Legjobb filmek a Filmio-n

A kritikusok által a filmtörténet legjobbjai közt számon tartott Casablanca (1942) forgatása komoly kihívások elé állította az USA-ba emigrált magyar származású, Michael Curtizként ismertté vált rendezőt. A háború népszerűsítésében érdekelt állam ugyanis kirendelt tisztviselőkön keresztül felügyelte a munkálatokat. Curtiz mindent megtett, hogy filmje kedvező fogadtatásban részesüljön, ez azonban nem kevés erőfeszítésébe került, mert a véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében a forgatás idején a rá nehezedő politikai nyomás mellett magánéleti próbatételeket is ki kellett állnia. A rendezőt felkavarta, hogy Magyarországon élő nővéréről csupán annyit tud, veszély leselkedik rá, ráadásul lányával való kapcsolata is egyre drámaibbá vált. A művészről készült életrajzi drámát a 43. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjjal jutalmazták.     

Kísértet elevenedik meg Lublón: Kaszparek Mihály borkereskedő nappal is riogat. A lovát fordítva üli meg, hamis aranyakkal fizet, és a feleségét is sokszor meglátogatja, aki egy cseppet sem iszonyodik halott ura ölelésétől. Strang Jakab, a szürke, de zseniális kis rendőrfelügyelő deríti ki a szövevényes ügyet: a szépséges Kaszparekné azért mérgezte meg a férjét, hogy annak féltestvérével, az aranyat hamisító Csernyiczky Mihállyal élhessen boldog szerelemben és gazdagságban. A lépten-nyomon Spinozát idéző Strang felfedezi, hogy a hamis aranyak és a "kísértet" között összefüggés van. A szép özvegyet kolostorba szállíttatja, így csalja lépre a pénzhamisítót.

Egy író hosszú ideje vár az igazi inpsirációra, helyette azonban nem várt meglepetés éri, betoppan az életébe a fia, akivel még sosem találkozott. Váratlan megismerkedésük sok mókás pillanatot hoz a művész életébe, kapcsolatuk történetét a kisfiú gazdag képzelőereje szinte mesebelivé varázsolja. Rohonyi Gábor és Vékes Csaba legújabb rendezésének főszerepeiben Thuróczy Szabolcs, Pásztor-Várady Mór, Kovács Patrícia, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Mucsi Zoltán és Básti Juli láthatók.

Vajon létezik szerelem a halál után? Vagy az utolsó szívdobbanással az érzelmek is megszűnnek? Krisztián (Bárnai Péter) bízik benne, hogy nem így van, barátnője, Ági (Rujder Vivien) ugyanis az első légyott után egy baleset áldozata lesz. A fiút nem sokkal korábban vették fel őrnek a halottasházba, ahová Ági holtteste is került, de egészen a tragikus eseményig sejtelme sem volt róla, hogy a munkahelye az egyszerű halandók előtt láthatatlan titkokat rejt. Éjszaka ugyanis a holtak szellemei a földi élet és a túlvilág közti átjárót jelentő ravatalozóban felélednek, s kihasználják az átmeneti állapot nyújtotta lehetőségeket. Látva a két szerelmes kétségbeesését az elszakadás fájdalma miatt, úgy döntenek, segítenek nekik együtt maradni. A halál azonban kevésbé vevő a mókára, a túlvilágról érkező boncmester (Kulka János) minden igyekezetével próbálja sürgetni Ági lelkének átlépését a holtak világába. 

Egy bizonytalan fiú és barátnője szakítanak. A fiú találkozik a lány új barátjával, és ez megrázza. Menekülni próbál, de végül újra egymásra találnak, és rádöbbennek, hogy mégsem működik a kapcsolatuk.

Az első világháború utáni Magyarországon szinte kiskirályként éli mindennapjait a HENTES, mígnem egy nap újra feltűnik a színen korábbi üzleti partnere, az egykori csendőrtiszt, a FÉLSZEMŰ. Nincs azonban egyedül, egy nővel érkezik. Férfi munkát ad mindkettejük számára, ám amikor a nőről kiderül, hogy kurtizánként élt Pesten, a HENTES üzleti ajánlatot tesz a lány számára. Noha sikerül megállapodniuk, a feszültség egyre áthatóbbá válik mind a hármójuk között. (Big Bang Media)

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

Kolibri sziget kikötőjét elárasztják a cápák, és hogy megszabaduljanak tőlük, Magin szultán a szárazföldről vízilovakat hozat, melyek végezni tudnak a tengeri fenevadakkal. Ugyan a kikötőt felszabadító víziló-csapatot előbb ünneplik az emberek, a jószágok hamar terhessé válnak a sziget népének. A feldühödött gazdák az állatok ellen fordulnak, élükön a gonosz Aban kánnal. A kegyetlen támadást csak Hugó, a vízilóbébi éli túl, akit a helybeli gyerekek vesznek pártfogásukba. Az amerikai–magyar koprodukcióban készült egzotikus mese mintha a Sárga tengeralattjáró családi filmes változata lenne. A gazdag kiállítású látványvilág a „hippiszecesszió” jegyében fogant, az elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált fülbemászó musicalbetéteket a hazai popzene olyan legendás fellépői éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet színésznő és Máté Péter.  

Csanádi András bíró egy éjjel vallomást tesz főnökének, Pálházi Jenőnek. Egy vívóteremben megismerkedett, majd beleszeretett Zenthe Juditba, a csinos, modern sofőrnőbe. A lány nem várt módon viszonozta érzelmeit. Egy este sírva vallotta be, hogy gázolt. Az ügyet Csanádi kapta, aki érzelmei ellenére lelkiismeretesen akarta kivizsgálni a körülményeket. Így tárult fel előtte Judit addig rejtett, a letűnt világhoz kötődő élete, értékrendje. Csanádi arra kéri főnökét, mentse fel a megbízás alól. Pálházi nem segít. Csanádi a tárgyaláson jön rá, hogy Judit végig hazudott, érdekből játszotta a szerelmest. A bíró túljutva a krízisen, igazságos ítéletet hoz.

Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is.  A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni.  A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)

Miután Klaus Schneider súlyos fejsérülést szenvedett, orvosa felfedezi, hogy a férfi ennek következtében akár hipnózisra is képes, amit ő a gyógykezeléseihez is fel tud használni.

A 19. századi betyárok izgalmas világát idéző film főszereplője Farkas Csapó Gyurka, akik a börtönből megszökve járja a pusztát, hogy megtalálja azokat, akik elárulták és rabságba küldték őt. A vármegye által egyre erőteljesebben korlátozott pásztorok egyfajta hősként tekintenek rá, s a csendőrök sem erőltetik meg magukat, hogy elfogják a szökevényt. Amikor azonban Gyurka meggyilkol egy pásztort, fordul a kocka.

Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.

Revizor magyar módra. A kisvárosba látogató borellenőrről egy félreértés folytán elterjed, hogy miniszter. És hirtelen minden működni kezd, ami eddig nem működött. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül.

Anna negyven év körüli családanya, akinek minden perce, ideje, mozdulata és a pénze is be van osztva. Próbál egyensúlyozni a család, a munka és a magánélet között úgy, hogy a kimerültség, a monoton rutin és a szürke hétköznapok egyre jobban maguk alá gyűrik - ennek ellenére mégis úgy érzi, hogy minden nap a lehető legjobbat kell nyújtania. Ám egyszer csak szöget üt a fejében egy gondolat, hogy férje számára már nem a család az első... Szilágyi zsófia első nagyjátékfilmes rendezésének premierje a Cannes-i Filmfesztiválon volt, ahol díjat is nyert. A Magyar Filmalap Inkubátor programjának keretében megvalósult alkotás azóta számos rangos fesztiválon bizonyított és gyűjtött be díjakat. (Vertigo Media)

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

Hajdu Szabolcs nagyjátékfilmje olyan történeteket sző össze, melyek szereplői hétköznapi emberek ugyan, a köztük levő kapcsolati rendszert megfigyelve azonban megérthetjük a társadalmunkat, közösségeinket, családjainkat átszövő alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az uralkodó és a védtelen fél közti különös köteléket, legyen szó akár magánéletről, akár családtagok, akár az állam és a lakosok interakciójáról. Az egyetlen éjszaka alatt játszódó történet átlagosnak tűnő helyzeteket mutat be: egy lelkész és családja közti nézeteltérést, egy aktivista kamaszlányának szárnypróbálgatását, egy színész magánéleti problémáit, és egy rendező és mentoráltja közti érdekes kapcsolatot.  

Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos 50 év körüli hölgy már nem sokat vár az élettől, biztos, nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap egyetlen szerelmétől, aki egykor hűtlen volt hozzá. Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza a gyermekeit és egy ismeretlen társaságot. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, melyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciókat vált ki. Egy dologban azonban mindenki egyetért: Lajos egy gazember. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keresve az emberek cselekedeteinek sorsszerűségére.

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...

Balassánénak hirtelen meghal a férje, ő pedig nem tudja, mihez kezdjen a számára mindig is idegen környezetben. Két felnőtt fia is inkább hátráltatja, mint segíti abban, hogy végre megváltoztassa az életét.

