Legjobb filmek a Filmio-n

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

András, Albert és Bence álmai valóra válnak, amikor biciklitúrára mennek a Balatonra. Napfény, vízpart, csinos lányok. András és öccse Bence ugyanannak a lánynak csapják a szelet, Eszternek. András ráveszi öccsét, hogy mondjon le a lányról, akit egy este meghódít, ám másnap elhagy. Eszter a fiú után megy, de András elküldi.

Halálának éjszakáján, 1860. április 8-án, Széchenyi István grófot egy furcsa látogató keresi fel Döblingben.

Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.

A Couch Surf tíz kanapé sorsán keresztül mutatja be két tucat ember életének egy-egy jelenetét. Szó lesz egy szobafogságra ítélelt gyermeteg férjről, egy pszichológus szorongó pácienséről, egy neurotikus párról, aki egy pacán elmélkedik, egy lúzerről, aki egy nőnapi randira készül. Kanapék új és régi tulajdonosairól és francia hippikről, akik a barátság határait feszegetik. Egy kanapén sokminden megtörténik. Ha ezeke a kanapék mesélni tudnának... nos, ez a film megszalaltatja ezeket sokat tapasztalt bútordarabokat.

Egy vidéki bankfiókba váratlanul betoppan egy bankrabló. Minden a szokásos módon zajlik, egyetlen dolgot leszámítva, peregnek a percek, a rendőrség azonban késlekedik. A leeresztett rácsok mögött a bankigazgató, az ügyintéző, az őr és egy kliens lesi feszült figyelemmel a bankrabló fegyverét. A pisztolyt izgalmas fordulatok következtében valamennyi áldozat kézbe veheti, de senki sem tudja, ki lesz az a szerencsés, akinek valóban működik a terve, és sikerül túlélnie a túszdrámát. A vészterhes pillanatok sötét titkokra derítenek fényt, s lassan az is kiderül, ki mit forgatott a fejében, miközben nála volt a túlélést jelentő fegyver. A nem várt felfedezések felülírnak minden korábbi szabályt, és megváltoztatják az érintettek egymáshoz való viszonyát. Ha ugyanis valakinek fegyver kerül a kezébe, könnyen megmámorítja a hatalom, és úgy érzi, minden döntés nála összpontosul.

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

...Baranya székhelye, számos könnyűzenei formáció bölcsője. Vajon minek köszönhető, hogy a város évtizedek óta zenei tehetségek garmadájával gazdagítja a kultúrát? Talán az éghajlat vagy a Mecsek hegyvidékes területei, vagy talán Emma néni, a kórus híres vezetője hatott ösztönzőleg? Szabó Simon megpróbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Lévai Balázs filmjében a legsikeresebb pécsi zenészekről kaphatunk értékes ismereteket.  

A film alapja Szűcs Sándor és Kovács Erzsi tragikus története. A sikeres focista, Vince fülig beleszeret Valiba, a szép énekesnőbe, aki viszonozza érzéseit. Az ÁVH elrettentő példaként  akarja felhasználni a férfit, akinek életét minél jobban ellehetetlenítik, így nem lát más kiutat, mint Valival átszökni a határon egy új élet reményében...

Egy fiatal pásztor, akinek egy ősi fa súg, többről álmodik, mint egyszerű létéről a fű és a juhok között. Az út, amelyen elindul, arany madarakkal, egy sárkánnyal és egy szép leánykával hozza kapcsolatba.

A film Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével. A film legfontosabb küldetése, hogy a ma élő nemzedékek számára kézzelfoghatóvá tegye a 20. század első felének erdélyi magyar történelmét, és példát mutasson a társadalmi szerepvállalás fontosságára mai világunkban is.

A művészfilmek egyik legtehetségesebb alkotója, Krzysztof Zanussi a fausti tematikára alapuló, koprodukcióban készült filmjében egy a Nagy Háború idején tevékenykedő lengyel orvos kutatásait mutatja be. Forradalmi próbálkozásai az ember tudattól való megfosztására, a szabad akarat feletti uralkodásra irányultak. Mindezt számos erkölcsi határt feszegetve, az éter felhasználásával akarta elérni. Egy nő azonban áldozatul esett megszállottságának, s az orvos kis híján akasztófán végezte.  

A történet 1968-ban játszódik, amikor egy német-romániai család útnak indul Arad városából a Német Demokratikus köztársaságba.

Egy fiatal hölgy, akit felültettek, hogy segítsen a szeretőjének lopni, de elkapták és börtönbe került. Egyetlen vágya, hogy újra láthassa kedvesét, és végül ráveszi a börtönorvost, hogy engedje ki egy estére. Amikor megtalálja a kedvesét, kiderül, hogy a férfi arra készül, hogy kirabolja egy hotel széfjét, és eltűnjön új szerelmével. A világok ütközése halálos balesethez vezet.

