1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.
"A csepűrágónak csak akkor van sikere, csak akkor ismerik el, ha nem az igazat mondja" - kesereg a bolognai színész, Filippo magyar barátjának, az ifjú Guthy Gáspárnak, akit társulatával együtt elkísért abba a magyar főúri udvarba, ahol az Itáliából hazahívott Gáspárt - mint az ősi család utolsó férfitagját - királlyá akarják koronázni. Gáspár számára a hazai környezet nyomasztóan idegen. Egyre értetlenebbül áll a furcsán feltárulkozó dolgok előtt. Nagybátyja, Károly bitorolja apja helyét, akinek haláláról különböző történeteket mondanak el az ifjúnak. Anyját is titokzatosság veszi körül. Nem találkozhat vele, mert súlyos beteg. Ugyanakkor azt suttogják, fiatal nőket áldoztat fel, hogy a vérükben fürödve fiatal és kívánatos maradjon Károly számára. Filippo minduntalan figyelmezteti Gáspárt, ne higgyen a látottaknak és a hallottaknak. Gáspár egyre jobban belegabalyodik az igazság-hazugság szövevényébe, és egyre többet kérdez. Lassan ráébred, miféle zsarnoki mechanizmus áldozata lett...
/ dráma
Három család élete kapcsolódik össze egy régi ügyön keresztül Sopsits Árpád személyes hangvételű filmjében. A rendező néhai barátja, Telek Balázs fotóművész személyéből és fotóiból merített ihletet. Jászberényi Gábor az egyik főszereplő, párja Dömök Edina, míg a főszerepben Farkas Franciska a rendező párja, aki a főszerepet is magára vállalta.
Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.
/ dráma | romantikus | vígjáték
A történetnek három főhőse van, egy szőke menyasszony (), egy taxisofőr (Bánfalvi Eszter) és egy kosaras srác (). A menyasszony szökni akar, a taxisofőr egy távoli szigetre vágyódik, a kosaras srác pedig csak nőzni szeretne. Hármójuk sorsa Budapesten keresztezi egymást. Közös kalandjuk tele van váratlan fordulatokkal.
Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.
/ dráma
Maja mindössze tizenkilenc éves, amikor kikerül az állami gondozásból. A lány mindent elkövet azért, hogy megszerezze négy éves fia felügyeleti jogát, ugyanis nem akarja, hogy gyermeke az ő sorsára jusson. Egy sorszerű találkozás után rátalál a szerelem, de a boldogsághoz először régi megszokásaitól kell megszabadulnia.
/ dráma
A varieté csillagai című játékfilmben a bűvész Keats nem akar egy műsorban fellépni a híres céllövővel, Jack Carey-vel. A férfi egykor elcsábította a bűvész feleségét, aki a mai napig Jack 'asszisztense'. Silvia súlyosan megsebesül az új produkció próbáinak egyikén - kiderül, hogy a vaktöltényeket valaki éles töltényekre cserélte ki...
/ animáció | történelmi
A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, azonban mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja, legjobb barátja pedig Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társ. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása, azonban Balkis előbb bizonyságot akar Salamon bölcsességéről, ezért próbára teszi az egész nép előtt. Találós kérdést tesz fel neki, amire Salamon jól felel. Ám mielőtt a második kérdés elhangozhatna, a tömegből Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Hogy bosszúját véghezvihesse, Hadad megidézi Asmodeus-t, a Démonkirályt, aki elveszi Salamontól a királyi gyűrűt. Salamon tudja, hogy a démont kizárólag a kőféreg, a mágikus Shamir, segítségével lesz képes visszazárni pokolbéli börtönébe, ezért Petrába indul érte, az igazi kaland pedig csak ekkor kezdődik... (Vertigo Media)
Az 1944-es eseményeket feldolgozó világháborús dráma főhőse egy remeteként élő öreg pásztor, aki egy elhagyatott birtokon tengeti az életét. Egy napon a nyáj őrzése közben lemészárolt zsidókra talál az erdő szélén. Az áldozatok közt hever egy fiatal lány is, aki csodával határos módon túlélte a vérontást. A férfi a legnagyobb kockázatot is vállalva magához veszi őt, s kettejük sorsa egybeforr.
Juli lányával, Zsuzsival menekül alkoholista férjétől, és sikerül a munkásszálláson helyet szereznie. Ezt Máriának, a szálló vezetőjének köszönheti, aki a szabályok ellenére befogadja a csonka családot. Ám János, Juli férje nem törődik bele ebbe a helyzetbe. Őszintén és szenvedélyesen szereti feleségét, ám az alkohol hatására brutálissá válik. Most mindent megígér, könyörög feleségének, hogy adjon neki még egy esélyt. Mária, aki tanúja ennek a se veled, se nélküled kapcsolatnak, rádöbben, hogy bár nyugodt és békés élete van a férje mellett, hiányzik belőle a szenvedély...Érdekessége a filmnek, hogy egy kisebb szerepben Marina Vlady egykori férjét, a néhány éve elhunyt híres énekes-költőt, Vlagyimir Viszockijt láthatjuk.
/ dráma
Jókai Mór regénye alapján. A dunai hajós, Tímár Mihály megkaparintja egy görög kereskedő kincseit. Hogy lelki békéje helyreálljon, a kereskedő lányát felneveli és feleségül veszi. Hiába próbál mindent megadni az asszonynak, csak a hála köti össze őket. Az életunt férfi egy dunai szigeten, egy a társadalmon kívül élő nő, Noémi mellett talál rá a boldogságra. Végül eldobja vagyonát, és itt éli le életét.
/ dráma
Bogár Pált betörésért börtönbe zárták, de mivel nem találtak ellene elég bizonyítékot, egy év letöltése után szabadon engedték. Bogár úgy tűnik, munkát vállal egy gyárban, miközben továbbra is lop, hogy segítse a családját, csakhogy egy rivális banda kihasználja.
