Legjobb filmek a Filmio-n

A film a tömegszórakoztatás nívótlan szolgáltatásainak indulatos torzképében egy kényszerünnep tartalmatlanságát, görcsös mulatni és felszabadulni vágyását leplezi le.

Éva korunk és a világ áldozata. Allergiás mindenre, ami az emberi tevékenység következménye. A levegő szennyezettsége, a vegyi anyagok, az elektromágneses sugárzás egyaránt halállal fenyegetik, ezért senkivel nem kerülhet kapcsolatba, mindenkitől elzártan él a maga steril valóságában. Egyedül a testvére és a rajta teszteket végző orvosok kötik őt össze a civilizált társadalommal. Egy pszichiáter feltett szándéka, hogy utánajár, valóban létező betegséggel küzd-e a nő, vagy csupán a fantáziája alkotta világba próbál menekülni. Ha így van, elegendő lehet a szeretet, hogy kiszabadulhasson a fogságból?  

A közösségi finanszírozásból készült ötrészes szkeccsfilm groteszk történetei öt különböző városi lakásban játszódnak. Nincs terasz, sem kert, csak a falak és zárt, nyomasztó tér. Vajon az egyedüllét, vagy a kényszerű összezártság jelenti a legnagyobb kihívást? Milyen hatással van a bezártság a személyes kapcsolatokra, az elmére és a testre? A Karantén zóna kérdései talán sosem voltak még ennyire aktuálisak...

András, Albert és Bence álmai valóra válnak, amikor biciklitúrára mennek a Balatonra. Napfény, vízpart, csinos lányok. András és öccse Bence ugyanannak a lánynak csapják a szelet, Eszternek. András ráveszi öccsét, hogy mondjon le a lányról, akit egy este meghódít, ám másnap elhagy. Eszter a fiú után megy, de András elküldi.

Savanyú egy üzemben dolgozik, a szürke és monoton mindennapok elől azonban csak a bulik, a koncertek jelentik a menekülést. A srác menthetetlenül szerelmes Juliba, akit viszont már eljegyeztek...

A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila  és Hollósi Frigyes rajongói számára is.

Egy kisfiú, Andris története, aki váratlanul elveszítette az édesanyját, édesapját pedig sosem ismerte. Hogy elkerülje az állami gondozást, megszökik a hatóságok elől, hogy felkutassa apját.

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Korin György az ország legelismertebb pszichológusának számít, akinek saját televíziós és rádiós műsora van. Egy nap váratlanul híre megy, hogy meghalt, a férfi ugyanakkor egyáltalán nem siet eloszlatni a híresztelést. Korin csak vár, figyeli a történéseket, miként reagálnak a hírre barátai, családja és tanítványai.

1936-ot írunk. A meddő, ám előkelő származású Szilvia üzletet köt a szegény sorból származó Irénnel: feküdjön le férjével, essen teherbe és szülje meg a hatalmas vagyon örökösét az ő számára. A terv azonban érdekes fordulatot vesz, hiszen férje és Irén egymásba szeretnek és elköltöznek a zsarnoki dámától. Gyermekeik születnek és boldogan élnek egészen 1940-ig, amikor Szilvia elérkezettnek látja a helyzetet arra, hogy bosszút álljon a szerelmeseken.

Egy református pap egy nemesi származású feleséget választ magának, annak ellenére, hogy ezzel szembemegy a hagyományokkal. Ilyen módon a paraszti származású lelkész felküzdi magát a középosztályba, viszont a budapesti kisasszonynak nem felel meg az unalmas "papnő" élet. Házasságuk szerelemmel indult, de mindkettőjüket érdek is vezérelte, ami miatt egy idő után már nem megfelelő a kapcsolatuk és nemsokára felbukkan egy harmadik fél is...

A Beethoven becenevű András - volt állami gondozott - egy kisvárosi kórház elmeosztályán ápoló, majd gyári munkás. Kivételes zenei tehetséggel rendelkező, érzékeny és autonóm lény, aki családi háttér, iskolázottság és anyagi biztonság híján ösztönösen keresi az önmegvalósítás, a teljes élet, a megtartó emberi kapcsolatok lehetőségét és formáit. Empatikus természete ellenére sorozatos kudarcok érik...

Francisnak (Isaach De Bankolé), az  afrikai futballistának menekülnie kell, miután kitudódik, hogy eladta az egyik mérkőzést. A magyar puszta kellős közepén, egy tanyán talál menedékre. Idővel rájön, hogy a hely nem menedék, sokkal inkább egy modern kori rabszolgatelep. Francis megjelenése felkavarja az állóvizet, a szomorú foglyok a megmentőt, Cisco (Răzvan Vasilescu), a telep vezetője pedig a problémás újoncot látja a jövevényben. Francis nem kíván hős lenni, az első adandó alkalommal olajra lép. Azonban a pusztában nem egyszerű dolog eligazodni, hamar Francis nyomára lelnek. Szökése miatt a rabszolgák közé vetik. A férfi nem akart lázadó lenni, de nem maradt más választása.