 Iván megszokott, békés mindennapjait alaposan felforgatja nárcisztikus ex-sógora, Jakab, aki egész nyárra beköltözik a családi birtokra, és elvárja, hogy minden körülötte forogjon. Sajnos, Iván sokkal szívesebben forogna Jakab szépséges, ifjú felesége, Léna körül, aki viszont egyetlen percre sem veszi őt komolyan. Bánatában Iván megpróbálja megfejteni, miért is nem sikerült neki semmi az életében: itt ragadt egy vidéki birtokon a ’90-es évek végén, szürkemarhát tenyészt és belenyugvóan úgy táncol, ahogyan a családja fütyül. Ám hamarosan rá kell rádöbbennie, hogy a birtok valójában sokkal többet jelent neki, mint azt korábban gondolta volna. És ha meg kell védenie, akkor nem válogathat az eszközökben…  

A színházi évad végén, a rekkenő nyári hőségben negyvennapos turnéra indul öt népszerű színész és két kísérőjük, a Zongorista és a Szervező. Mindannyian sok pénzt remélnek a vállakozástól. A terv szerint negyven nap alatt körbeszáguldják az országot, kilencven előadást tartanak nyolcvan helyen, olykor naponta négy fellépéssel. Összeáll a társulat, az utolsó pillanatban csatlakozik hozzájuk a Húzónév főiskoláról kirúgott tanítványa is. Három kocsival indulnak útnak.

1664 novemberében a vadászok megtörik a kursaneci őszi erdő csendes békéjét Zrínyi Miklós, az akkori Magyarország legjelentősebb alakjának vezetésével. Még nem is sejtik, milyen véget ér majd a vadászat... A filmből megismerhetjük Zrínyi életét, valamint a korabeli Magyarország zavaros politikai helyzetét, amikor az ország három részre szakadt, a fennmaradás pedig egy hajszálon múlt.

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

A 30-as években járunk. Zsadányi megszökteti a börtönből Marit, és az erdőbe menekülnek. A szerelmesek életét a közelgő háború megváltoztatja. Zsadányi barátai a nácikhoz csatlakoznak, és a földbirtokos is egyre távolabb kerül tőlük. Zsadányi megöli Héderváry miniszterelnököt, akit az ország romba dőlése fő okozójának tart.

A Beethoven becenevű András - volt állami gondozott - egy kisvárosi kórház elmeosztályán ápoló, majd gyári munkás. Kivételes zenei tehetséggel rendelkező, érzékeny és autonóm lény, aki családi háttér, iskolázottság és anyagi biztonság híján ösztönösen keresi az önmegvalósítás, a teljes élet, a megtartó emberi kapcsolatok lehetőségét és formáit. Empatikus természete ellenére sorozatos kudarcok érik...

A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.

Két fiú, akik Holmes-nak és Watsonnak hívják egymást életük kalandjára készül. Egy kis vidéki városban járunk, ahol furcsa dolgok történnek, de a felnőttek nem vesznek róla tudomást. Egyre több gyerek tűnik el rejtélyes körülmények között, majd bukkan fel újra. Csakhogy a visszatérésük után már nem ugyanolyanok, mint előtte. Watson nyomozni kezd, de nem jut túl messzire, ekkor azonban feltűnik Holmes, hogy segítsen barátjának.   

Zoli és Miki igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye kedve tartja. Bár ez nem is lep meg senkit, akkoriban ez megszokott dolog volt. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat...

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotómûvész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybõgõs pont akkor veszíti el a lakáskulcsait, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie a iskola, a barátság a és szerelem kihívásaival. (Cirko Film)

Zolit (16 éves) a szülei hamarosan kiveszik az iskolából, hogy otthon dolgoztassák a családért. Az igazgató számára ez csak egy adminisztratív rutin, amin jobb, ha túl van a két óra közötti szünetben.

Dr. Borlaug feladata, hogy elmondja a betegeknek, hogy már csak néhány napjuk van hátra. Egy nap azonban a kollégája mondja neki ugyanezt. Így a mintaférj, legjobb apa és orvos ördögi tervet eszel ki: tönkreteszi minden kapcsolatát, hogy a szerettei könnyen elengedjék. És amikor ezt eléri, még mindig él, pedig már rég a temetőben kellene lennie.

Szarka (Gáspár Kata) és Barbi (Csősz Boglárka), a két 17 éves cserfes lány izgalomra és szerelemre vágyva nekivág Európának, abban a reményben, hogy ezen a nyáron végre meglelik boldogságukat. A vakáció azonban balszerencsésen indul, még az út elején elvesztik minden pénzüket. Persze egyikük sem akar hazutazni, sem a papának telefonálni, ezért hajmeresztő kalandokba keverednek, hogy némi pénzhez jussanak. Ahogy telik a nyár, egyre több a közös élmény és egyre több a közösen elhasznált fiú is.

A dokumentumfilmben megismerhetjük az egyik legnagyobb bűvész, csaló és zsebtolvaj történetét. Rodolfo előrukkolt legnagyobb trükkjével, és a nézők feladata, hogy megfejtsék.

Évekkel ezelőtt legjobb barátokként vettek részt bármilyen kalandban, csínytevéseik miatt a gyerekprogramok szervezőinek és a tanároknak bizonyára nem ők voltak a kedvencei. Idővel felnőttek, de továbbra se nőtt be a fejük lágya. Valamennyien kicsapongó mókamesterek maradtak, kivéve Marcellt (Mészáros  Béla), akire rámosolygott a szerencse. Jól szituált mérnök lett belőle, de a boldogságot nem sikerült megtalálnia. Látszólagos komolysága ellenére azonban ő is enged a kísértésnek, és belemegy egy őrült tervbe. A csapat (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) ezúttal egy saját képet próbál bejuttatni egy aukcióra. Az események nem az elképzeléseik szerint haladnak, hiába avatnak be egy rafinált gazfickót (Reviczky Gábor) is, óriási felfordulást okoznak. Ez azonban nem szegi a kedvüket, hiszen épp ilyen élményre vágytak.