Legjobb filmek a Filmio-n

Juli még a Szovjetunióban vesztette el szüleit, hazatérve Magyarorszra Magához kerül, az asszony merevsége azonban bizalmatlanságot és közömbösséget ébreszt a tinédzser lányban, aki nem találja helyét a mindennapokban.

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor,  Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai. 

A Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült összeállításunk abból a szempontból tér el a korábbi Budapest-filmektől, hogy ebben kizárólag archív felvételek láthatók. Mozihíradó-, reklám- és rövidfilm-részletek. Ám ezekben nem a fővárossal kapcsolatos történelmi és politikai eseményeké a főszerep. Sokkal inkább a 'város lelkét' kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme. Öt önálló epizódból álló válogatásunk (A pesti utca; A pesti lakás; A pesti bisztró; A pesti divat; A pesti autó) természetesen szubjektív, nem is lehet más, de nem elsősorban 'személyes városszimfóniát' kívántunk készíteni, hanem egy-egy olyan montázssort, mely híven tükrözi a kor szellemét.

A film egy negyvenéves asszony lelki válságának néhány napját idézi fel. A mindig fegyelmezett Teréz válása után bezárul: levertséget, céltalanságot érez. Kapcsolatait hirtelen üresnek találja, annak ellenére, hogy fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit. Hosszú szipkás, vörös ruhás, parókás hölgyet alakít, ám maga is ironizál ezen a látszat-stabilitáson. Tapintatosan elutasítja a házbeli kamasz fiú szerelmét, de nemsokára támaszt talál ellenszenvesnek tartott munkahelyi főnöke feltárulkozó őszinteségében.

A film egy abszurd helyzetből indul ki és végig ezt a kifordított világot jeleníti meg a maga nyersességével, humorával, intenzív érzelmi hatásaival. Betti és Ringó házaspárként élnek egy tengerparti ház legfelső emeletén. Ringót 4 éve elütötték és tolószékbe kényszerült. Betti mindenben a segítségére próbál lenni, amit férje hol hagy, hol nem. Ringó még mindig nem emésztette meg ami vele történt. Egyszercsak betoppan az életükbe Mulcser az utcaiharcos, aki elütötte Ringót. Felajánlja segítségét vezeklésül, bár ezt senki nem kéri tőle, sőt. Friderika, Betti húga komoly mentális problémával küzd, mindenkit tönkre akar tenni aki a környezetében megjelenik. Azt hazudja, hogy férje Partik veri őt, miközben ő magát sebesíti meg nap mint nap. Végül beköltözik ő is Betti és Ringó lakásába. Idővel megjelenik Patrik is, hogy hazavigye a feleségét. Öten egy lakásban. Eluralkodik a káosz. Összekuszálják egymás életét, de ez furcsa módon inkább megoldást ad a folytatásra. (SaltCave Entertainment)  

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

Gergő a tinik áloméletét éli. Bíró apja egyengeti életét, érettségi után egy amerikai egyetemen folytatja tanulmányait. Nincs azonban elmenetel búcsúbuli nélkül. Gergő haverjaival beleveti magát az éjszakába, provokatív videókat készítenek a nézettség reményében, ám túl messzire mennek. A menő és népszerű Gergő fogadásból lefekszik Lillával, amiből botrány kerekedik és a lány eltűnik. A baráti társaság ezek után ismét elindul az éjszakába, ezúttal azért, hogy megtalálják a lányt.

A Horthy-korszak idején az angyalföldi bérkaszárnyában rengeteg szegény ember él együtt, a közös sorstól összekovácsoltan. Viszonylag rendezett körülmények között él a Mitrovic család, bár az asszony (Tolnay Klári) sokat szenved mozdonyvezető férje (Zenthe Ferenc) iszákossága miatt. Amiatt is aggódik, hogy Miklós fia (Végvári Tamás) barátságot kötött a bebörtönzött kommunista szomszédban lakó családjával. Mitrovác szerencsétlenség áldozata lesz, özvegyét megzsarolja egy szemtanú, aki látta, hogy Mitrovác részegen vezetett. A házban néhány lakó megtagadja a lakbérfizetést, mire kilakoltatják őket. A többiek befogadják a kilakoltatott családokat. A hatóság karhatalommal kilakoltatja az egész házat. A hajléktalanokat újabb tragédia éri, meghal Miklós barátja. Miklós kiharcolja az Egyletnél, hogy pénzsegéllyel visszajuthassanak az emberek lakásaikba.

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

A szakma intrikái, rágalmai elől Hódosi András festőművész kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet. A vezető funkcionárius lánya beleszeret Hódosiba. Apja, hogy korrumpálja, tudta nélkül a libatenyésztési buli részesévé teszi Hódosit is...

A Zsadányi család ünnepel fiai - István és Gábor - tisztté avatása alkalmából. A családfő él az alkalommal és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a jellegzetes vidéki választási harc hevében meggyilkolják édesapjuk ellenjelöltjeként fellépő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást. Az eset szemtanúja Szeles-Tóth, aki az I. Világháború kitörése után István parancsnoksága alá kerül.

1945. A szovjet csapatok a Dunántúlon vannak. Jóska, a fiatal fiú a szovjetek fogságába esik. Azt a feladatot kapja, hogy segítsen Koljának, a szovjet tisztnek vigyázni a gulyára és megfejni a teheneket. A két ember között lassacskán egyfajta barátság jön létre. Egy tehén aknára lép, ezért megeszik. Kolja megbetegszik.

A dokumentumfilm készítői mindenhová követték Hosszú Katinkát, a magyar úszóbajnokot, aki épp a 2020-as olimpiára készült Tokióba. Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték ezt az időszakot, hiszen a tét egyáltalán nem volt kicsit. Az alkotók nem csupán egy karriert kívánnak feltárni, a filmmel egyúttal arra is vállalkoztak, hogy bemutassák Hosszú Katinka életútját, jelenét és persze múltját is. A Katinka 2022. május 12-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

Bozsó Gábor hivatásos betörő, de lánya, Éva, aki semmit sem tud erről, előkelő intézményben nevelkedik. Amikor beleszeret apja egyik áldozatába, a dolgok nagyot változnak.

Szürrealista vízió szénpor-gyurmaanimáció a zsarnokság feltámadásáról és bukásáról.

A Varrat című dokumentumfilm a tetoválás lebilincselő történetét, jelenét és lehetséges jövőjét tárja fel, különös tekintettel a magyar tetoválásra. A film végigköveti a tetoválás fejlődését az underground kultúrából való eredetétől az autonóm művészeti ágként való jelenlegi státuszáig. A magyar tetoválás olyan jelentős korszakai, mint a rendszerváltás kora és a balatoni 1990-es évek, szemléletesen bemutatásra kerülnek. A film kiemelten vizsgálja a börtöntetoválások érdekes birodalmát, és azt, hogy a tetoválás hogyan vált kiemelkedő trenddé a sportban és az előadóművészetben. A dokumentumfilm kiemeli a szakma úttörőinek számító, elismert magyar tetoválóművészek, mint Borbás Róbert, Borsos László „Boris”, Gémes István „James”, Müllner Csaba és Sárközi Zsolt szakértelmét, és méltatja páratlan hozzájárulásukat a magyar tetováló kultúra kialakulásához. A Varrat átfogó és mélyreható áttekintést nyújt a tetováló szakmáról, számos ismert tetoválóművésszel és szakértővel készített interjúkkal, amelyek a tetoválás egyedülálló pszichológiai és szociológiai hátterét tárják fel. A szakembereken túl a filmben különböző hírességek és nemzetközileg elismert külföldi zenészek is megjelennek, tovább mélyítve ezzel a tetoválás lebilincselő világát.

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

Egy képzeletbeli államban működő magántársaság szokatlan programot hirdet: vállalkozó kedvű turisták negyvennyolc órán át tartó csatában, valódi fegyverekkel harcolhatnak az elemekből összerakott erődöt védő zsoldosok ellen. Az ostrom sikerrel zárul: az izgalomsóvár, dúsgazdag turisták beveszik az erődöt. Ekkor váratlanul megjelenik az államügyész, és kiszabadítja a társaság hírhedt igazgatónőjét, mert a különleges kommandós szervezőkészségére még az államnak is szüksége van.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.

Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

Petőfi születésének 150., az 1948-as szabadságharc 125. évfordulója alkalmából 600 pápai és budapesti gimnazista gyűlt össze a pápai Petőfi Gimnáziumban, hogy felelevenítsék Petőfi életútját és a forradalmi eseményeket.

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház tulajdonosának azonban teljesen más elképzelései vannak a jövőre nézve, az igazgatói posztra pedig a kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Hamar Imrét ülteti, mindezt pedig épp a Rómeó és Júlia próbáján közli a társulattal. Imre teljesen más elvek szerint kívánja vezetni a szíházat, amely sokaknak szokatlanul hat, ám a csőd szélére sodródott intézményt minden áron meg kell menteni a bezárástól.  Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz című színdarabjából Madarász Isti rendezete a filmes változatot, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Szabó Erika, Ember Márk, Hunyadkürti István és Gubás Gabi.

Miklós elkeseredetten keresi az 'igazit', ezért 117 lánynak ír levelet. A 25 éves férfi fél éven át levelezik a 19 éves Lilivel, mikor végre eljön a személyes találkozó ideje. Lilia és Miklós azonnal egymásba szeretnek, látszólag semmi nem állhat a boldogságuk útjába. Csakhogy a férfi súlyos betegségben szenved, és orvosa szerint már csak hónapjai vannak hátra.

A nyolcvanas évek Magyarországán járunk. Maurer Gyuri, a veszprémi autószerelő mindig, mindent meg tud oldani, a pártvezetők Ladáit is ő bütyköli. A család végre lehetőséget kap egy kis kiruccanásra a riviérára, amikor a várt négy útlevél közül csak három érkezik meg. Gyurinak ekkor hatalmas ötlete támad: kölcsönveszik az egyik disszidenstől  nála maradt autócsodát, hogy azzal vágjanak neki az útnak. Igazi német túristaként érkeznek meg a Balatonra, ahol a legnagyobb luxusban részesítik őket. A család azonban még csak nem is sejti, hogy ezzel a megjelenéssel egyenesen a hidegháború kellős közepén találja magát. A Lévai Balázs és Tiszeker Dániel rendezésében készült Nyugati nyaralás főszerepeiben Pokorny Lia, Szőke Abigél, Orosz Ákos, Szervét Tibor, Ötvös András, Mészáros Máté és Patkós Márton láthatók.

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat.