Smith ügynök a jó oldalon A történet nem bonyolult, de MI vonalon a fősodor, hogy az ember ellen fordul a program. Aztán ezt lehet picit árnyalni. J. Lo. filmjében a dráma, az akció és a humor keveredik. Több dráma, némi akció és egy csipet humor. Kevesebb, mint A marsiban, és gyengébb is. A Terminátor és Avatar stílusú akció rendben, sok újat itt sem lehet mutatni. És persze sci-fi. Van egy kevés filozofálás Asimovot felidézve, moralizálás a lét-nemlét felett. De ez főleg egy dráma. Az MI és az ember ismerkedése egymással, a bizalom fokozatos kialakulása Atlas részéről Smith-szel. A többi CGI és kirakat.
Kifejezetten örülök, ha magyar filmről hallok, már a bejelentések is izgalommal töltenek el. Ezért fáj jobban, ha csalódom. Sajnos, ez sem sikerült. Talán nem színházi színészeket és sorozatszereplőket kéne egy ilyen nagyszabású kosztümös filmhez felkérni! A főszereplő motyogott, Emma arcjátéka vetekedik Kristen Stewartéval. A filmvégi túljátszott jeleneteknél szekunder szégyen fogja el az embert. Sajnos színpadi játékot láttunk filmszínészi megoldások helyett. Még Gálffy László, Elek Ferenc és Györgyi Anna sem tudta felhúzni a filmet nálam közepesre. Az utóbbi évek talán legunalmasabb moziját láttam. Feleslegesen hosszú játékidővel, gyenge színészi játékkal és összecsapott forgatókönyvvel.
... több»
Elcserélt potyautas Nem árt a film előtt elolvasni Stefan Zweig remek novelláját, bár nélküle is érthető a Mesterjátszma története. 1956 novembere, két fiatal menekül a szovjetek elől. Már a házak közt járnak a tankok, házról házra kutatják fel a forradalomban résztvevőket. István (Váradi Gergely) és Márta néhány holmit visz magával és egy sakktáblát. A lány hivatásos sakkozó. Az utolsó vonatot kell elérniük, mely a menekülteket nyugatra viheti. Pár héttel korábban: Bálint atya (Hajduk Károly) nem menekül. Őt egy pincébe zárják, és pszichikai terrorral próbálják megtörni az ávósok. Bizonyos kincsek rejtekhelyére és rejtegetőire kíváncsiak. A pap magányában a hitébe menekül, ám az egyedüllét kemény próbatétel. E... több»
Ripacsrettenet Ahogyan a felöklendezett gyomortartalomról sem folytatunk filozófiai eszmecserét, úgy erről az ócska, hitvány valamiről sem írok semmit. Ripacs, tehetségtelen humanoidok tébláboltak rossz forgatókönyvből készített gyenge filmben. SzekundOrszégyen!
Feszengős Mielőtt véleményt akartam írni, három csillagban gondolkodtam. Aztán átgondoltam, hogy milyen filmekre adtam én ennyit, és azoknál ez bizony gyengébb. Az egész film alatt kényelmetlenül éreztem magam. De nem azért, mert kilökött volna a komfortzónámból, hanem mert az egész történet kínos, izzadságszagú. Nincsen azzal baj, ha a cselekmény abszurd elemeket is tartalmaz. Akkor van gond, ha annak nincsen célja és kifutása. Egy harmincas nő életébe csöppenünk bele. Párkapcsolatban él, éppen saját lakásba költözés előtt állnak párjával, Bencével (Bányai Kelemen Barna). Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) zűrös természet, fura nő. Ügyetlen, meggondolatlan és naiv... az a pofára esős típus. Egy nap anyja (... több»
