Legjobb filmek a Filmio-n

Az 1944-es eseményeket feldolgozó világháborús dráma főhőse egy remeteként élő öreg pásztor, aki egy elhagyatott birtokon tengeti az életét. Egy napon a nyáj őrzése közben lemészárolt zsidókra talál az erdő szélén. Az áldozatok közt hever egy fiatal lány is, aki csodával határos módon túlélte a vérontást. A férfi a legnagyobb kockázatot is vállalva magához veszi őt, s kettejük sorsa egybeforr.  

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

Az 1930-as években Horvátországban a nacionalisták merényleteket követnek el szerb politikusok ellen. Így küzdenek hazájuk szabadságáért. Az egyik támadás után a hős Marko Lazart Magyarországra szöktetik.

Három ember útja keresztezi egymást egy nyári napon - Gyuri, a taxisofőr, Wolf a jóképű seftes és Nóra, az elhanyagolt feleség, aki menekül férje elől.

Richárd végrehajtóként vállal munkát, fiatal tanoncként első feladata egy idős hölgy kilakoltatása a Zrínyi utca egyik kertes házából. Ilona néni azonban ragaszkodik az otthonához, esze ágában sincs feladni szeretett házát, így felveszi a harcot a hatóságokkal és Richárddal szemben. A helyszínen néhány aktivista is felbukkan, akik kiállnak a hölgy ügye mellett, Richárd azonban eltökélt, és mindent megtesz, hogy sikeresen elvégezze a munkáját. Fazekas Máté rendezésének történetét valós események ihlették, a film főszerepeiben Trill Zsolt, Nagy Mari, Znamenák István, Orosz Ákos, Péterffy Borbála, Váradi Gergely és Katona László láthatók. A Kilakoltatás március 17-én debütál a mozikban a Budapest Film jóvoltából.

A csapásoknak azonban nincs vége. Ismeretlen feladótól pozitív terhességi tesztet kap. Egyetlen napja van arra, hogy megszerezze a pénzt, és kiderítse, ki a gyermeke anyja.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

Orodán fiatal ejtőernyős versenyzőket edz, akik nem véletlenül választják ezt a korántsem veszélytelen sportot. Szeretik a kihívásokat, vidáman néznek szembe akár a halálos veszéllyel is. A legbátrabb köztük Peti, aki abban verseng a társaival, hogy ki nyitja ki legkésőbb az ernyőjét. Orodán, hogy leszoktassa őket erről az esztelenségről, egy közös ugrás alkalmával arra akarja kényszeríteni Petit, hogy ő nyissa ki hamarább az ernyőjét. Ám a fiú nem engedelmeskedik, ezért az életével fizet. Bár a hivatalos vizsgálatok felmentik az edzőt, a csoport tagjai és a saját lelkiismerete nem...

A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.

Juli lányával, Zsuzsival menekül alkoholista férjétől, és sikerül a munkásszálláson helyet szereznie. Ezt Máriának, a szálló vezetőjének köszönheti, aki a szabályok ellenére befogadja a csonka családot. Ám János, Juli férje nem törődik bele ebbe a helyzetbe. Őszintén és szenvedélyesen szereti feleségét, ám az alkohol hatására brutálissá válik. Most mindent megígér, könyörög feleségének, hogy adjon neki még egy esélyt. Mária, aki tanúja ennek a se veled, se nélküled kapcsolatnak, rádöbben, hogy bár nyugodt és békés élete van a férje mellett, hiányzik belőle a szenvedély...Érdekessége a filmnek, hogy egy kisebb szerepben Marina Vlady egykori férjét, a néhány éve elhunyt híres énekes-költőt, Vlagyimir Viszockijt láthatjuk.

1913-ban járunk, a béke utolsó napjain. A gyerekkorában elárvult Leiter Írisz ekkor érkezik Budapestre, és felkeresi szülei régi kalapszalonját. Minden vágya ugyanis az, hogy a csillogó szalonban dolgozhasson - ám az új tulajdonos, Brill Oszkár nem rajong az ötletért, és mindent elkövet, hogy megszabaduljon a fiatal lánytól. A lányt éjjel egy titokzatos idegen keresi fel, és a bátya felől érdeklődik - a lány pedig ekkor tudja meg, hogy van egy testvére. Egyedül indul neki, hogy a férfit megtalálja, és közben egyre mélyebbre süllyed Budapest labirintusában, ahol egyre nehezebben tájékozódik. (mnf)

A film a nándorfehérvári győzelem után követi nyomon a Hunyadi fiúk sorsát: László lefejeztetését, Mátyás fogságba vetését.

A film Dózsa Györgynek állít emléket, aki tudatosan áldozta életét az elnyomottak igazáért. A Zápolya (Csíky András) által legyőzött és elfogott Dózsa Werbőczy (Major Tamás) ítélőszéke előtt áll. Werbőczy Dózsa fejére olvassa, hogy a török ellen szervezett kereszteshadat megbízói és a földesurak ellen vezette. Dózsa visszaemlékszik: a földesurak karóba húzatták a jobbágyokat, mert azok a kereszteshadba akartak beszállni. Ezt meg kellett torolni, és ki kellett szabadítani a jobbágyokat. Dózsát Lőrinc pap (Koltai János) győzte meg a szegények igazáról.Dózsa nem tagad meg semmit, ezért tüzestrón-halálra ítélik. Az alvezéreknek enniük kell vezérük húsából.

