Legjobb filmek a Filmio-n

Beszélgetés a beat és a tánczene ellentétéről, a politikai háttérről, az akkori zenei jövőképről, az 1966-os Táncdalfesztivál sikeréről és eredményeiről.

Két szomszédos Baranya megyei faluban a háború után a proletárhatalom által kitelepített (s részben a későbbiek során vissza-haza!-települt) német családok és a háború végén (a Moldvából kitelepített, s Bácskán keresztül meghurcolt, végül ide, Baranyába) betelepített csángó családok idézik fel történelmüket. Sorolják máig izzó sérelmeiket, újraélik feloldhatatlannak hitt ellentéteiket egy csángó fiú és egy német lány házasságkötése napján.

Kati édesanyja meghalt, de egyre nehezedő körülményei miatt képzeletében újra életre kelti, amikor szüksége van rá. Apját lefokozzák munkahelyén, így lakásuk társbérletté alakul. Amikor egyik lakótársa külföldre költözik, Kati befogad egy utcán élő fiút, aki már börtönben is járt tiltott határátlépés miatt.

A kommunikációs nyelv három alapvető összetevőjének - a szövegnek, a képnek és a hangnak - egyidejű filmi ábrázolására tesz kísérletet a mű: az egyes elemek megszokott közlési módjától eltérő formában.

A század elején, az első világháború előtt játszódó kémtörténetben az orosz kémek és a magyar kémelhárítók csapnak össze a határ menti Toprinban, még orosz területen.

A tiszaeszlári vérvád-per körülményeit felidézve a film megpróbálja feltárni a szereplők belső világát, egyéni és kollektív hiteikből fakadó motivációikat.

Az első magyar rajzfilmsorozat ötletadó darabja, amelynek folytatásával a magyar rajzfilmgyártás történetében megszületik a modern gyerekfigura-típus Peti személyében. A központi téma a mai gyerek és a technika vívmánya. Csakhogy Petivel és bájos, állandó kislány-partnerével nem félelmetes dolgok történnek, mint Jancsi és Juliskával, hanem a szó mai értelmében fantasztikusak.

A huszadik század egyik legfontosabb tudósegyénisége volt Neumann János. A század első felében a matematika és az atomenergia felhasználása volt a meghatározó a világ fejlődése tekintetében, a második felében pedig az informatika és a biológia.Neumann János mind a négy tudományágban úttörő jelentőségűt alkotott.Róla szól filmünk...

Szép Ernő életének és költészetének mélységei elevenednek meg a költő regényének új filmadaptációjában, az „Emberszag” című alkotásban. A húsz végzetes nap sztoikus és lírai elbeszélése hiteles beszámolót nyújt egy embertelen korszakról.

Karinthy Frigyes huszonöt évesen, kalandos úton szökteti meg nagy szerelmét, a háromgyermekes Judik Etel színésznőt. Fél éven át Berlinben bújkálnak, tartva a féj haragjától, majd összeházasodnak Budapesten, miután egy nagyobb összeg kifizetésével megbékítatték a férjet. Az író a Boga nevet imádott párjának (a „bogárka, bogaram” becézéséből eredően). Etel az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy így ír naplójában a tragikus eseményt követően: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt…” Két év elteltével egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg Karinthy Böhm Aranka orvosnővel, aki akkoriban még férjes asszony volt. Aranka, aki minden férfi figyelmét felkelti szenvedélyes természetével, már másfél évtizede színesíti a házasságukat, amikor Karinthyt, aki változatlanul szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával…

Egy házaspár visszatekint közösen és egymás nélkül töltött éveikre - a magyar történelemre. Hiszen az ő generációjuknak, amely a XX. század negyvenes éveiben volt fiatal, az egész életére rányomta a bélyegét a történelem.

Misi Mókus az iskolában, amíg a többiek szorgalmasan magolják a mókustankölteményt, megeszi a tananyagot. A következményektől félve világgá megy...

Fisch Ernő 1903-ban született magyar zsidó családban, Máramarosszigeten – egy olyan városrészben, amelyet a 20. század eseményei többször is érintettek. Megélte Erdély el-, majd visszacsatolását. Saját szavaival, halálra ítélték. A világ megváltozott körülötte, egyik napról a másikra arra kényszerült, hogy bujkáljon, erdőben éljen.

