Legjobb filmek a Filmio-n

Javában dúl a II. világháború, amikor Katát egy titokzatos férfi állítja meg, amikor épp kifelé jön a moziból, és arra figyelmezteti, hogy ne menjen haza, mert a fasiszta nyilasok éppen átkutatják a lakását. Kata egy város szélén lévő házban talál menedéket, ahol János feleségének adja ki magát, aki szintén álnév alatt rejtőzködik. A nő eleinte nehezen szokik bele az új helyzetben, bár a kezdeti bizalmatlanság fokozatosan szerelemmé alakul át. A bizalom a legmeghittebb alkotás Szabó István életművében, a rendező első munkája, melyet Oscarra jelölték.

A fekete múmia átka Rejtő Jenő a nagyközönség számára kevésbé ismert, Detektív, a cowboy és a légió című kisregényének filmes adaptációja. A film ízléses humorral és fergeteges hangulattal vezeti be nézőjét az irodalmi kávéházak közegébe, ahol a múlt század legsikeresebb ponyvaregényei születtek.

Anit, a 18 éves srác Magyarország egy eldugott szegletében, egy romatelepen éli életét. Szenvedélye a gitározás. Egy nap váratlan lehetőség éri, amikor felveszik a Snétberger Zenei Tehetség Központba, melynek köszönhetően talán ki tud törni kilátástalan helyzetéből. Csakhogy hamar kiderül, a hátránya óriási: nem ismeri a kottát, nincsenek zenész rokonai és nem sajátította el a megfelelő gyakorlást sem.

A magyar irodalom egyik legnagyobb elbeszélő költeménye, Arany János Toldija nyomán készítette el Gémes József ezt a különleges festménytechnikával készült, különös hangulatú animációs filmjét. A film művészi látomásokon keresztül mutatja be Magyarország középkori lovagi életét, az alkotók által kidolgozott, műfajteremtően egyedi módszerrel.A többszörös díjnyertes film hamarosan induló AniMágia című sorozatunk elé illeszkedik, mint egy különleges aromájú magyar filmcsemege.

Géza egy budapesti lakótelepen él feleségével és két gyermekével. Egy reggel, munkába menet a szomszéd lakás nyitott ajtajában megpillant egy nőt, aki felborzolja érzékeit. Aznap ráborítja művezetőjére az asztalt, kilép a gyárból, és úgy dönt, önálló vállalkozásba kezd: falfúró lesz, mert a lakótelepen erre igen nagy a kereslet.

A mester és a tanítvány, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély, a hűséges férj és a csapodár szerető, a megfontolt politikus és a lánglelkű fejedelem: Bethlen és Báthory. Két ellentétes személyiség harca Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért.

Dombrovszky Linda rendező adaptálta a televíziók képernyőire Szabó Magda népszerű régényét, mely világszerte több mint 12 nyelven jelent meg. Egy történet a szeretet tragikus természetéről olyan hazai sztárok főszereplésével, mint Hámori Ildikó és Györgyi Anna.   

A  Bagossy Brothers Company – 10 éve úton egy évtizedes történelmet egy egész estés filmbe sűrítve exkluzív tartalmakat, interjúkat és az MVM Dome koncert kiemelt pillanatait mutatja be a nagyvásznon. A filmes utazás a pop, a rock és a folk elemeket zökkenőmentesen ötvöző zenekar fejlődését követi nyomon az erdélyi kezdetektől a nagyszabású jubileumi budapesti koncertig. A magával ragadó zenével, lenyűgöző koncertjelenetekkel és a zenekar tagjaival készített, a hátterüket feltáró, mélyreható interjúkkal teletűzdelt film páratlan moziélményt ígér. A film nemcsak a rajongóknak szól, hanem azoknak is, akik újonnan ismerkednek a győri kvintett zenei világával. A zenebarátok számára egyedülálló csemegét kínáló dokumentumfilm eddig soha nem látott felvételeket tár elénk, és lebilincselő betekintést nyújt a zenekar lebilincselő történetébe a kulisszák mögé.

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.

Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.

Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.

A Széles család történetén keresztül megismerhetjük a magyarországi parasztság sorsát a huszadik század második felében, ahogy a kiszolgáltatottság, a nélkülözés és a mindennapok küzdelme mellet a történelem is eldübörög a fejük felett.

Pásztor Balázs filmrendező szeretne lenni, de apja letartóztatása miatt ez nem sikerül neki. Így földmérő lesz. Sok helyen megfordul, sok emberrel találkozik, köztük az ideköltöző görög házaspárral, Iliásszal és Irinivel. A téeszesítés idején akarnak létrehozni egy tanyaközpontot. A tanyasiak szerint Iliász csak szórakozik velük, míg Balázs megtapasztalja, hogy a rendszer miként bánik a cigányokkal.

Történetünk középpontjában maga a ló áll, amely közel kétezer éve társa az embernek. Huszárik Zoltán egy lírai vallomása eme teremtmények filogenézisét idézi meg.

Zilahy Lajos regényének adaptációja a film noir hazai műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A alkotás öngyilkosság krónikája a korabeli Budapest világában. Zilahy különleges témaválasztása nem kevés vitát, ugyanakkor nagy érdeklődést váltott ki. Ennek egyik oka a fülledt erotika provokativitása, valamint az öngyilkosság témája, mely ilyen formában soha korábban nem volt látható a mozivásznon. A Halálos tavasz a később ikonná váló Karády Katalin bemutatkozó filmje.

A szemrevaló és szorgalmas szobalány Mari állapotos lesz. Hiába próbálja titokban tartani a dolgot, miután fény derül a terhességére, nincs többé maradása a falujában. Mari a fővárosba költözik, hogy ott próbáljon szerencsét. A fiatal nő a Fortuna kávézó rossz hírben álló, de megértő közösségében menedékre lel, és világra hozza gyermekét. Úgy tűnik, hogy Mari élete rendeződni látszik, csakhogy a város erkölcsös női jelentik az esetet a gyámhivatalban. A tavaszi zápor realizmusa annak idején szokatlan volt, merészen innovatív korrajza a vidéki közösséget is élénken ábrázolja.

Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake–Baly Marcel), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint, így a helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik: a férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között. (Forgalmazza: Mozinet)

Az artisták világában játszódó film egy kiöregedett illuzionista és egy fiatal, sikertelen, töröttlábú artista története. A fiatal szívósan harcol - mindenáron meg akarja tudni az öregtől hajdanvolt világszámának, a "jégbezárt ember " nagy mutatványának titkát, de az öreg ugyanolyan kérlelhetetlenül áll ellen a kérésnek.

Rövid időn belül a harmadik, azonos módon, egymáshoz közel elkövetett gyilkosság helyszínére száll ki a rendőrség két nyomozója. Az áldozatot a környék jól ismert, rosszhírű házaló kereskedője fedezte fel, akinek korábban már volt dolga egy tizenéves gyereklánnyal. A házalót, bár tagad, mint a bűntény biztos tettesét vezetik el a falu népe előtt. A férfi hamarosan öngyilkosságot követ el. A két nyomozó eltérő módon próbál a bűntény mélyére hatolni. A nyomozás vezetője az öngyilkosságot egyértelműen a tett beismerésének véli. Volt kollégája számára azonban ez az öngyilkosság kétségbeesett tiltakozás a vád ellen, ő megszállottan tovább keresi a tettest. Benzinkutat bérel egy elhagyott út mentén, s egy asszonnyal és annak kislányával üzemeltetni kezdi. Az autós gyilkosnak előbb-utóbb fel kell tűnnie a benzinkútnál, s a csalétek a kislány...

A történet főhőse Rudi, egy átlagos, jólelkű irodista srác, akinek a nagyapja egy szívtelen csalás áldozatává válik. Rudit nem hagyja nyugodni az igazságérzete, és úgy dönt, saját kezébe veszi az ügyet. Ehhez azonban az önbizalom és a furfang mellett szövetségesekre is szüksége lesz. Az Oscar-díjas Deák Kristóf a nyomozós thrillerek valamint a fekete komédiák elemeivel tarkított felnövés-filmje, Az unoka főszerepét Blahó Gergely alakítja, akit először láthatunk egészestés mozifilmben. Mellette a további szerepekben olyan hazai sztárokat vonultat fel a produkció, mint Jordán Tamás, Jászberényi Gábor , Pogány Judit, Bárdos Judit, Döbrösi Laura vagy Hámori Ildikó. A rendező első mozifilmje, melynek forgatásának olyan budapesti helyszínek adtak otthont, mint a MÁV székház, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vagy az Eiffel tér hamarosan a hazai mozikban. 

Három fiatal vegyészmérnök-kutató - Laci, Kati és Gyuri - szilveszter előtt néhány nappal az elmúlt év megfeszített munkáját és annak az utolsó munkanapon várható eredményét ünnepli. Isznak, bolondoznak és megfogadják, hogy semmit sem tesznek ezentúl egymás tudta nélkül. Közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket. Amikor a három kutatót, külön-külön, tájékozódó megbeszélésre hívja be, a megnyilatkozásokat önérdek vezeti. Ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra. Végül kiábrándultan leplezik le egymást, mert az összetartozásuk nem volt érdekmentes...

Egy idős férfi az utolsó munkanapját tölti a gyárban, mielőtt kollégái elbúcsúznak tőle a nyugdíjba vonulást ünneplő bulin. Egy fiatal, önbizalomhiányos tinédzser elhagyja faluját és családját, hogy tanoncként kezdjen a városban.

Az 50 éves Dodi úgy dönt, hogy itt az ideje megtanulni longboardozni. Összebarátkozik egy tinédzserrel, aki hajlandó megtanítani őt. A közös gyakorlás során megtanulják egymástól, mit jelent küzdeni azért, ami igazán fontos.

A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyiüzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Hamarosan komoly tapasztalatokat szerez arról, hogy a dolgozók milyen buzgó lelkesedéssel foglalkoznak mindazzal, aminek semmi köze a termeléshez.

„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.  

Előbb vagy utóbb mindenkit utolér a múlt, hogy azután csakugyan mérlegre tegye azokat a döntéseket, amelyeket még kamaszkorában hozott. Bármennyire különösen hangzik is, az ember életét nagyban meghatározzák a középiskolában eltöltött évei.  Az Együtt kezdtük egy történet a felnövésről, hőseink, köztük Franciska, Juli, Renátó, Gigi, Ádi, Nóri, Benett, Geri és persze Marci pedig végzős diákként néznek szembe a rájuk váró élettel. Sorsuk azonban eltér egymástól, így útjaik talán örökre elválnak.  Kerékgyártó Yvonne rendezésének főbb szerepeiben Mucsi Zoltán, Pálmai Anna, Kerekes Éva, Jordán Tamás, Szabó Simon, Zsurzs Kati, Szacsvay László látható.

Nosztalgikus utazás az elmúlt gyermekkor titokzatos útvesztőjében.

Egy válogatás az 1976-ban a Moszkva téren elhaladó emberekről. Az akkori ruházat szinte mindenben eltért a maitól.

A bibliai történet humoros feldolgozásában Jónás nem csügged sorsa miatt, kényelmesen berendezkedik a hatalmas állat gyomrában, aki magatehetetlenül tűri, hogy zsákmánya tüzet rak, ablakokat vág az oldalán, sőt, még a fogait is kiszedi. A történet végére Jónásnak sikerül annyira lelaknia az állatot, hogy kénytelen új otthon után nézni.

Az egész estés dokumentumfilm középpontjában Marék Veronika „Laci és az oroszlán” című, hatvanas évek elején íródott gyerekkönyve áll: egy kis piros oroszlánról szóló mese, amely nemcsak hazánkban lett klasszikus, de meglepő módon Japánban is hatalmas népszerűségre tett szert, közel 700 000 eladott példányt produkálva az elmúlt évtizedekben.