Legjobb filmek a Filmio-n

1958-ban az elítéltek cellájában hét férfi várja a közeledő kivégzés jeleit. Mindannyian visszaemlékeznek a múltjukra, és felidézik álmaikat és vágyaikat.  

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

Magyar nevezetesség, a borok királya, magyar nemzeti szimbólum a Tokaji Aszú. Szepesy István, Bacsó András és Alkonyi László kísérletet tesznek arra, hogy elkészítsék a tökéletes szűrletet, amely a világ legelegánsabb asztalain kaphat majd helyet. Vajon a természet kegyes lesz hozzájuk, és sikerül elkészíteniük a mennyei nedűt?

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

A Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült összeállításunk abból a szempontból tér el a korábbi Budapest-filmektől, hogy ebben kizárólag archív felvételek láthatók. Mozihíradó-, reklám- és rövidfilm-részletek. Ám ezekben nem a fővárossal kapcsolatos történelmi és politikai eseményeké a főszerep. Sokkal inkább a 'város lelkét' kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme. Öt önálló epizódból álló válogatásunk (A pesti utca; A pesti lakás; A pesti bisztró; A pesti divat; A pesti autó) természetesen szubjektív, nem is lehet más, de nem elsősorban 'személyes városszimfóniát' kívántunk készíteni, hanem egy-egy olyan montázssort, mely híven tükrözi a kor szellemét.

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

A film egy abszurd helyzetből indul ki és végig ezt a kifordított világot jeleníti meg a maga nyersességével, humorával, intenzív érzelmi hatásaival. Betti és Ringó házaspárként élnek egy tengerparti ház legfelső emeletén. Ringót 4 éve elütötték és tolószékbe kényszerült. Betti mindenben a segítségére próbál lenni, amit férje hol hagy, hol nem. Ringó még mindig nem emésztette meg ami vele történt. Egyszercsak betoppan az életükbe Mulcser az utcaiharcos, aki elütötte Ringót. Felajánlja segítségét vezeklésül, bár ezt senki nem kéri tőle, sőt. Friderika, Betti húga komoly mentális problémával küzd, mindenkit tönkre akar tenni aki a környezetében megjelenik. Azt hazudja, hogy férje Partik veri őt, miközben ő magát sebesíti meg nap mint nap. Végül beköltözik ő is Betti és Ringó lakásába. Idővel megjelenik Patrik is, hogy hazavigye a feleségét. Öten egy lakásban. Eluralkodik a káosz. Összekuszálják egymás életét, de ez furcsa módon inkább megoldást ad a folytatásra. (SaltCave Entertainment)  

Gergő a tinik áloméletét éli. Bíró apja egyengeti életét, érettségi után egy amerikai egyetemen folytatja tanulmányait. Nincs azonban elmenetel búcsúbuli nélkül. Gergő haverjaival beleveti magát az éjszakába, provokatív videókat készítenek a nézettség reményében, ám túl messzire mennek. A menő és népszerű Gergő fogadásból lefekszik Lillával, amiből botrány kerekedik és a lány eltűnik. A baráti társaság ezek után ismét elindul az éjszakába, ezúttal azért, hogy megtalálják a lányt.

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

A szakma intrikái, rágalmai elől Hódosi András festőművész kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet. A vezető funkcionárius lánya beleszeret Hódosiba. Apja, hogy korrumpálja, tudta nélkül a libatenyésztési buli részesévé teszi Hódosit is...

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Az 1921. december 14-16. között Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás képes volt felülírni az első világháborút lezáró békeszerződést. Az elcsatolásra ítélt terület magyar maradt. A voksoláshoz vezető utat azonban vérrel és verítékkel kövezték ki az ország vezető politikusai, a selmeci-soproni főiskolások, a rongyos gárda tagjai, az első világháború poklából hazatért katonák és az egyszerű soproni polgárok. Eredeti dokumentumok alapján egy húszéves főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül ismerjük meg azt a rögös utat, amely a Leghűségesebb városba vezetett. A film az elhivatott soproni polgárokról szól és nekik mond köszönetet. Mert nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, magatartásuk olyan szilárd erkölcsi útmutató, amiből erőt meríthetünk bármikor.

A dokumentumfilmben megismerhetjük az egyik legnagyobb bűvész, csaló és zsebtolvaj történetét. Rodolfo előrukkolt legnagyobb trükkjével, és a nézők feladata, hogy megfejtsék.

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

Hajnóczy Péter A hangya és a tücsök című novellájának adaptációja.

A Varrat című dokumentumfilm a tetoválás lebilincselő történetét, jelenét és lehetséges jövőjét tárja fel, különös tekintettel a magyar tetoválásra. A film végigköveti a tetoválás fejlődését az underground kultúrából való eredetétől az autonóm művészeti ágként való jelenlegi státuszáig. A magyar tetoválás olyan jelentős korszakai, mint a rendszerváltás kora és a balatoni 1990-es évek, szemléletesen bemutatásra kerülnek. A film kiemelten vizsgálja a börtöntetoválások érdekes birodalmát, és azt, hogy a tetoválás hogyan vált kiemelkedő trenddé a sportban és az előadóművészetben. A dokumentumfilm kiemeli a szakma úttörőinek számító, elismert magyar tetoválóművészek, mint Borbás Róbert, Borsos László „Boris”, Gémes István „James”, Müllner Csaba és Sárközi Zsolt szakértelmét, és méltatja páratlan hozzájárulásukat a magyar tetováló kultúra kialakulásához. A Varrat átfogó és mélyreható áttekintést nyújt a tetováló szakmáról, számos ismert tetoválóművésszel és szakértővel készített interjúkkal, amelyek a tetoválás egyedülálló pszichológiai és szociológiai hátterét tárják fel. A szakembereken túl a filmben különböző hírességek és nemzetközileg elismert külföldi zenészek is megjelennek, tovább mélyítve ezzel a tetoválás lebilincselő világát.

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

A film hősei amerikai magyarok: Mickey Hargitay, aki húszévesen nekivágott Amerikának, majd Mr. Universe - és Jayne Mansfield férje - lett, valamint Lazlo és Lord, akik még mindig csak álmodoznak a sikerről. Lazlo egyik budapesti látogatása alatt lát a televízióban egy riportot Mickey Hargitayval, és akkor megszületik fejében a nagy ötlet: erről a gazdag és híres magyarról kell filmet csinálni. Megkeresi Lordot, aki a régmúlt hatvanas években együtt vitorlázott a világhírű házaspárral a Balatonon. Együtt indulnak el Los Angelesbe.

A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.

A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, azonban mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja, legjobb barátja pedig Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társ. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása, azonban Balkis előbb bizonyságot akar Salamon bölcsességéről, ezért próbára teszi az egész nép előtt. Találós kérdést tesz fel neki, amire Salamon jól felel. Ám mielőtt a második kérdés elhangozhatna, a tömegből Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Hogy bosszúját véghezvihesse, Hadad megidézi Asmodeus-t, a Démonkirályt, aki elveszi Salamontól a királyi gyűrűt. Salamon tudja, hogy a démont kizárólag a kőféreg, a mágikus Shamir, segítségével lesz képes visszazárni pokolbéli börtönébe, ezért Petrába indul érte, az igazi kaland pedig csak ekkor kezdődik... (Vertigo Media)

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház tulajdonosának azonban teljesen más elképzelései vannak a jövőre nézve, az igazgatói posztra pedig a kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Hamar Imrét ülteti, mindezt pedig épp a Rómeó és Júlia próbáján közli a társulattal. Imre teljesen más elvek szerint kívánja vezetni a szíházat, amely sokaknak szokatlanul hat, ám a csőd szélére sodródott intézményt minden áron meg kell menteni a bezárástól.  Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz című színdarabjából Madarász Isti rendezete a filmes változatot, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Szabó Erika, Ember Márk, Hunyadkürti István és Gubás Gabi.

Eszter (Meszléry Judit) és István Lukáts Andor) naponta találkoznak a közösen bérelt lakásban és a munkahelyükön, a porcelángyárban. Szerelmesek egymásba, bár mindketten családosak, gyermekeik vannak. Viszonyuk nem titok, ezért a család széthullásának veszélye sajátos kötődést hoz létre a házastársak között. Eszter nem tudja eldönteni, kihez is tartozik igazán. A probléma megoldását mindig holnapra halasztják. Váratlan lehetőség nyílik közös életük megteremtésére István vidéki rokonának halálával. A rokonságnál eltöltött idő ráébreszti őket kapcsolatuk kilátástalanságára. Amikor visszatérnek Budapestre, tudják, hogy hamarosan dönteniük kell.

Miklós elkeseredetten keresi az 'igazit', ezért 117 lánynak ír levelet. A 25 éves férfi fél éven át levelezik a 19 éves Lilivel, mikor végre eljön a személyes találkozó ideje. Lilia és Miklós azonnal egymásba szeretnek, látszólag semmi nem állhat a boldogságuk útjába. Csakhogy a férfi súlyos betegségben szenved, és orvosa szerint már csak hónapjai vannak hátra.

„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.  

Az első világháborút követően Magyarország mélyreható válsággal nézett szembe: az Osztrák-Magyar Monarchián belül már nem volt vezető nemzet, lakosságát, területét, gazdaságát és vezetését pedig súlyosan érintette a Nagy Háború. A nemzet fennmaradása az Apponyi gróf által vezetett békedelegáció sikerétől függött. Ez a dokudráma a magyar diplomácia küzdelmét mutatja be egy arányos és igazságos szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja azokat az okokat és körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.

A nyolcvanas évek Magyarországán járunk. Maurer Gyuri, a veszprémi autószerelő mindig, mindent meg tud oldani, a pártvezetők Ladáit is ő bütyköli. A család végre lehetőséget kap egy kis kiruccanásra a riviérára, amikor a várt négy útlevél közül csak három érkezik meg. Gyurinak ekkor hatalmas ötlete támad: kölcsönveszik az egyik disszidenstől  nála maradt autócsodát, hogy azzal vágjanak neki az útnak. Igazi német túristaként érkeznek meg a Balatonra, ahol a legnagyobb luxusban részesítik őket. A család azonban még csak nem is sejti, hogy ezzel a megjelenéssel egyenesen a hidegháború kellős közepén találja magát. A Lévai Balázs és Tiszeker Dániel rendezésében készült Nyugati nyaralás főszerepeiben Pokorny Lia, Szőke Abigél, Orosz Ákos, Szervét Tibor, Ötvös András, Mészáros Máté és Patkós Márton láthatók.