A Városi legendák című sorozatban olyan mendemondákat gyűjtöttek egy csokorba a műsor készítői, melyek akár a mi családunkról is szólhatnának. Hiszen minden famíliának megvannak a saját történetei, melyek szájról-szájra öröklődnek, s melyeknek gyökere és igazsága a régmúlt feledésébe merült.

A film az ötvenes évek békésmegyei ún. "gyújtogatási" koncepciós pereit idézi fel, az elítélteket, a kivégzettek családtagjait, az ítélkező bírókat, és egy aprótermetű, szerző-mozgó, tótkomlósi embert, akit spiclinek szervezett be az államvédelmi hatóság.

Miklós huszonnyolc éves. Jelenleg a Magyar Narancs és más képes folyóiratok kedvelt fotósa. Barátaival zenekart alakított, havonta egyszer-kétszer szólógitárosként lép fel a pesti éjszakában. Lányokkal könnyen ismerkedik, de nehezen találja meg a megfelelő partnert. Viszonylag kötetlen munkaidejéből következően napjai lazán telnek, esténként a Hold nevű mulatóhelyre jár a barátaival. Itt találkozik Dórával...

Tóth Miklós 1968-ban beleszeret Alexandra Parmenterbe. Szerelmüket azonban a történelem viharos eseményei megtörik, egykor mély érzelmi kötődésüket egy bonyolult és rejtélyes történetté változtatva. A két különböző korszakon átívelő történet a most 76 éves Tóth Miklóst követi, aki igyekszik megfejteni múltjának rejtélyeit, miközben a nézők izgatottan várják, hogy kiderüljön, hogyan fonódik össze a múlt és a jelen.

Oliver számára a bolygó csak egy miniatűr játszótér, ahol bármit megtehet. Miközben éli bugyuta életét, az emberek sokkal fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Építenek egy napórát, amin keresztül fel tudják venni a kapcsolatot az univerzummal. Oliver életét ez megzavarja, hiszen nem törődött eddig nála hatalmasabb dolgokkal. Az univerzum hangja, egy nagy árnyék megjelenése, az idő és tér észlelése, és ezzel saját kisszerűségének felismerése, számára a végzetet jelenti, s beleveti magát az űrbe.

Neumann János matematikust kortársai páratlanul gyors gondolkodásúnak tartották. Párhuzamosan 3 egyetemre járt. Szent-Györgyi Albert a legpompásabb emberi elmének tartotta, akivel valaha találkozott. Neumann életműve az egész emberiség kultúráját, fejlődési irányait és életmódját a mai napig formálja, és a jövőben is formálni fogja. A filmben pályaképének háttereként egy korszak tablója tárul elénk, az 1. világháborúval, a 20-as évek gazdasági világválságával, a nácizmus előretörésével, a zsidóüldözéssel, a 2. világháború borzalmaival, a fegyverkezési versennyel, és az azt követő hidegháborúval. A 20. század elején, Budapesten született tudós budapesti, berlini, göttingeni, hamburgi valamint zürichi tudományos fellegvárakból indult el pályáján az 1920-as években, hogy a magával vitt kelet-európai szellemi értékekkel és történelmi traumákkal felvértezve a 40-es évek végére a világ egyik legbefolyásosabb tudósává váljon.

Várdai István világklasszis magyar zenész, korunk egyik legkeresettebb csellóművésze. Szóló karrierje mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, a bécsi Zeneakadémia professzora, aki világszerte tart mesterkurzusokat, és még mindig csak a harmincas éveiben jár. Történetén keresztül, az életébe bepillantva láthatjuk, mi mindennel jár, ha valakinek egyedülálló tehetsége van. Hogyan lehet ilyen fiatalon ennyi mindent elérni és mindenhol jelen lenni? Lehet-e egyáltalán? Menekülés ez valami elől vagy színtiszta elhivatottság? Áldás-e a tehetség? Vagy inkább megnehezíti az életünket, főleg, ha ambícióval és küldetéstudattal párosul? Oszinte és inspiráló portré-dokumentumfilm egy kiemelkedő művészről.

A film a hatvanas évek fiataljairól szól, az akkori 18 évesekről, akik - mint minden időszak felnövekvő generációja - a pályaválasztás felelősségével, a nemzedéki kérdés problémáival és a szerelem zsongító érzésével, nem utolsósorban pedig az emiatti érzelmi viharok gondjaival vannak elfoglalva. A mai fiatalok pedig igazán rácsodálkozhatnak: milyenek voltak szüleik, nagyszüleik ideáljai anno... A szülők és nagyszülők pedig nosztalgiázhatnak egy jót.

A film Slachta Margit és Kéthly Anna küzdelmén keresztül mutatja be Magyarország egyik legizgalmasabb korszakát 1920-1950 között. Miközben megismerjük az ország első két parlamenti képviselőnőjét, kirajzolódnak a világháborúban vesztes ország problémái – államforma kérdése, választójogi kérdés, szociális problémák, Trianon valamint a szélsőségesek fenyegető rémuralma. Hősnőink két egymástól nagyon eltérő, de mégis két érvényes demokrácia-modellt képviseltek. Jól látták a század legnagyobb és legveszélyesebb kihívásait melyekre eltérő, de pontos válaszaik voltak. A következő vesztes háború és a szovjet megszállás azonban megpecsételte sorsukat.

Az Egy portré századunkból című dokumentumfilm Reisenbüchler Sándor vallomása a századról, melyben él - rajzfilmkockákban elmesélve.

A dokumentumfilmben felcsendülnek régi dalok és a Budapest Bár tagjai bepillantást engednek az egykori budapesti kávéházi életbe.

A második világháborúban a megszálló hadsereg katonái, hol szerelemből, hol erőszakkal, kapcsolatba kerültek az adott ország asszonyaival, s e frigyekből született gyermekek titkok között, hiányos identitással élték életüket. Barbara Stelz-Marx osztrák történész elsőként kezdte kutatni a „háború gyermekeinek” történetét Európában. Az általa megtalált gyermekek vallomásaival és a történész kutatásainak eredményeivel ismertet meg minket e film.

A három Korda-testvér élettörténete olyan, mint egy magyar népmese. Egy kis távoli magyar tanyáról elindult három szegény fiú, hogy meghódítsa a világot. A dokumentumfilm középpontjában Korda Sándor, a zseniális filmrendező-producer áll, aki Kellner Sándor Lászlóként született, és Sir Alexander Kordaként, az angol filmipar legendás alapítójaként hunyt el. Öccseivel szoros és gyümölcsöző volt a kapcsolata: Zoltánból többszörösen díjazott filmrendező lett, Vince pedig Vincent Kordaként Oscar-díjas díszlettervező és jegyzett festőművész. Mi volt az a hajtóerő, ami ilyen messze repítette a Kordákat, mit jelentett nekik magyarságuk, miért kötődtek olyan szorosan életük végéig egymáshoz és anyanyelvükhöz? Vajon miért nevezte Sir Alex a jachtját, „Másutt”-nak (Elsewhere)?

Egy magányos nő házassági hirdetéssel próbálkozik, hogy megmeneküljön a szingliség csapdájából.

Az ünnepelt színésznő, Mária jólétben, boldogságban él férjével és két kisgyermekével. Felkarolja és tanítgatja a kis statisztát, Évát, akiben a tehetségnél sokkal nagyobb a becsvágy, az irigység és az önzés...

Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja, Baska József festőművész gyermekkori élményeit eleveníti fel, és a rendező a személyes családtörténetén keresztül mutatja be a Szudéta-vidéki kitelepítés elől Magyarországra menekülő felvidéki magyarság sorsát. A film Baska József visszaemlékezéseivel, valamint művészi pályafutásának felelevenítésével enged betekintést a világháborút követő tragikus eseményekbe. A filmben megszólalnak még Baska József kortársai és barátai, továbbá a személyes életutat történelmi, művészettörténeti és pszichológiai oldalról is elemző szakértők.

Animciós filmköltemény József Attila Indiában című versére.