. Komoly konfliktust ne várjunk, komplikált megoldást se nagyon. Egy kevés freerunning és kevert harc. A sztori faék egyszerű: Octavio, aki egy edzőterem tulajdonosa, és egyben űzi is a küzdősportot, kénytelen lemondani egy versenyről, hogy lánya születésnapján megjelenhessen. Ellenkező esetben volt párja elveszi a felügyeleti jogát. Elég gyorsan... több»
Joker Napóleonnak képzelte magát Valószínűleg a forgatókönyvírók sztrájkja alatt készült a film. Történetre panaszkodhatnék, de nem volt. Mintha egy 6. osztályos tanuló hármas alá dolgozatát próbálták volna vászonra vinni. Nagyjából rendeben van az, csak épp igen fontos dolgok hiányoztak. Nem sikerült eldönteni, hogy életrajzi vagy történelmi kalandfilmet készítsenek. Így lett a nagy stratégából egy kanos, gügyögő, bárgyú és idegbeteg pojáca. Ha ez volt az instrukció, akkor le a kalappal Joaquin Phoenix előtt, pompásan alakította Joker vigyorával a sosem létezett Bonaparte figurát. Ritkán unok ennyire filmet. Utoljára talán a 11 Oscar-díjas Ben Hur (1959) fárasztott le ennyire. Látvány persze volt, ez nem alacsony költségve... több»
Eltolt balansz Martin Scorsese és én más-más könyvet olvashattunk. Egy dokumentumregényből készített egy olyan drámát, amely akár erős is lehet azok számára, akik a könyvet nem ismerik, vagy nem olvastak komolyabban utána a történetnek. Talán úgy gondolta a mester, hogy túl száraz, érdektelen lenne egy pusztán elmesélt igazság. Tévedett. A filmből rettenetesen hiányzott a narrátor. Már csak azért is, mert a bő háromórás játékidő ellenére sem sikerült rendesen kibontani és megmutatni ennek az aljas és hitvány bűnszervezetnek az óramű precizitással működő rendszerét. Még azt sem magyarázzák el igazán – amit a könyv szinte a legelején elmond –, hogy a Megfojtott virágok cím mit jelent. Nem derül ki, hogy az o... több»
Végállomás, induló járat Nem is tudnék erről a jó filmről, ha a Netflix nem jelez, hogy utolsó esély, aztán töröljük. Hajrá, mi bajom lehet, legfeljebb leállítom. De mennyire, hogy nem állítottam le! Finom kis monodráma. Elutaztunk Szürreáliába, ahol az épp kimondott szó a falon köszön vissza, ahol a vasútállomás hangosbeszélője leteremt, ha trágár vagy. A sztoriba zutty, bele a közepébe érkezünk, azt sem tudjuk, kicsoda az emberünk és hol van, pláne, miért. Aztán dől ránk az információ telefonbeszélgetések formájában. (Az a csengőhang a sírba tesz!) Szép lassan összeáll, hogy egy nyomorult lúzert nézünk, aki úszik az adósságban, hazudozik összevissza, és eközben nem sül le a képéről a bőr. Egyrészt a volt osztálytá... több»
Mentes süti Végre nem Bondként néztem Daniel Craigre. Jól játszotta a gógyis bűnözőt, illetve üzletembert. A történet sablonos. Az épp kiszállni készülő drogdílert a nagyfőnök egy személyes feladattal bízza meg, miközben a szokásos ügymenetben egy nagypofájú, de megkerülhetetlen taggal kell üzletet kötnie. A szálak persze összefutnak, de bonyolódnak is. Egyszer csak harapófogóba kerül Mr. X töke, és sokáig azt sem érti, miért. Néz le összekötözött kezekkel a sokadikról, összeverik, és menekül. Persze, végül addig keveri a paklit, hogy neki kézben van póker. Igaz, a kártya sem életbiztosítás. Kellemes meglepetés volt olyan színészeket látni – bár ez csak azért érdekes, mert a 2007-es filmet 16 év eltelté... több»
Sablon romkom Tökéletesen hozta a mozi a romantikus komédiák paneljeit. A néző mint beavatott tudja, mi a felütés. Jön pici bonyodalom, majd becsúsznak érzelmek, de az elmaradhatatlan konfliktus is megérkezik. Igaz, itt nem rúgja be az ajtót, csak bekopogtat. A harmincas évei elején járó fiatal nő adósságban úszik, a háza is veszélybe kerül, amikor egy hirdetésben rákacsint a megoldás. Az egyetemre készülő fiukat (Andrew Barth Feldman) szeretnék felrázni aggódó szülei. A srác zárkózott, nincsen jogsija, barátnője. Naphosszat a szobájában kuksol. A szülők egy autót kínálnak azért cserébe a nőnek, ha a fiút becserkészi, és beavatja a felnőtt élet rejtelmeibe. A fiú sorsa mellett a nő drámáját is megismerjük... több»
Megnéztem kétszer két epizódot, aztán most jutott eszembe egy hét után, hogy nem fejeztem be, van még egyszer ennyi. És nem hiányzik, nem érdekel. Olyan német tv-filmes hangulata van. Silány párbeszédekkel és gyenge színészekkel. Unom. Sajnos megint bebizonyosodott, hogy még a nagy nevű író sem garancia a jó filmre vagy sorozatra. Én ezt dobtam, inkább kezdek egy másik sorozatot.
Jean-Paul Cooper Nyomokban tartalmazott Leonard Bernsteint is a mozi néha. A nagyra tartott zeneszerző-karmester munkásságát nem igazán ismertem meg, de amit láttam, attól nem lettem rajongója. Egy laza erkölcsű, vívódó embert láttam, aki a látható maszk alatt Bradley Cooper volt, idősebben Jean-Paul Belmondónak álcázva. Egy se eleje, se vége karriert nem láttam, mert lázálmos ámokfutás volt a rendezés. Ellenben Bernstein hű társát csodálhattam. Carey Mulligan lejátszott a vászonról mindenkit, a főszereplőt alakító rendezővel kezdve a sort. Ez azért sem volt nehéz, mert szinte senkinek nem mutatták be a hátterét. Cooper a műorr miatt bandzsa volt, az egész film alatt egyfajta delíriumot láttam az arcán, pedi... több»
Kiölt feszültség Több emberhez kéne szólni, hogy átfogó képet adhassak a sorozatról. Elsőként azokat óvnám meg a csalódástól, akik nem olvasták a könyvet, de még a sorozatot sem látták. Vagy egyik, vagy másik! A második csalódás lesz. Ha a filmváltozattal kezdesz, az ellövi azt a meglepetést, ami a könyv lényege. Amennyiben a könyvet olvasod előbb, idegesíteni fog, hogy már az elején szpojlereznek. Ha már olvastad a könyvet, és mint én, mégis megnézed az adaptációnak hazudott változatot, meglepődsz, hiszen egy új történetet kapsz. Nem elég, hogy – sokadszorra – nő lesz az egyik férfi szereplő, de egy fontos figurát teljesen kihagynak a sorozatból. Majd egy idő után felteszed a kérdést, hogy akkor mégis ki az... több»
Egy másik sztori Ha egyszer majd megkérdik John Marrstól, hogy engedhette a történetét ennyire átírni, talán a kezdő voltam, kellett a pénz választ kapjuk. Mert bár nem ez a legelső könyve, de a megfilmesítés ennél merült fel. És a könyv ismerete nélkül nem is rossz a film -–de én olvastam a remek könyvet! Hozzávetőlegesen 95% lett kidobva a kukába. Még csak azt sem mondhatom, hogy a váz megmaradt, csupán az alapötletet tartották meg, de még azt is megcsavarták picit a végén. Kifejezetten nehéz úgy nézni egy könyvadaptációt – kényszeredett kacaj –, amelynél egy szereplőt sem ismer fel a néző. Nem túlzás, tényleg egy párost sem hoztak át, bár némely helyzetre ráismerhetünk, csak épp nem ott, és nem azok a sze... több»
81 A renitens (2024)
Tegyük fel magunknak a kérdést: mit várunk egy filmtől vagy sorozattól? Én több választ adnék, mert ez a hangulatomtól függ. Néha rákészülök egy nehéz filmre, hangolódom, és komoly mondanivalót várok. Máskor a sztori háttérbe szorulhat, és a látványért nézem igazán a filmet. Aztán vannak az esti lazulós sorozatok, amihez nem kell 160-as IQ – itt ez is megvan –, csak egy-két sör és popcorn. A renitens egy kellemes hibrid, amely innen is, és onnan is emelt át stílust. Picit Linda, de nem a modoros fajta, kevés Monk, Dr. House és ami még eszedbe jut, könnyed krimi. A felütést például a Good Will Huntingból nyúlták, csak ott matekpéldát old meg a takarító srác, míg itt egy bűntény fotóit véletle... több»