Létezik egy módszer, amely kilencvenkilenc százalékos pontossággal megmondja, hogy valóban életük szerelmével élünk-e. Hiába a teszt, Dóra (Kerekes Vica) 'Nagy Ő'-je épp nősülni készül, és nem a főhősünk a választottja. Dóra mindenesetre tesz róla, hogy megédesítse a saját életét. A nő ugyanis cukrász, aki rajong a szakmájáért és mindenért, ami ahhoz kapcsolódik: ínycsiklandó tészták, felséges krémek, lágy habok közt éli a hétköznapjait, és árulja az általa készített finomságokat az apró budapesti cukrászboltjában. Azonban hiába a látszólag édes élet, Dóra komoly kihívásokkal néz szembe. Ha nem jut nagyon gyorsan jelentős mennyiségű pénzhez, kénytelen lesz bezárni a boltját. A nő azonban nem hátrál meg a kihívások elől, és benevez cukrászversenybe. Az egyedüli probléma, hogy a megmérettetést családi vállalkozások számára hirdették meg, így maga mellé vesz egy sármos agglegényt (Mátray László), hogy játssza el a vőlegényét. A dolgot nem könnyíti meg, hogy a férfi imádja a hódítást és a nőket és ez kölcsönösen is igaz. Hogy mi sül majd ki ebből...?  A HAB Kerekes Vica és Mátray László főszereplésével 2020. szeptemberében az Intercom forgalmazásában a magyarországi mozikban. 

Magyarország az ötvenes években igyekszik újjáéledni a második világháború után. Leopold atya azért küzd, hogy szerzetestársaival újra felállíthassák a ferences rendet, és bár kezdetben a kommunista berendezkedés nem akadályozza őket semmiben, ez a békés állapot nem tart már sokáig. A rend ugyan visszakapta korábban elkobzott kegytárgyait, rövidesen azonban Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják. Hogy megtörjék őt, borzalmas kínvallatások alá vetik, a kihallgatás vezetésével pedig egykori tanítványát, a vallásos életnek hátat fordító Keller főhadnagyot bízzák meg. Az atya akaratereje törhetetlennek bizonyul, ez a kihallgatás pedig mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Eperjes Károly rendezése, a Magyar passió 2021 őszén érkezik a hazai mozikba, főbb szerepeiben maga Eperjes Károly és Telekes Péter lesz látható.

Maja úgy érzi, az élete végre kezd rendeződni. Barátjával végre kiköltöznek abból a lakásból, amelyet egyetemista koruk óta béreltek másokkal közösen, és úgy tűnik, már minden rendben lesz, amikor egy régi rokonuk váratlanul meghal. A családból senki sem érkezik sengíteni, még Maja anyja is távol marad. A halottszállítók rövidesen megérkeznek, velük együtt pedig Maja egyik rég nem látott barátnője, Sára is felbukkan. A halott körüli szervezés egyre abszurdabb és bürokratikus folyamatba torkollik, Maja pedig kénytelen szembesülni néhány régi problémájával, így arra is rádöbben, hogy időnként el kell merülni a bizonytalanságban, ha boldogok akarunk lenni. Grosan Cristina első nagyjátékfilmes rendezése mindent megmutat nekünk az életről, a film főbb szerepeiben Thuróczy Szabolcs, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Patkós Márton, Takács Katalin és  Friedenthal Zoltán láthatóak.

A film a Thököly-felkelés után játszódik az üldöztetések és nélkülözések következtében haramiává züllött bujdosók között. Egy tizenhat éves fiú lengyel gazdáját három rabló mészárolja le és fosztja ki. Trombitás életét meghagyják, mert szép kuruc nótákat fúj trombitáján.

A film szinte párbeszédek nélkül követi egy kis vidéki közösség (emberi és állati) lakóit: egy öregembert, aki mindig csuklik, egy pásztorlányt és juhait, egy idős asszonyt, aki lehet, hogy rosszban sántikál, lehet, hogy nem, néhány népdalénekest egy esküvőn és még sok más érdekes személyiséget. Bár a film nagy része vignetták sorozata, van egy baljós és gyakran alig észrevehető mellékszál, amely gyilkossággal kapcsolatos.

A rendszerváltás előtt egy volt besúgó új személyazonossággal új életet kezd. Azonban egy kisebb hibának hála, hősünk annak az embernek adja ki magát, akiről régebben jelentéseket adott le a kormánynak.

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

Izgalmas sci-fi animációval indítja mozifilmes karrierjét Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. Történetük a jövőbe repít, amikor a kutatók a flóra és fauna visszafordíthatatlan megsemmisülését látva új növényt teremtenek. Csakhogy van egy kis bökkenő, az új fajt kizárólag emberi hússal lehet életben tartani.    

Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje kétségbeesetten látja, hogy a szülészeten a halálozási arányszám egyre emelkedik. Elhatározza, hogy megfejti ennek a titokzatos kórnak a titkát. Rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet nem elégségesen fertőtlenítik a kezüket. Véletlenszerűen kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik, hogy hatástalanítja a hullamérget. Megkezdődik Semmelweis, az anyák megmentőjének küzdelme az áltudósok ellen, akik nem ismerik el a felfedezést.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj