Legjobb filmek a Filmio-n

Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá válhasson. Valóban példátlan karriert fut be... Szabó István filmjét - melyet a rendező tiszteletére vetítünk - valóságos díjözönnel jutalmazták szerte a világon.

Arturónak, a sikeres séfnek ismétlődő dühkitörései miatt közösségi szolgálatot kell teljesítenie: egy Asperger-szindrómásokkal foglalkozó segítő csoport tagjait kell megtanítania a főzés rejtelmeire. A húszéves Guido különleges tehetséget mutat az ízek és fűszerek iránt. Arturo magával viszi a fiút egy szakácsversenyre: a gyönyörű tájakon át vezető toscanai út során lassan kibontakozó különleges barátság gyökeresen megváltoztatja Arturo hozzáállását az életéhez... (Cirko Film)

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

A dokumentumfilmben az Illés zenekar koncertjét láthatjuk legnagyobb slágereikkel, valamint interjúkat a rajongókkal, illetve a zenekar tagjaival, akik megosztják gondolataikat a beatzenéről és a korszakról.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

Novák András (Jan Nowicki) bonyolult alkatú, nyugtalan ember,Hosszabb idő után hazatér Amerikából, ahova munkahelye, az egyetem tanulmányútra küldte. András önkényesen meghosszabitotta kinntartózkodását, új életet akart kezdeni. Itthoni kapcsolatai széthullottak, munkahelyéről kirúgták, barátnője, Anna (Anna Karina) máshoz ment férjhez. Andrásnak meg kell küzdeni az újrabeilleszkedés problémájával, ebben szülőfaluja és egy kislány, Zsuzsi (Czinkóczi Zsuzsa) lesznek segítségére.

Szabó István 1971-ben készült rövidfilmje, amely leginkább az ismert magyar filmrendező benyomásait rögzíti, különös városnéző sétára invitál.

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük víkendházában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni.

Egy férfi és egy nő egy délután a városban reménykedve keresik a szerelmet a személyes hirdetések segítségével. Elek a magyar filmművészet mérföldkövének számít, hiszen dokumentarista technikákat használ fikciós környezetben, hogy a mindennapi élet törékenységét a lehető legérzékletesebben mutassa be.  

A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről.  A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

Huszárik Zoltán legelső játékfilmjével, a Szindbáddal egy örök klasszikussal gyarapította a filmtörténelmet. Sajnos a kiemelkedően tehetséges rendezőnek csak egyetlen további filmmel volt lehetősége bővíteni az életművet: számos kudarc után elkészítette e monumentális filmeposzt a magyar festészet zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarróé. Korántsem életrajzi műről van azonban szó, sokkal inkább egy költői vallomásról a művészet lényegéről, a művész és a valóság viszonyáról.

1526 októberében a háborúban kimerült lovasok egy mocsaras patak partján felfedeznek egy sírdombot, mely egy holttest alatt. Kinek a teste lehet? A királyé vagy valaki másé? Vajon a fiatal uralkodó balesetben vagy merényletben halt meg? A film feldolgozza II. Lajos életét a születéséről, a neveltetésén és a koronázáson át az utolsó mohácsi órákig. 

A film egy negyvenéves asszony lelki válságának néhány napját idézi fel. A mindig fegyelmezett Teréz válása után bezárul: levertséget, céltalanságot érez. Kapcsolatait hirtelen üresnek találja, annak ellenére, hogy fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit. Hosszú szipkás, vörös ruhás, parókás hölgyet alakít, ám maga is ironizál ezen a látszat-stabilitáson. Tapintatosan elutasítja a házbeli kamasz fiú szerelmét, de nemsokára támaszt talál ellenszenvesnek tartott munkahelyi főnöke feltárulkozó őszinteségében.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

A film egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jancsika és Feri kilenc évesek, életüket összefűzik a közös események: mikor Feri megvédi gyengébb barátját, amikor az üveggolyókat nyer, de a nagyobbak elveszik tőle, és az együtt elkövetett csínytevések, mikor a lányöltözőbe kukucskálnak és az edző megszégyeníti őket a lányok előtt, vagy a hangos partizánosdi, amivel naponta bosszantják a házmesternőt. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes terepen születik. Egy nap Feri apjának a vezényletével tartóztatják le és hurcolják el Jancsika apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt. A házkutatás során megtalálják a lyukas nemzeti zászlót, ami akkoriban elég volt a halálbüntetéshez.

Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje kétségbeesetten látja, hogy a szülészeten a halálozási arányszám egyre emelkedik. Elhatározza, hogy megfejti ennek a titokzatos kórnak a titkát. Rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet nem elégségesen fertőtlenítik a kezüket. Véletlenszerűen kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik, hogy hatástalanítja a hullamérget. Megkezdődik Semmelweis, az anyák megmentőjének küzdelme az áltudósok ellen, akik nem ismerik el a felfedezést.

Bozsó Gábor hivatásos betörő, de lánya, Éva, aki semmit sem tud erről, előkelő intézményben nevelkedik. Amikor beleszeret apja egyik áldozatába, a dolgok nagyot változnak.

A művészfilmek egyik legtehetségesebb alkotója, Krzysztof Zanussi a fausti tematikára alapuló, koprodukcióban készült filmjében egy a Nagy Háború idején tevékenykedő lengyel orvos kutatásait mutatja be. Forradalmi próbálkozásai az ember tudattól való megfosztására, a szabad akarat feletti uralkodásra irányultak. Mindezt számos erkölcsi határt feszegetve, az éter felhasználásával akarta elérni. Egy nő azonban áldozatul esett megszállottságának, s az orvos kis híján akasztófán végezte.  

Fáni, a fiatal nő nehezen találja párját. A lány teljesen lemondott arról, hogy valaha is szerelmes lehet még, egy nap viszont egy fekete macska kezd el neki udvarolni. Fáni sikeres a szakmájában, a lelke mélyén viszont a mai napig gyermeki maradt, így nagyon könnyen beadaja a derekát a cicus csábító szavainak. A szokatlan románc egyre különösebbé kezd el válni, így rövidesen Fáni azzal kénytelen szembesülni, hogy nagyon hamar mindent elveszíthet az új "kapcsolata" miatt, így már csak az a kérdés, hogy mit szól mindehhez a macska gazdája, Mihály. Szeleczki Rozália legújabb rendezésének főszerepeiben Törőcsik Franciska, Polgár Csaba, Udvaros Dorottya, Csobot Adél , Alföldi Róbert és  Kiss Tibor láthatók, illetve Patkós Márton szinkronhangja hallható.

A kommunista rendszert megdöntő 1989. decemberi forradalom zűrzavaros napjaiban az erdélyi Nagyszeben városa egy rendőrségi egység elleni erőszakos támadás színhelyévé válik, amely gyorsan véres összecsapássá fajul katonák, rendőrök, civil tüntetők és a titkosrendőrség képviselői között. Viorel rendőrkapitányt, aki kétségbeesetten próbál menekülni az ostrom elől, a hadsereg elfogja, és egy üres uszodába dobja több száz, terroristaként vádolt fogollyal együtt.

Egy képzeletbeli államban működő magántársaság szokatlan programot hirdet: vállalkozó kedvű turisták negyvennyolc órán át tartó csatában, valódi fegyverekkel harcolhatnak az elemekből összerakott erődöt védő zsoldosok ellen. Az ostrom sikerrel zárul: az izgalomsóvár, dúsgazdag turisták beveszik az erődöt. Ekkor váratlanul megjelenik az államügyész, és kiszabadítja a társaság hírhedt igazgatónőjét, mert a különleges kommandós szervezőkészségére még az államnak is szüksége van.