XPaolinoX

Jó kis sorozat. Azért néha túlzásba viszik a dolgokat. Azt értem, hogy próbáltak izgalmat csempészni a sorozatba, de szerintem túl sok a negatív véletlen egymás után. Néha már azon sem csodálkoztam volna, ha a sorozatos veszélyes véletlenek után még zombitámadás is ér valakit. :)

Egész jó...
Nem rossz sorozat, főleg, ha nem a SG-1-hez hasonlítgatjuk folyton. Valljuk be, hogy McKay nélkül unalmas és már kismilliószor ismételt karakterek jellemeznék az egészet. Egyébként mindenki jól játszik, kivéve talán Jason Momoát, aki minden helyzetben ezt a „jóképű vagyok, magas vagyok, elszántan nézek és pózolok” dolgot próbálja hozni, de még ezt is amatőr módon. Egyszerűen nincsenek színészi eszközei, és emiatt kilóg a sorból. Sajnálatos, hogy mindezek ellenére a sorozat szereplői közül mégiscsak ő tudott komolyabb karriert összehozni. Egyébként egyszer nézhető sorozat, tele klisével, hatásvadász elemekkel, naivitással és a „majd mi megmutatjuk, mert mindenki más idióta” szemlélettel.

Értem én a mondanivalót, de egyből az jutott eszembe, hogy így kell végtelen filmet csinálni, ami akármeddig eltarthatna. Random szereplők, random helyszínek, random párbeszédek. Ha a főszereplő pasi nem lenne benne minden jelenetben, akkor azt hihetné az ember, hogy száz különböző filmből vágták össze a filmet.

Nagyon jó film. Átadja a hangulatot, a japán kultúrát. Az a baj, hogy európai szemmel számomra a színészi játék túl ripacs volt, még a remek szinkron ellenére is. Ezt a „full faarc és teljes érzelemmentesség, vagy a legkisebb dologra is hatalmas ordítással és teátrális érzelmekkel reagálunk” dolgot nem tudom megszokni, főleg, hogy köztes állapotot nem igazán ismernek a japánok. A másik, hogy valahogy nem éreztem, hogy a főhősök szamurájok. Simán nézném őket valami katonának, vagy akár megjavult rablóknak is. Megérdemelt volna ez a film több szamurájhangulatot, ha már jelezni akarta a rendező, hogy milyen szakadék van a parasztok és a szamurájok között.

Azt leszámítva, hogy Kecskés Karina és Szervét Tibor szinkronja elég érdekesre sikerült, elég izgalmas és változatos sorozat, hamar beszippantja a nézőt. Azért valljuk be, hogy tele van tipikus amerikai klisével, arroganciával, pózolással, az ellenség lebecsülésével. Ezt kicsit kompenzálja, hogy Richard Dean Andersonnak kétségbeesetten próbáltak egy McGayverrel tökéletesen ellentétes karaktert írni, de sajnos nem olyan jó színész, hogy ezzel igazán élni tudott volna.