Legjobb filmek a Filmio-n

A pesti bérházak rengetegében, egy üres foghíjtelken áll a Parkoló, ahol a Légiós, aki egy sajátos kis birodalmat hozott létre a tűzfalak tövében. Nem akarja, hogy a külvilág káosza betörjön az általa kialakított nyugalom szigetére. Ám Imre, a gazdag üzletember és 68-as Ford Mustangjának megjelenésével egy fordulatos, meglepetésekkel teli párbaj veszi kezdetét, melynek során egyre rafináltabb és durvább eszközökkel küzd a belváros két magányos harcosa. (A Company Hungary)

Veronika néni egyedül él, már csak halottjait számolja. Két vágya van még az életben: szeretné meglátogatni Londonban élő fiát, és szeretné megművelni évek óta elhanyagolt szőlőjét... Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos dokumentumdrámája egy évtizedekkel ezelőtt létező világot mutat be. A világégéseket megélt asszonyok élettörténetéből a XX. század történelmére látunk rá. A film főszereplőjének, Veronka néninek öt gyermeke volt, de már csak egy fia él, az is Londonban. Az idős asszony szinte erőn felül dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, fia meglátogatására. Az asszonyok segítik, támogatják egymást magányukban, a munkában. Vajon képes lesz-e megvalósítani elhatározását Veronika néni?

A kritikusok által a filmtörténet legjobbjai közt számon tartott Casablanca (1942) forgatása komoly kihívások elé állította az USA-ba emigrált magyar származású, Michael Curtizként ismertté vált rendezőt. A háború népszerűsítésében érdekelt állam ugyanis kirendelt tisztviselőkön keresztül felügyelte a munkálatokat. Curtiz mindent megtett, hogy filmje kedvező fogadtatásban részesüljön, ez azonban nem kevés erőfeszítésébe került, mert a véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében a forgatás idején a rá nehezedő politikai nyomás mellett magánéleti próbatételeket is ki kellett állnia. A rendezőt felkavarta, hogy Magyarországon élő nővéréről csupán annyit tud, veszély leselkedik rá, ráadásul lányával való kapcsolata is egyre drámaibbá vált. A művészről készült életrajzi drámát a 43. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjjal jutalmazták.     

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

Egy író hosszú ideje vár az igazi inpsirációra, helyette azonban nem várt meglepetés éri, betoppan az életébe a fia, akivel még sosem találkozott. Váratlan megismerkedésük sok mókás pillanatot hoz a művész életébe, kapcsolatuk történetét a kisfiú gazdag képzelőereje szinte mesebelivé varázsolja. Rohonyi Gábor és Vékes Csaba legújabb rendezésének főszerepeiben Thuróczy Szabolcs, Pásztor-Várady Mór, Kovács Patrícia, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Mucsi Zoltán és Básti Juli láthatók.

Egy bizonytalan fiú és barátnője szakítanak. A fiú találkozik a lány új barátjával, és ez megrázza. Menekülni próbál, de végül újra egymásra találnak, és rádöbbennek, hogy mégsem működik a kapcsolatuk.

Az első világháború utáni Magyarországon szinte kiskirályként éli mindennapjait a HENTES, mígnem egy nap újra feltűnik a színen korábbi üzleti partnere, az egykori csendőrtiszt, a FÉLSZEMŰ. Nincs azonban egyedül, egy nővel érkezik. Férfi munkát ad mindkettejük számára, ám amikor a nőről kiderül, hogy kurtizánként élt Pesten, a HENTES üzleti ajánlatot tesz a lány számára. Noha sikerül megállapodniuk, a feszültség egyre áthatóbbá válik mind a hármójuk között. (Big Bang Media)

Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.

Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.

Kolibri sziget kikötőjét elárasztják a cápák, és hogy megszabaduljanak tőlük, Magin szultán a szárazföldről vízilovakat hozat, melyek végezni tudnak a tengeri fenevadakkal. Ugyan a kikötőt felszabadító víziló-csapatot előbb ünneplik az emberek, a jószágok hamar terhessé válnak a sziget népének. A feldühödött gazdák az állatok ellen fordulnak, élükön a gonosz Aban kánnal. A kegyetlen támadást csak Hugó, a vízilóbébi éli túl, akit a helybeli gyerekek vesznek pártfogásukba. Az amerikai–magyar koprodukcióban készült egzotikus mese mintha a Sárga tengeralattjáró családi filmes változata lenne. A gazdag kiállítású látványvilág a „hippiszecesszió” jegyében fogant, az elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált fülbemászó musicalbetéteket a hazai popzene olyan legendás fellépői éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet színésznő és Máté Péter.  

Csanádi András bíró egy éjjel vallomást tesz főnökének, Pálházi Jenőnek. Egy vívóteremben megismerkedett, majd beleszeretett Zenthe Juditba, a csinos, modern sofőrnőbe. A lány nem várt módon viszonozta érzelmeit. Egy este sírva vallotta be, hogy gázolt. Az ügyet Csanádi kapta, aki érzelmei ellenére lelkiismeretesen akarta kivizsgálni a körülményeket. Így tárult fel előtte Judit addig rejtett, a letűnt világhoz kötődő élete, értékrendje. Csanádi arra kéri főnökét, mentse fel a megbízás alól. Pálházi nem segít. Csanádi a tárgyaláson jön rá, hogy Judit végig hazudott, érdekből játszotta a szerelmest. A bíró túljutva a krízisen, igazságos ítéletet hoz.

Sebők Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja "meghódítani" a számára csodálatos férfit...

A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat. 

A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.

Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is.  A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni.  A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)

Miután Klaus Schneider súlyos fejsérülést szenvedett, orvosa felfedezi, hogy a férfi ennek következtében akár hipnózisra is képes, amit ő a gyógykezeléseihez is fel tud használni.

A 19. századi betyárok izgalmas világát idéző film főszereplője Farkas Csapó Gyurka, akik a börtönből megszökve járja a pusztát, hogy megtalálja azokat, akik elárulták és rabságba küldték őt. A vármegye által egyre erőteljesebben korlátozott pásztorok egyfajta hősként tekintenek rá, s a csendőrök sem erőltetik meg magukat, hogy elfogják a szökevényt. Amikor azonban Gyurka meggyilkol egy pásztort, fordul a kocka.

Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.

Zoli és Miki igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye kedve tartja. Bár ez nem is lep meg senkit, akkoriban ez megszokott dolog volt. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat...

Hajdu Szabolcs nagyjátékfilmje olyan történeteket sző össze, melyek szereplői hétköznapi emberek ugyan, a köztük levő kapcsolati rendszert megfigyelve azonban megérthetjük a társadalmunkat, közösségeinket, családjainkat átszövő alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az uralkodó és a védtelen fél közti különös köteléket, legyen szó akár magánéletről, akár családtagok, akár az állam és a lakosok interakciójáról. Az egyetlen éjszaka alatt játszódó történet átlagosnak tűnő helyzeteket mutat be: egy lelkész és családja közti nézeteltérést, egy aktivista kamaszlányának szárnypróbálgatását, egy színész magánéleti problémáit, és egy rendező és mentoráltja közti érdekes kapcsolatot.  

Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos 50 év körüli hölgy már nem sokat vár az élettől, biztos, nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap egyetlen szerelmétől, aki egykor hűtlen volt hozzá. Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza a gyermekeit és egy ismeretlen társaságot. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, melyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciókat vált ki. Egy dologban azonban mindenki egyetért: Lajos egy gazember. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keresve az emberek cselekedeteinek sorsszerűségére.

Balassánénak hirtelen meghal a férje, ő pedig nem tudja, mihez kezdjen a számára mindig is idegen környezetben. Két felnőtt fia is inkább hátráltatja, mint segíti abban, hogy végre megváltoztassa az életét.

A Horthy-korszak idején az angyalföldi bérkaszárnyában rengeteg szegény ember él együtt, a közös sorstól összekovácsoltan. Viszonylag rendezett körülmények között él a Mitrovic család, bár az asszony (Tolnay Klári) sokat szenved mozdonyvezető férje (Zenthe Ferenc) iszákossága miatt. Amiatt is aggódik, hogy Miklós fia (Végvári Tamás) barátságot kötött a bebörtönzött kommunista szomszédban lakó családjával. Mitrovác szerencsétlenség áldozata lesz, özvegyét megzsarolja egy szemtanú, aki látta, hogy Mitrovác részegen vezetett. A házban néhány lakó megtagadja a lakbérfizetést, mire kilakoltatják őket. A többiek befogadják a kilakoltatott családokat. A hatóság karhatalommal kilakoltatja az egész házat. A hajléktalanokat újabb tragédia éri, meghal Miklós barátja. Miklós kiharcolja az Egyletnél, hogy pénzsegéllyel visszajuthassanak az emberek lakásaikba.

Létezik egy módszer, amely kilencvenkilenc százalékos pontossággal megmondja, hogy valóban életük szerelmével élünk-e. Hiába a teszt, Dóra (Kerekes Vica) 'Nagy Ő'-je épp nősülni készül, és nem a főhősünk a választottja. Dóra mindenesetre tesz róla, hogy megédesítse a saját életét. A nő ugyanis cukrász, aki rajong a szakmájáért és mindenért, ami ahhoz kapcsolódik: ínycsiklandó tészták, felséges krémek, lágy habok közt éli a hétköznapjait, és árulja az általa készített finomságokat az apró budapesti cukrászboltjában. Azonban hiába a látszólag édes élet, Dóra komoly kihívásokkal néz szembe. Ha nem jut nagyon gyorsan jelentős mennyiségű pénzhez, kénytelen lesz bezárni a boltját. A nő azonban nem hátrál meg a kihívások elől, és benevez cukrászversenybe. Az egyedüli probléma, hogy a megmérettetést családi vállalkozások számára hirdették meg, így maga mellé vesz egy sármos agglegényt (Mátray László), hogy játssza el a vőlegényét. A dolgot nem könnyíti meg, hogy a férfi imádja a hódítást és a nőket és ez kölcsönösen is igaz. Hogy mi sül majd ki ebből...?  A HAB Kerekes Vica és Mátray László főszereplésével 2020. szeptemberében az Intercom forgalmazásában a magyarországi mozikban. 

Magyarország az ötvenes években igyekszik újjáéledni a második világháború után. Leopold atya azért küzd, hogy szerzetestársaival újra felállíthassák a ferences rendet, és bár kezdetben a kommunista berendezkedés nem akadályozza őket semmiben, ez a békés állapot nem tart már sokáig. A rend ugyan visszakapta korábban elkobzott kegytárgyait, rövidesen azonban Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják. Hogy megtörjék őt, borzalmas kínvallatások alá vetik, a kihallgatás vezetésével pedig egykori tanítványát, a vallásos életnek hátat fordító Keller főhadnagyot bízzák meg. Az atya akaratereje törhetetlennek bizonyul, ez a kihallgatás pedig mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Eperjes Károly rendezése, a Magyar passió 2021 őszén érkezik a hazai mozikba, főbb szerepeiben maga Eperjes Károly és Telekes Péter lesz látható.

Maja úgy érzi, az élete végre kezd rendeződni. Barátjával végre kiköltöznek abból a lakásból, amelyet egyetemista koruk óta béreltek másokkal közösen, és úgy tűnik, már minden rendben lesz, amikor egy régi rokonuk váratlanul meghal. A családból senki sem érkezik sengíteni, még Maja anyja is távol marad. A halottszállítók rövidesen megérkeznek, velük együtt pedig Maja egyik rég nem látott barátnője, Sára is felbukkan. A halott körüli szervezés egyre abszurdabb és bürokratikus folyamatba torkollik, Maja pedig kénytelen szembesülni néhány régi problémájával, így arra is rádöbben, hogy időnként el kell merülni a bizonytalanságban, ha boldogok akarunk lenni. Grosan Cristina első nagyjátékfilmes rendezése mindent megmutat nekünk az életről, a film főbb szerepeiben Thuróczy Szabolcs, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Patkós Márton, Takács Katalin és  Friedenthal Zoltán láthatóak.

A film szinte párbeszédek nélkül követi egy kis vidéki közösség (emberi és állati) lakóit: egy öregembert, aki mindig csuklik, egy pásztorlányt és juhait, egy idős asszonyt, aki lehet, hogy rosszban sántikál, lehet, hogy nem, néhány népdalénekest egy esküvőn és még sok más érdekes személyiséget. Bár a film nagy része vignetták sorozata, van egy baljós és gyakran alig észrevehető mellékszál, amely gyilkossággal kapcsolatos.

Izgalmas sci-fi animációval indítja mozifilmes karrierjét Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. Történetük a jövőbe repít, amikor a kutatók a flóra és fauna visszafordíthatatlan megsemmisülését látva új növényt teremtenek. Csakhogy van egy kis bökkenő, az új fajt kizárólag emberi hússal lehet életben tartani.