A film a Thököly-felkelés után játszódik az üldöztetések és nélkülözések következtében haramiává züllött bujdosók között. Egy tizenhat éves fiú lengyel gazdáját három rabló mészárolja le és fosztja ki. Trombitás életét meghagyják, mert szép kuruc nótákat fúj trombitáján.

Egy fiatal pásztor, akinek egy ősi fa súg, többről álmodik, mint egyszerű létéről a fű és a juhok között. Az út, amelyen elindul, arany madarakkal, egy sárkánnyal és egy szép leánykával hozza kapcsolatba.

Az animációs rövidfilm az első világháború előtti békeidőszakot és a századfordulót örökíti meg.

A film Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével. A film legfontosabb küldetése, hogy a ma élő nemzedékek számára kézzelfoghatóvá tegye a 20. század első felének erdélyi magyar történelmét, és példát mutasson a társadalmi szerepvállalás fontosságára mai világunkban is.

Három család élete kapcsolódik össze egy régi ügyön keresztül Sopsits Árpád személyes hangvételű filmjében. A rendező néhai barátja, Telek Balázs fotóművész személyéből és fotóiból merített ihletet. Jászberényi Gábor az egyik főszereplő, párja Dömök Edina, míg a főszerepben Farkas Franciska a rendező párja, aki a főszerepet is magára vállalta.

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

1335-ben Károly Róbert találkozóra hívja a lengyel és a cseh királyt, valamint a környező fejedelemségek vezetőit a nyugati gazdasági és politikai túlsúly elleni szövetség létrehozására.

Néhány fiatal elhatározza, hogy közösen öngyilkosak lesznek. Mivel nincs vesztenivalójuk, ellopnak egy autót, hogy eltűnjenek a világ elől. Azonban csak az egyikük végez magával, a többiek pedig a későbbiekben megpróbálnak átszökni a határon.

A Couch Surf tíz kanapé sorsán keresztül mutatja be két tucat ember életének egy-egy jelenetét. Szó lesz egy szobafogságra ítélelt gyermeteg férjről, egy pszichológus szorongó pácienséről, egy neurotikus párról, aki egy pacán elmélkedik, egy lúzerről, aki egy nőnapi randira készül. Kanapék új és régi tulajdonosairól és francia hippikről, akik a barátság határait feszegetik. Egy kanapén sokminden megtörténik. Ha ezeke a kanapék mesélni tudnának... nos, ez a film megszalaltatja ezeket sokat tapasztalt bútordarabokat.

Egy vidéki bankfiókba váratlanul betoppan egy bankrabló. Minden a szokásos módon zajlik, egyetlen dolgot leszámítva, peregnek a percek, a rendőrség azonban késlekedik. A leeresztett rácsok mögött a bankigazgató, az ügyintéző, az őr és egy kliens lesi feszült figyelemmel a bankrabló fegyverét. A pisztolyt izgalmas fordulatok következtében valamennyi áldozat kézbe veheti, de senki sem tudja, ki lesz az a szerencsés, akinek valóban működik a terve, és sikerül túlélnie a túszdrámát. A vészterhes pillanatok sötét titkokra derítenek fényt, s lassan az is kiderül, ki mit forgatott a fejében, miközben nála volt a túlélést jelentő fegyver. A nem várt felfedezések felülírnak minden korábbi szabályt, és megváltoztatják az érintettek egymáshoz való viszonyát. Ha ugyanis valakinek fegyver kerül a kezébe, könnyen megmámorítja a hatalom, és úgy érzi, minden döntés nála összpontosul.

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

A Free Entry egy kalandos utazás a felnőttkorba, egy nyári ifjúsági dráma, amelynek története Betty és „V” vad, ámde bizonytalan kapcsolata körül forog. A két 16 éves lány különböző módon teszi meg a lépéseket az önállóság felé, és mindketten megtapasztalják barátságuk fontosságát.

...Baranya székhelye, számos könnyűzenei formáció bölcsője. Vajon minek köszönhető, hogy a város évtizedek óta zenei tehetségek garmadájával gazdagítja a kultúrát? Talán az éghajlat vagy a Mecsek hegyvidékes területei, vagy talán Emma néni, a kórus híres vezetője hatott ösztönzőleg? Szabó Simon megpróbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Lévai Balázs filmjében a legsikeresebb pécsi zenészekről kaphatunk értékes ismereteket.  

Egy magányos kisgyermek története, aki egy elszigetelt családban nő fel, ahonnan a belső fantáziavilágába ássa bele magát. Az őt körülvevő felnőttek nem tesznek semmit az elviselhetetlen életük megoldása érdekében, mindenki beletörődik.

A történet 1968-ban játszódik, amikor egy német-romániai család útnak indul Arad városából a Német Demokratikus köztársaságba.

Egy fiatal hölgy, akit felültettek, hogy segítsen a szeretőjének lopni, de elkapták és börtönbe került. Egyetlen vágya, hogy újra láthassa kedvesét, és végül ráveszi a börtönorvost, hogy engedje ki egy estére. Amikor megtalálja a kedvesét, kiderül, hogy a férfi arra készül, hogy kirabolja egy hotel széfjét, és eltűnjön új szerelmével. A világok ütközése halálos balesethez vezet.