Két rabbinövendék visszatér az olaszliszkai zsinagógához. A pusztulás egyre erősebb, ez látszik a temetőn is. A falakon gyerekek rajzai, a padlón egy lány ugróiskolázik...

A film Radics Béla életét mutatja be a korai évektől haláláig, megvilágítva Kelet-Európa első gitárhősének családi történetét, valamint a világtól elszigetelt magyar kommunista rendszer paradoxonjait. A rádióhallgatás révén Radics elsajátította azokat a képességeket, amelyek révén generációjának legnagyobb magyar gitárosa lett, és végül a magyar rock időtlen legendájává vált. Ezzel párhuzamosan egy képzeletbeli vidéki televíziós műsor vendégeket hív és interjúkat készít Radics kortársaival, amelyek néha heves vitákhoz vezetnek közöttük. Emellett egy harmadik cselekményszál a Nemzeti Filmarchívumot követi nyomon, amint korábban fel nem fedezett, Radicsról készült felvételeket restaurálnak, amelyekről a kis vidéki tévé és rádió egyaránt rendszeresen tudósít. A film előrehaladtával a nézők szemtanúi lehetnek Radics életének jeleneteinek, egyik koncertről a másikra, egyik konfliktusból a másikba, ahogy a Gitárkirály újra életre kel.

A Magasmentés egy izgalmas és hősies történet, amely egy apa és fia kapcsolata körül forog, egy válságban lévő város hátterében. A főszereplő Alexander Felix (Bogdan Dumitrache alakításában), a magaslati mentésben jártas tűzoltó, aki az életben reményüket vesztett emberek őrangyalának szerepét vállalja. Felix küldetése az, hogy megmentse az életük végét fontolgató embereket azzal, hogy meggyőzi őket, hogy lépjenek el a hidak és magas épületek szélétől. Munkája kiemelkedő jelentőségű egy olyan városban, ahol egyre több ember, akit a könyörtelen és szokatlan esőzések kétségbeesésbe kergetnek, tragikus eszközökkel próbál menekülni. Mintha egy alattomos fertőzés terjedne a városban, amelynek gyökere továbbra is megfoghatatlan. Felix, aki évekkel korábban tragikus módon elveszítette feleségét egy balesetben, a fiával (akit Oliver Börcsök alakít) való megromlott kapcsolatával is megküzd. Az ellenkezőjét hirdető meggyőződése ellenére Felix sokkal közelebb áll a fiához, mint gondolná. Miközben Felix igyekszik újra kapcsolatba lépni a fiával és segítséget nyújtani a rászorulóknak, drámai események sorozata bontakozik ki, amelyek mélyreható felismeréshez vezetik, hogy semmi sem az, aminek látszik.

Ha felfedezné, hogy olyan betegségben szenved, amelynek túlélési esélye mindössze 5 százalék, miként döntene? Einspach Gábor, a budapesti művészeti szcéna kiemelkedő alakja, elismert galériatulajdonos és kortárs műgyűjtő. Jelenlegi élethelyzetét saját elszántsága és kitartása révén érte el. Amikor megkapja a hírt, hogy hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, nem esik kétségbe. Ehelyett úgy tekint a betegségre, mint egy lehetőségre az újrakezdésre. Miközben Gábor egyre megterhelőbb orvosi kezeléseken esik át, igyekszik újraértelmezni az életét, újraértékelni valódi törekvéseit, és újjáépíteni a gyermekeivel és egész környezetével való kapcsolatait. A dokumentumfilmben Dér Asia, az Anyáim története társrendezője Gábor mindennapjait mutatja be a kezelés kezdeti szakaszától kezdve. Mélyreható mentális és fizikai küzdelmeinek feltárásán keresztül tanúi lehetünk ennek a rendkívüli egyéniségnek az útjának. Vajon Gábor képes lesz elérni a céljait?

A bűnügyi elemekkel átszőtt groteszk komédia egy élelmiszerboltban játszódik.  

Imi és legjobb barátja, Tibi egy külvárosi lakótelepen élik mindennapjaikat. Barátságuk rövidesen hatalmas nehézséggel néz szembe, a helyzetet pedig egyáltalán nem könnyíti meg Brigi, a helyi színtársulat üdvöskéjének felbukkanása.