Flitteres zseni Tegyük fel magunknak a kérdést: mit várunk egy filmtől vagy sorozattól? Én több választ adnék, mert ez a hangulatomtól függ. Néha rákészülök egy nehéz filmre, hangolódom, és komoly mondanivalót várok. Máskor a sztori háttérbe szorulhat, és a látványért nézem igazán a filmet. Aztán vannak az esti lazulós sorozatok, amihez nem kell 160-as IQ – itt ez is megvan –, csak egy-két sör és popcorn. A renitens egy kellemes hibrid, amely innen is, és onnan is emelt át stílust. Picit Linda, de nem a modoros fajta, kevés Monk, Dr. House és ami még eszedbe jut, könnyed krimi. A felütést például a Good Will Huntingból nyúlták, csak ott matekpéldát old meg a takarító srác, míg itt egy bűntény fotóit véletle... több»
Tommy és Tuppence északon Nyilván csalódott, aki Agatha Christie-történetet várt. Azonban érdemes tudni a sorozat megtekintése előtt, hogy a négy történet nyomozója egy, az írónő alkotta írónő, Ariadne Oliver regényalakja. Ariadne Oliviert magáról mintázta Agatha Christie. Az, hogy napjainkban játszódik, talán még jobban elhatárolja a krimi királynőjétől. Egyáltalán nem akarja még stílusában sem leutánozni sem a Poirot-, sem a Miss Marple-filmeket. Hogy mégis az ismert szereplőpárost tettem a címbe, az csak azért van, mert itt is egy profi mellé csapódik a kotnyeles, inkompetens hölgy, aki mégis ügyes segítségnek bizonyul. Tehát a sorozatot így érdemes nézni és értékelni. Sven Hjerson (Johan Rheborg) és Klara (Hanna ... több»
Férfias, nyers és őszinte Mintha Grisham és King stílusjegyeit összerázták volna. Olyan komoly karaktereket kapunk főszereplőknek, hogy a fal adja a másikat. A forgatókönyv annyira hiteles, hogy néha elfelejtjük, hogy filmet nézünk, és egy rendőrőrsön érezzük magunkat. Mélyen beszippant a hangulata. Egy film akkor igazán jó, ha nem mesebeli jó és rossz emberek történetét ismerjük meg, hanem valódi emberekét. Egyik szereplőnk sem hibátlan. Jellemükben pedig nem is lehetnének különbözőbbek. Egyik családos, de félrelép. A másik magányos, ám elégedett ezzel. A szakmai hátterük is eltér. Amiben hasonlítanak, az a szabályok egyéni értelmezése. Ennek ellenére jó zsaruk. Három hónapja társak. Egy rendhagyó ügy kapcsán kezdik... több»
Kuka Hihetetlen, hogy ugyanazon író képes a skála két végpontját produkálni. Ezt az évadot a 2. epizód után kikapcsoltam. Szórakozni szeretnék, nem egy városnyi szereplőt megismerni!
Olyan kusza a történet, hogy már az első részben elvesztem. Adtam egy esélyt, hogy kitisztuljon, lássam, mi érdektelen és mi a kapcsolódás. Sajnos, az évad negyedénél még mindig csak kapkodtam a fejem, hogy most mi... ki kivel van... merre tartunk?! Ráadásul a téma is érdektelen, száraz. Kösz, ennyi elég volt ebből!
A kör bezárul Elfogult vagyok, így egy plusz csillag ment az európai produkciónak. Igaz, így is inkább négyes fölé. Meg aztán sci-fi/dráma, szóval nagy reményekkel ültem elé.
Egy milliárdos üzletasszony két asztronautának finanszíroz három hónapot egy nemzetközi űrállomáson. Egy napon egyikük, Paula (Peri Baumeister) jelet fog. Ezzel két gond van. Az egyik, hogy egy kisfiú hellózik rendszeres időközzel, a másik, hogy jel árnyékban van az állomás, így az adást csak az űrből foghatják. Paula megbeszéli társával, Hadival (Hadi Khanjanpour), hogy a két másik űrhajósnak nem szólnak, sőt, egyelőre senkit sem tájékoztatnak. Úgy döntenek, keresik a jel forrását. Közben Paulát lázálmok és kényszerképzetek gyötrik,... több»
50 szürke árnyalat Amit a film kapcsán mindenképpen meg kell említeni – felkészítendő az esetleges új nézőket –, hogy konzultáns volt Tarr Béla! Ha mazochista vagy, megnézed. Én sajnos nem tudtam. Az alkotás fekete-fehér kópiája érthető, jól megtámogatja a komoly vidéki bűntény történetét. Egy sorozatgyilkos harmadik gyermek áldozatát találják meg. Számomra nem művészet, ha egy évtizedekkel korábbi technikával készítenek filmet 1990-ben. Annyira lebutított a kép, és olyan pocsék a hang, hogy ez csak készakarva lehetett ennyire ócska. A zene inkább zaj. A snittek hosszúak. Leginkább percesek, de mértem egy majd' három perces dombpásztázást. És tényleg Tarr stílusban, egyszerűen semmit sem ad hozzá a történethez... több»
Karácsonykor összezárva Mindig jó alaphelyzet, ha egy zártabb helyszínen játszódik egy történet. Jó példa erre a Harry Potter világa vagy Szabó Magda remeke, az Abigél. Mások a szabályok, azonnal tudjuk, hogy szereplőink másképp viselkednek majd, mint a való világban megszoktuk. A téli szünetet nem csak a tanulók várják. Ezért sem örül Paul Hunham (Paul Giamatti), hogy váratlanul neki kell maradnia az iskolában azokkal a diákokkal, akik nem tudnak a vakációra hazamenni. Később úgy adódik, hogy már csak egy srác, Angus Tully (Dominic Sessa) marad, így a szakácsnővel hármasban töltik a szünidőt. A tanár furcsa ember. Magának való, széles látókörű, művelt férfi. Ugyanakkor pokróc természetű, és még büdös is. A nyilván... több»
Az animációk árnyékában Fel kellett volna tenni az i-re a pontot az élő szereplős sorozatnak, ehelyett egy silány utánzatot kaptunk. Az animációk korrekt módon a történetekre fókuszáltak, a látvány végig megmaradt a „baltával faragott” szinten. Korrekt karaktereket láthattunk – főleg azok, akik olvasták a vonatkozó könyveket is –, akiknek tulajdonságai határozzák meg jellemüket. Itt viszont a külcsín nem állt összhangban a szereplők igazi arcával. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Hera Syndulla (Mary Elizabeth Winstead) fején a bőrbugyogót nem tudom megszokni, de értelmezni sem nagyon... Nem gond, ha nem európai a szereplő, pláne egy messzi, messzi galaxisban, de azért lehetnének a készítők következetesek! Ashoka a... több»
Átlagos romkom Jó felütés és néhány ígéretes akció után a romantikus szál veszi át a szerepet. A romantikus vígjáték egy címke. Nem kell túltolni a románcot. Vigye csak a filmet előre a humor. (Talán meg kéne néznie a stábnak párszor a Kellékfeleség c. alapművet.) Az Alibi.com egy cég, mely a kamu kifogásra alibit szolgáltat. Lehet ez megcsalás vagy kiruccanás kaszinózni, a megoldás garantált. A háromtagú kis csapat szekere jól fut. A frissen felvett narkolepsziás Mehdi, a mamahoteles szűz Augustin (Julien Arruti) és a sármőr profi problémamegoldók. A bonyodalom akkor jelentkezik, amikor a jóképű főnök (Philippe Lacheau) szerelmes lesz. Ez örvendetes dolog lehetne, de Flo (Elodie Fontan) nem tűri a legkise... több»
16 utca Berlinben Műfajában nem kiemelkedő film, de mivel európai, ezért előnnyel és hátránnyal is indul az öreg kontinensen. Előnnyel, mert csak közelebb áll a szívünkhöz egy európai mozi, másrészt az amerikai akciófilmek még mindig erősebbek, így óhatatlanul azokhoz hasonlítjuk. A 60 perc egy hamis road movie. Egy családi drámába oltott szabadstílusú bunyós történet. Komoly konfliktust ne várjunk, komplikált megoldást se nagyon. Egy kevés freerunning és kevert harc. A sztori faék egyszerű: Octavio, aki egy edzőterem tulajdonosa, és egyben űzi is a küzdősportot, kénytelen lemondani egy versenyről, hogy lánya születésnapján megjelenhessen. Ellenkező esetben volt párja elveszi a felügyeleti jogát. Elég gyorsan... több»
Joker Napóleonnak képzelte magát Valószínűleg a forgatókönyvírók sztrájkja alatt készült a film. Történetre panaszkodhatnék, de nem volt. Mintha egy 6. osztályos tanuló hármas alá dolgozatát próbálták volna vászonra vinni. Nagyjából rendeben van az, csak épp igen fontos dolgok hiányoztak. Nem sikerült eldönteni, hogy életrajzi vagy történelmi kalandfilmet készítsenek. Így lett a nagy stratégából egy kanos, gügyögő, bárgyú és idegbeteg pojáca. Ha ez volt az instrukció, akkor le a kalappal Joaquin Phoenix előtt, pompásan alakította Joker vigyorával a sosem létezett Bonaparte figurát. Ritkán unok ennyire filmet. Utoljára talán a 11 Oscar-díjas Ben Hur (1959) fárasztott le ennyire. Látvány persze volt, ez nem alacsony költségve... több»
Eltolt balansz Martin Scorsese és én más-más könyvet olvashattunk. Egy dokumentumregényből készített egy olyan drámát, amely akár erős is lehet azok számára, akik a könyvet nem ismerik, vagy nem olvastak komolyabban utána a történetnek. Talán úgy gondolta a mester, hogy túl száraz, érdektelen lenne egy pusztán elmesélt igazság. Tévedett. A filmből rettenetesen hiányzott a narrátor. Már csak azért is, mert a bő háromórás játékidő ellenére sem sikerült rendesen kibontani és megmutatni ennek az aljas és hitvány bűnszervezetnek az óramű precizitással működő rendszerét. Még azt sem magyarázzák el igazán – amit a könyv szinte a legelején elmond –, hogy a Megfojtott virágok cím mit jelent. Nem derül ki, hogy az o... több»
Végállomás, induló járat Nem is tudnék erről a jó filmről, ha a Netflix nem jelez, hogy utolsó esély, aztán töröljük. Hajrá, mi bajom lehet, legfeljebb leállítom. De mennyire, hogy nem állítottam le! Finom kis monodráma. Elutaztunk Szürreáliába, ahol az épp kimondott szó a falon köszön vissza, ahol a vasútállomás hangosbeszélője leteremt, ha trágár vagy. A sztoriba zutty, bele a közepébe érkezünk, azt sem tudjuk, kicsoda az emberünk és hol van, pláne, miért. Aztán dől ránk az információ telefonbeszélgetések formájában. (Az a csengőhang a sírba tesz!) Szép lassan összeáll, hogy egy nyomorult lúzert nézünk, aki úszik az adósságban, hazudozik összevissza, és eközben nem sül le a képéről a bőr. Egyrészt a volt osztálytá... több»
Mentes süti Végre nem Bondként néztem Daniel Craigre. Jól játszotta a gógyis bűnözőt, illetve üzletembert. A történet sablonos. Az épp kiszállni készülő drogdílert a nagyfőnök egy személyes feladattal bízza meg, miközben a szokásos ügymenetben egy nagypofájú, de megkerülhetetlen taggal kell üzletet kötnie. A szálak persze összefutnak, de bonyolódnak is. Egyszer csak harapófogóba kerül Mr. X töke, és sokáig azt sem érti, miért. Néz le összekötözött kezekkel a sokadikról, összeverik, és menekül. Persze, végül addig keveri a paklit, hogy neki kézben van póker. Igaz, a kártya sem életbiztosítás. Kellemes meglepetés volt olyan színészeket látni – bár ez csak azért érdekes, mert a 2007-es filmet 16 év eltelté... több»
59 Atlas (2024)
A történet nem bonyolult, de MI vonalon a fősodor, hogy az ember ellen fordul a program. Aztán ezt lehet picit árnyalni. J. Lo. filmjében a dráma, az akció és a humor keveredik. Több dráma, némi akció és egy csipet humor. Kevesebb, mint A marsiban, és gyengébb is. A Terminátor és Avatar stílusú akció rendben, sok újat itt sem lehet mutatni. És persze sci-fi. Van egy kevés filozofálás Asimovot felidézve, moralizálás a lét-nemlét felett. De ez főleg egy dráma. Az MI és az ember ismerkedése egymással, a bizalom fokozatos kialakulása Atlas részéről Smith-szel. A többi CGI és kirakat.