Legjobb filmek a Filmio-n

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

Korin György az ország legelismertebb pszichológusának számít, akinek saját televíziós és rádiós műsora van. Egy nap váratlanul híre megy, hogy meghalt, a férfi ugyanakkor egyáltalán nem siet eloszlatni a híresztelést. Korin csak vár, figyeli a történéseket, miként reagálnak a hírre barátai, családja és tanítványai.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

A dokumentumfilmben az Illés zenekar koncertjét láthatjuk legnagyobb slágereikkel, valamint interjúkat a rajongókkal, illetve a zenekar tagjaival, akik megosztják gondolataikat a beatzenéről és a korszakról.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Az 1921. december 14-16. között Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás képes volt felülírni az első világháborút lezáró békeszerződést. Az elcsatolásra ítélt terület magyar maradt. A voksoláshoz vezető utat azonban vérrel és verítékkel kövezték ki az ország vezető politikusai, a selmeci-soproni főiskolások, a rongyos gárda tagjai, az első világháború poklából hazatért katonák és az egyszerű soproni polgárok. Eredeti dokumentumok alapján egy húszéves főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül ismerjük meg azt a rögös utat, amely a Leghűségesebb városba vezetett. A film az elhivatott soproni polgárokról szól és nekik mond köszönetet. Mert nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, magatartásuk olyan szilárd erkölcsi útmutató, amiből erőt meríthetünk bármikor.

Egy anya és lánya kapcsolatának történetek, amely a féltékenység, az áldozatkézség, az elfogadás és a vágyak megtagadását tárja fel. Számos egzisztencialista kérdés merül fel, amelyek egyúttal tabudöntögetőek is.

Egy nőt minden nap megfigyel a szomszéd macskája, miközben egzotikus növényeit gondozza. Perverz rituáléjuk véget ér, amikor a macska eltűnik. A következő tavasszal egy különös idegen látogatja meg a nőt.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Egy szenvedélyes költő a körút mulató- és szórakozóhelyein magányosnak és elhagyatottnak érzi magát, miközben a városi éjszaka zajló, beszédfoszlányokból és találkozásokból épülő világa lassan kibontja a korszak hangulatát.

A frissen elkészült híd felavatásához minden előkészület megtörténik. Megérkezik a legfontosabb ember is, az, aki a szalagot átvágja. Vagyis csak vágná, de a szalag sehogy sem akar elszakadni.

A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről.  A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

Huszárik Zoltán legelső játékfilmjével, a Szindbáddal egy örök klasszikussal gyarapította a filmtörténelmet. Sajnos a kiemelkedően tehetséges rendezőnek csak egyetlen további filmmel volt lehetősége bővíteni az életművet: számos kudarc után elkészítette e monumentális filmeposzt a magyar festészet zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarróé. Korántsem életrajzi műről van azonban szó, sokkal inkább egy költői vallomásról a művészet lényegéről, a művész és a valóság viszonyáról.

1988-ban, amikor Magyarország a csőd szélére került az állampárt tagjai a mindössze negyven éves Németh Miklóst nevezték ki miniszterelnöknek. A céljuk elsősorban az időnyerés volt, de a dolgok pozitív irányba történő fordulása esetén megszabadultak volna tőle. Németh tervei azonban nagyban különböztek a párt öregjeitől. A miniszterelnök átfogó reformjai végül a köztársaság kikiáltásához és a vasfüggöny lebontásához vezettek.  

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

Attila, egy cigány kisebbségi férfi összesen 6 évet töltött börtönben, miután a bíróság 18 alkalommal ítélte el. Mire utoljára szabadult, elhatározta, hogy leszokik a kábítószerről, és felhagy a bűnözéses életmóddal. Az egykori drogos gondolatai egyetlen döntés körül forognak: szerzetes lesz-e, vagy párkapcsolatban él. Ahhoz, hogy választ találjon, meg kell birkóznia múltjának démonaival. Útja során visszatér a börtönbe is.

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

1958-ban az elítéltek cellájában hét férfi várja a közeledő kivégzés jeleit. Mindannyian visszaemlékeznek a múltjukra, és felidézik álmaikat és vágyaikat.  

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

Schirilla György, egy fáradhatatlan taxisofőr 1968-ban céljául tűzte ki, hogy Moszkváig fut. Egy kis magyar faluban, Kenderesen megállt. Hogy erre a különleges eseményre emlékezzenek, egy bisztrót építettek ott. Gazdag Gyula filmje az avatási ünnepségre visz el bennünket.