Anna, az Erdélyből áttelepült színésznő az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és a színházaknak az 1960-as évek közepén, Magyarországon. A Nemzeti Színházban Melindát játssza, amikor egy fogadáson megismerkedik egy olimpiai bajnokkal, egy rendkívül vonzó férfivel. A két ember között szerelem szövődik, ami nem tetszik a hatalomnak. No nem azért, mert az erkölcsöket óvják, hanem azért, mert más terveik vannak a sikeres, vonzó, idegen nyelvet beszélő Annával. "Hófehérkének" szemelték ki, vagyis a hazánkba érkező, baráti országok vezetőit szórakoztató hölgynek. Megindul az apparátus, az élet minden területén hálót sző, manipulál. Ám Anna nem könnyű préda, és szerelmével megerősítve kétséges a titkosszolgálati akció győzelme...

Kovács tanár úr 60. születésnapján, a vidéki nyaralóban összegyűlnek negyvenes éveiket taposó egykori tanítványai. Utolsóként Kamondi professzor érkezik. Az ő egyenlőségpárti elveivel vitába száll az elitista Bardócz. A társaság pártokra szakad. Mutatványosok érkeznek, ijesztő és különös dolgok történnek. Ahogy közeledik az este, úgy válik egyre inkább misztériumjáték-jellegűvé az összejövetel. Ráadásul a mindenütt jelen lévő tévémonitorok egy másik dimenzióból láttatják az eseményeket...

Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotómûvész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybõgõs pont akkor veszíti el a lakáskulcsait, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie a iskola, a barátság a és szerelem kihívásaival. (Cirko Film)

A hetvenes évek Magyarországa. Nagy dolgok történnek errefelé naponta. Most éppen a Petőfi Emlékháznál, az egykori Petrovics fogadóban egy vígoperát szeretnének a tévések felvenni. Nosza, megbolydul az egész település, leginkább a múzeumigazgató, Czakó jön lázba, mert a híres televíziósok és neves színészek jelenlétét arra kívánja felhasználni, hogy az építendő kultúrház javára adjanak jótékony célú műsort, méghozzá a helyi műkedvelők részvételével. Az lesz majd a nagy kettős siker! Óriási bevétel várható, és talán még a megyei tanács is minden támogatást megad a kultúrház építéséhez...

Krasznahorkai Balázs debütáló filmje egy balladisztikus, drámai apa-fiú történet, melynek főszereplője egy erdélyi magyar orvos, aki Budapesten éli az életét. Amikor a férfi megtudja, hogy édesapja váratlanul elhunyt, visszatér az erdélyi kis községbe, ahol újra találkozik közel két évtizede nem látott fiával. Egy végzetes fordulat után nyilvánvalóvá válik a számára, hogy a néhány naposra tervezett útja cseppet sem a tervei szerint alakul.  

Valahol az osztrák határ közelében a semmi közepén áll egy benzinkút. A környéken nincs élet, ami épp kapóra jön egy vállalkozónak, aki lányok svájci futtatásából él és a tranzitmegállóban nem hívja fel a lányokra a figyelmet… (Forgalmazza: Vertigo Media)

A történetnek három főhőse van, egy szőke menyasszony (), egy taxisofőr (Bánfalvi Eszter) és egy kosaras srác (). A menyasszony szökni akar, a taxisofőr egy távoli szigetre vágyódik, a kosaras srác pedig csak nőzni szeretne. Hármójuk sorsa Budapesten keresztezi egymást. Közös kalandjuk tele van váratlan fordulatokkal.

A Megszállottak című magyar dráma főszereplője Bene László vízügyi mérnök, aki munkahelyi és magánéleti problémái miatt a vállalat egyik vidéki telephelyére kéri áthelyezését. Itt ismerkedik meg az állami gazdaság helyi szervezetének vezetőjével, aki az állandó vízhiányra panaszkodik. Bene megtervezi az öntözőrendszert, majd annak lelkes megvalósításába kezd. Nagy segítője Edi, egy helybéli fiatal lány, akiben Bene ideális élettársra talál. Megszállottan dolgoznak a projekt megvalósításán, ám a bürokrácia mindig az útjukba gördít egy-egy akadályt...

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről.

Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.

Mészáros Márta a Napló-trilógiájának harmadik részét az 1956-os forradalomnak szentelte. Októberben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) Moszkvában ragadt, míg itt Magyarországon János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a felkelésben. Juli csak novemberben érhet haza... A felkelés, és különösen a felszámolását követő időszak ellentmondásait és személyes dilemmáit vizsgáló munka e sorsdöntő hetek egyik legmegindítóbb krónikája.