Legjobb filmek a Filmio-n

Kovács Ákos első rövidfilmje, amely a 2021-ben megjelent kötetében megtalálható két novella adaptációja.

Egy fiatalember és egy idős nő véletlen találkozása egy baljós karácsony estén. A reménytelennek tűnő éjszaka az öregasszonynak új fiút, a fiatalembernek pedig anyát hoz.

A dráma, mely a Horthy-korszak elején játszódik hősnője egy szobalány, aki vidékről utazik fel a fővárosba dolgozni. Sebezhetősége révén világosan látjuk az akkori társadalomban jelen levő kölcsönös függést. Anna egy olyan családhoz költözik, ahol nincs szeretet vagy együttérzés, ahol mindent és mindenkit elveszít, aki egyszer szerette. A Kosztolányi Dezső regénye alapján készült film a kor legkiválóbb színészeinek köszönhetően kétségkívül az egyik legmegindítóbb magyar alkotás.  

Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz a ’30-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság. (Big Bang Media)

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező.

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...

1956-ban három magyar fiatal eltérít egy repülőgépet, hogy megszökhessenek a vasfüggöny mögül.

Balzac klasszikus regénye a hatvanas évek végének Magyarországán éled újjá. A feltörekvő ifjú hőst most Sárdi Lászlónak hívják, aki elindul Budapestre, hogy meghódítsa a nagyvárost.

Az állami gondozásban felnőtt Szőnyi Erzsi a szüleit keresi, szeretné tudni, hogy honnan származik. Édesanyja jelentkezik is, de a személyes találkozáskor nem vállalja a lányt a férje előtt. Ez nem könnyíti meg Erzsi életét, továbbra is csak sodródik az emberek között, és egy klubban megismerkedik Gáborral...A filmben az Illés együttes is közreműködik, a főszerepet pedig a népszerű énekesnő, Kovács Kati játssza.

Az öregséget is harmonikusan megélő, aktív és szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból és sofőrjét hazaküldi. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, s ő boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában. Álom és az ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek meg vele: a buszsofőr ördögi arcot ölt és kiteszi a buszból, s ő áll a zuhogó esőben, először egy elgázolt fiú holtteste fölött, majd a csatlakozásra várva. Két sötét figura elviszi egy kocsmáig, melynek kiadó szobájában gyermekkori barátjára lel, s lezuhan az elkorhadt falépcsőn. Aztán kezdődik mindez újra, barátságos sofőrrel, születésnapját köszöntő régésztanítványaival otthon, hogy a fürdőszobából kilépve megtalálja ugyanazt a falépcsőt, ahol az álmok is véget érnek.

Arnold töbször bizonyította már, menyire elszánt, ha a munkájáról van szó. A férfi tűzoltóként dolgozik, egy rosszul elsült lánykérés miatt azonban magánélete és karrierje romokban hever. A vezetőség korábbi eredményeit figyelembe véve úgy dönt, hogy Arnoldot egy karácsonyi vásár ügyeletes tűzoltójának teszi meg, ő azonban egy cseppet sem élvezi az új feladatát. Szerinte ugyanis a karácsony álszent, giccses és idegesítő. A kezdeti nehézségek után azonban fokozatosan megkedveli a vásár különc és furcsa árusait, illetve a kissé szétszórt főszervezőt, Esztert is, rövidesen pedig ismét hatalmas kihívással kell szembenéznie, hogy új életet kezdhessen. A Sohavégetnemérős és a Mi ez a cirkusz? rendezőjének, Tiszeker Dániel legújabb filmje, amelynek főbb szerepeiben Ötvös András, Zsigmond Emőke, Scherer Péter, Pokorny Lia, Szabó Kimmel Tamás, Csuja Imre és Szerednyey Béla láthatóak. A Nagykarácsony 2021. novemberében érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Megérkezett a legújabb Kuflik mozifilm, immár a harmadik a sorban. Visszatérnek jól ismert hőseink, Zödön, Pofánka, Titusz, Hilda, Valér, Bélabá és Fityirc, akik utánajárnak, hogy mik azok a szőrbogyók, miért furcsul el az árnyékunk, mi az az oda-vissza gumó és persze a legfőbb kérdés: mi az az Akármi. Új szereplőkkel is találkozhatunk, mint például a Vándorkaktuszm, Szamóca Anyóka és Mamóka.

A 20. századi magyar irodalom nagyjai, köztük Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Judik Etel és Böhm Aranka életét és barátságát követhetjük nyomon. A középpontban mégis Karinthy és Böhm viharos élete és emberi házassága áll. A Frici & Aranka Juhász Anna irodalmár produceri munkálatai alapján készült.

Jung András, az állambiztonság tisztje szinte tökéletesnek mondható. A férfi boldog házasságban él gyönyörű feleségével, Évával, karrierje azonban stresszesnek mondható, hiszen előrelépését igencsak hátráltja munkahelyi vetélytársa, Kulcsár.  A múltból azonban váratlanul felbukkan egy legendás kém, Markó Pál, az események pedig felgyorsulni látszanak. Könyörtelen párharcok veszik kezdetüket, amelyben lassan már élet-halál a tét, rövidesen pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik. A tíz évvel ezelőtt debütált, A vizsga című film folytatódik, és mint kiderül, hiába telt el oly sok év, az ellenségek továbbra is éberek maradtak. A Fazakas Péter rendezésében készült film 2022. június 9-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából. A játszma főszerepeiben Scherer Péter, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Kulka János, Orosz Ákos és Staub Viktória láthatók.

A holland Störr kapitány és felesége, Lizzy viharos szerelme tárul elénk. Egy fájdalmas, Ezeregyéjszaka-szerű történet egy végletekig becsületes férfiról, akinek szemszögéből megismerhetjük az élet törékeny és titokzatos szépségeit. Az Oscar-díjra is felterjesztett Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó legújabb filmje, amely Füst Milán azonos című regényét dolgozza fel.  A film főszerepeiben az Adéle életéből ismert Léa Seydoux és Gijs Naber látható, illetve olyan további nagyszerű színészek bukkannak fel a történetben, mint Hajduk Károly, Romane Bohringer, Jasmine Trinca, Luna Wedler, Rujder Vivien és Josef Hader. A feleségem története a tervek szerint 2022 elején debütál, a filmet jelölték a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába is.

Boldog Brenner János, a vértanúvá vált áldozópap története, aki 1957-ben a forradalom leverését követően történő megtorlások egyik áldozatává vált. A férfi halálának körülményeit a mai napig homály fedi.

Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalomórákat tart, pozitív kapcsolatot ápol diákjaival és munkatársaival egyaránt, így megbecsült pedagógusi pozíciót tölt be a gimnáziumban. Váratlanul egyik szülője ellene foglal állást, amikor kifogásolja, hogy egy olyan filmet ajánl, amelynek középpontjában a 19. századi francia költők, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine élete áll. Ez a kritika a két férfi közötti bensőséges érzelmi és fizikai kapcsolat ábrázolása ellen irányul. A tanárnő ezt követő fellebbezése olyan eseménysorozatot indít el, amely fokozatosan ellene fordítja kollégáit, sőt még az iskola igazgatóját is. Ez a növekvő ellentét, amely egyre tarthatatlanabb munkahelyi környezetet eredményez, nemcsak Ana személyes identitását kérdőjelezi meg, hanem minden emberi kapcsolatát is veszélyezteti.

A kommunista rendszert megdöntő 1989. decemberi forradalom zűrzavaros napjaiban az erdélyi Nagyszeben városa egy rendőrségi egység elleni erőszakos támadás színhelyévé válik, amely gyorsan véres összecsapássá fajul katonák, rendőrök, civil tüntetők és a titkosrendőrség képviselői között. Viorel rendőrkapitányt, aki kétségbeesetten próbál menekülni az ostrom elől, a hadsereg elfogja, és egy üres uszodába dobja több száz, terroristaként vádolt fogollyal együtt.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

A film története egy magyar orvos körül forog. Az akciófilmben a magyar katonák önfeláldozó küzdelme összefonódik a háború sújtotta városból menekülni próbáló civilek kétségbeesett menekülésével. A film fináléjában, a káoszba süllyedő repülőtéren a törvény és a rend összeomlott, és csak a magyar katonák elszántsága, hősiessége és embersége marad, hogy változtassanak a helyzeten.

A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése. 

A híres írót, Karinthy Frigyest hallucinációk kínozzák, és hamarosan problémái lesznek a látásával. Bár az orvosok megnyugtatják, az író gyanítja, hogy súlyos betegsége van. A könyvtár szakirodalmát tanulmányozza, és egyre inkább meggyőződik arról, hogy agyrákja van. Gyanúja megalapozottnak bizonyul. Egyetlen reménye, hogy a kor leghíresebb agysebésze megmentheti az életét. Révész György nemcsak a Karinthy-regényt, hanem egész irodalmi életművét is a vászonra álmodta.

Lórinc, a jómódú ifjú szívesen tölti az idejét munkásokkal, és sokat jár egy külvárosi kocsmába. Egy nap egy halott férfi holttestére bukkan. Édesapja öngyilkos lett, amiben nagy szerepe van anyja és szeretője viszonyának. Egy dubrovniki utazás végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen kitör a munkássztrájk, amit a férfi empátiával figyel, de a helyzet nem javul. Beleszeret Évibe, az illegális munkásba, ezzel végleg hátat fordít az osztályának, de nem tud közeledni a munkásokhoz.

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Legyőzheti Dávid Góliátot? Állítólag igen, de aki biztosra megy, inkább ellene fogadjon. A kicsi és gyenge és pénztelen többnyire alulmarad, amikor szembeszáll valakivel, aki gazdagabb és hatalmasabb – és néhány nagyra nőtt, kopaszra borotvált alkalmazottja kíséri mindenhova. Papi (Nagy Feró) a világ legkedvesebb nyugdíjas linkje, aki mindenkinek tartozik és csak a jókedvét ajánlhatja törlesztés helyett. Már laknia sincs hol, egy lepukkant Duna-parti csónakházban húzza meg magát. Ám szomszédja, egy menő szuperdiszkó tulajdonosa, Wizy (Stohl András) most ezt is elvenné tőle, hogy valami csilivili buliplázát építtessen a parton. Az öreg nem esik kétségbe, de fogalma sincs, mit csináljon, úgyhogy a bonyolultabb megoldást választja: segítséget kér az unokájától, Tomitól (Szabó Kimmel Tamás). A srác legalább olyan link, mint a nagyapja, viszont sokkal sármosabb – és habozás nélkül hívja a haverjait. A pesti vagányok, bohémek és egyéb szélfútta figurák tarkabarka csapata szembeszáll Wizy zsoldosaival meg bombázó, de jéghideg alvezérével, és megkísérli a lehetetlent: a csónakházból átmenetileg romkocsmát varázsolnak, hogy összegyűjtsék a túléléshez szükséges összeget. A kedvük jó, az esélyeik rosszak – de ha egy romantikus vígjátékban mindenki zenész és/vagy szerelmes, akkor bármi megtörténhet. És addig is szól néhány ismerős, mégis egészen átalakult sláger…  (intercom)

Ivicz István valaha megbecsült és ismert pék volt, ma már azonban csupán kenyérkihordóként dolgozik. Hétvégenként azonban vonatra száll, hogy vidéki focimeccseket vezényeljen. A férfi teljes kiteljesedést érez a pályán, a fegyelmet mindenkitől megköveteli, a megvesztegetésnek pedig teret sem enged. Partjelző kollégái, Fedák és Gadácsi felnéznek rá, de mindhármójuk álma, hogy írjon róluk a Népsport.

Hajdu Szabolcs filmje az egymástól eltávolodott rokonok újra találkozása által felszínre törő konfliktusok sorát mutatja meg: Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a két család között feszülő ellentéteket. Szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznapjairól. (Forgalmazza: Big Bang Media)

Tamás tehetséges rajzoló, viszont nincsenek kiállításai. A rendőrség arra kényszeríti, hogy fantomképeket készítsen. Adottsága több bűncselekményt is segít megoldani. Most egy férfi fantomképét kell elkészíitenie, akit a rendőrség több alkalommal elkövetett nemi erőszak miatt keres.

A történet a magyar szabadságharc leverése idején játszódik, amikor Csákberény a császári katonák terrorja alá került. A falu két papját egyik napról a másikra letartóztatják, amiért felolvasták a Magyar Függetlenségi Nyilatkozatot. Bár az osztrák katonák élvezik hatalmukat, az elnyomással nem tudnak azonosulni. A hadifogságban tartott bírósági tárgyalás célja a beismerő vallomás megszerzése, a szuverenitás megsértésének bizonyítása.

A film egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jancsika és Feri kilenc évesek, életüket összefűzik a közös események: mikor Feri megvédi gyengébb barátját, amikor az üveggolyókat nyer, de a nagyobbak elveszik tőle, és az együtt elkövetett csínytevések, mikor a lányöltözőbe kukucskálnak és az edző megszégyeníti őket a lányok előtt, vagy a hangos partizánosdi, amivel naponta bosszantják a házmesternőt. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes terepen születik. Egy nap Feri apjának a vezényletével tartóztatják le és hurcolják el Jancsika apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt. A házkutatás során megtalálják a lyukas nemzeti zászlót, ami akkoriban elég volt a halálbüntetéshez.