/ vígjáték
A hetvenes évek Magyarországa. Nagy dolgok történnek errefelé naponta. Most éppen a Petőfi Emlékháznál, az egykori Petrovics fogadóban egy vígoperát szeretnének a tévések felvenni. Nosza, megbolydul az egész település, leginkább a múzeumigazgató, Czakó jön lázba, mert a híres televíziósok és neves színészek jelenlétét arra kívánja felhasználni, hogy az építendő kultúrház javára adjanak jótékony célú műsort, méghozzá a helyi műkedvelők részvételével. Az lesz majd a nagy kettős siker! Óriási bevétel várható, és talán még a megyei tanács is minden támogatást megad a kultúrház építéséhez...
/ dráma
Három ember útja keresztezi egymást egy nyári napon - Gyuri, a taxisofőr, Wolf a jóképű seftes és Nóra, az elhanyagolt feleség, aki menekül férje elől.
Richárd végrehajtóként vállal munkát, fiatal tanoncként első feladata egy idős hölgy kilakoltatása a Zrínyi utca egyik kertes házából. Ilona néni azonban ragaszkodik az otthonához, esze ágában sincs feladni szeretett házát, így felveszi a harcot a hatóságokkal és Richárddal szemben. A helyszínen néhány aktivista is felbukkan, akik kiállnak a hölgy ügye mellett, Richárd azonban eltökélt, és mindent megtesz, hogy sikeresen elvégezze a munkáját. Fazekas Máté rendezésének történetét valós események ihlették, a film főszerepeiben Trill Zsolt, Nagy Mari, Znamenák István, Orosz Ákos, Péterffy Borbála, Váradi Gergely és Katona László láthatók. A Kilakoltatás március 17-én debütál a mozikban a Budapest Film jóvoltából.
A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen.
/ musical
Egy igaz történetet feldolgozó zenés színdarab alapján készült film. Egy családot vasúti kocsikba költöztetnek, miután az apa hűtlenséget tanúsít a Román Királysághoz 1920-ban.
/ dráma
1919 ősze, a Tanácsköztársaság már elbukott, de a Dunántúl még a vörösök kezén van. Szabadon engedik az eszelős Vargha pátert (Madaras József) és tanácsadóját, a Vitézkötésest (Kozák András), hogy a vallásos népet ne haragítsák magukra. A páter és tanácsadója vezetésével megalakul egy terrorista különítmény. Horthyék győzelme után egy fehér tiszt, a Hegedülő (Daniel Olbrychski) veszi át a páter szerepét, aki a leszámolás kegyetlenebb módját valósítja meg. A Hegedülő, miután átveszi a hatalmat a pátertől, leszámol vele, majd új vidékre indul a volt tanácsadóval, hogy ott teljesítsék küldetésüket.
/ dokumentum | rövidfilm
A régi zsinagógából már csak néhány romos várfal maradt. Két rabbi és néhány gyerek meglátogatja az épület maradványait.
/ dráma | romantikus
A tévéfilm 1864-ben, a franciaországi Lyonban játszódik. Hector Berlioz romantikus zeneszerző szerelmi történetén keresztül arra világít rá, hogy vannak, akik még életük alkonyán sem mondanak le vágyaikról. A főszereplő egy utolsó romantikus lépésre készül: megszöktetné gyerekkori szerelmét, a már nagymamakorú, tisztes kispolgári életet élő Estellát. A cselekmény időtlen kérdést vet fel: létezik-e örök szerelem, és ha igen, érdemes-e mindent kockára tenni érte.
A futball nem egyszerűen sport: a nemzeti identitás szerves része szerte a világon. Nincs ez másképp a határon túli magyarság esetében sem. A Dunaszerdahelyi Atlétikai Club, avagy a DAC, nevéhez híven a felvidéki magyarság identitásának alapjává vált a viharos 20. században. Az elmúlt 120 évben öt különböző államhoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számítana, ezzel szemben a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. A DAC-ról szóló sportdokumentumfilm elsősorban arról a közösséghez tartozásról szól, amit ez a futballcsapat éltet: ez a felvidéki magyarság egyik utolsó bástyája. A film egy olyan futballklub életébe enged betekintést, akinek a pályán nyújtott teljesítményén felül, a stadionon kívül is súlya és felelőssége van a szurkolóival szemben. A csapat mérkőzésein számos anyaországi és erdélyi szurkoló is rendszeresen feltűnik, akik a saját klubcsapatuktól függetlenül összekapaszkodva üzenik mindenkinek, hogy „mi egy vérből valók vagyunk”.
/ dráma
1913-ban járunk, a béke utolsó napjain. A gyerekkorában elárvult Leiter Írisz ekkor érkezik Budapestre, és felkeresi szülei régi kalapszalonját. Minden vágya ugyanis az, hogy a csillogó szalonban dolgozhasson - ám az új tulajdonos, Brill Oszkár nem rajong az ötletért, és mindent elkövet, hogy megszabaduljon a fiatal lánytól. A lányt éjjel egy titokzatos idegen keresi fel, és a bátya felől érdeklődik - a lány pedig ekkor tudja meg, hogy van egy testvére. Egyedül indul neki, hogy a férfit megtalálja, és közben egyre mélyebbre süllyed Budapest labirintusában, ahol egyre nehezebben tájékozódik. (mnf)
A film a nándorfehérvári győzelem után követi nyomon a Hunyadi fiúk sorsát: László lefejeztetését, Mátyás fogságba vetését.
Szabó István 1971-ben készült rövidfilmje, amely leginkább az ismert magyar filmrendező benyomásait rögzíti, különös városnéző sétára invitál.