Legjobb filmek a Filmio-n

Vajon létezik szerelem a halál után? Vagy az utolsó szívdobbanással az érzelmek is megszűnnek? Krisztián (Bárnai Péter) bízik benne, hogy nem így van, barátnője, Ági (Rujder Vivien) ugyanis az első légyott után egy baleset áldozata lesz. A fiút nem sokkal korábban vették fel őrnek a halottasházba, ahová Ági holtteste is került, de egészen a tragikus eseményig sejtelme sem volt róla, hogy a munkahelye az egyszerű halandók előtt láthatatlan titkokat rejt. Éjszaka ugyanis a holtak szellemei a földi élet és a túlvilág közti átjárót jelentő ravatalozóban felélednek, s kihasználják az átmeneti állapot nyújtotta lehetőségeket. Látva a két szerelmes kétségbeesését az elszakadás fájdalma miatt, úgy döntenek, segítenek nekik együtt maradni. A halál azonban kevésbé vevő a mókára, a túlvilágról érkező boncmester (Kulka János) minden igyekezetével próbálja sürgetni Ági lelkének átlépését a holtak világába. 

Az írók mind elviselhetetlenek lennének? Ezt azért túlzás lenne állítani, mindenesetre András (Fekete Ernő) nem tartozik a kivételek közé. A férfi kreatív igazgatóként dolgozik egy médiaügynökségnél, de a lelkesedése már korántsem a régi. Bár első regénye leszerepelt, András mégis arról álmodozik, hogy elismert író lehet belőle. Számára a szépirodalom jelent mident, minden mást azonban megvet, így például Kata (Béres Márta) Így vagy tökéletes című spirituális bestsellerét.  Mindkettőjük életét alaposan felforgatja, amikor a közösségi médiában megjelenik róluk egy közös fotó, a rajongók pedig azonnal találgatásokba kezdenek: vajon Kata és András egy párt alkot? A férfi úgy hiszi, ez a felhajtás a segítségére lehet abban, hogy új könyvét sikerre vigye. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, és a tervét csak tovább bonyolítja egy dögös modell (Trokán Nóra), egy cseppet sem diszkrét kolléga (Dér Zsolt), egy kiégett irodalomkritikus (Hegedűs D. Géza) és két megbízhatatlan pasi (Thuróczy Szabolcs, Lengyel Tamás) feltűnése. A Megdönteni Hajnal Tímeát írója ezúttal is egy könnyed, romantikus vígjátékkal jelentkezett olyan hazai sztárok közreműködésével, mint Fekete Ernő, Trokán Nóra, Hais Dorottya, Lengyel Tamás, Hegedűs D. Géza, Thuróczy Szabolcs és Gáspár Tibor. Az Így vagy tökéletes az Intercom forgalmazásában érkezik a mozikba.

Vannak helyzetek, amikor nem segíthet más, csak egy varázsló. Balogh Gyuszi élete tele van ilyen helyzetekkel, úgyhogy Csilicsala bácsi a lehető legjobbkor érkezik. De még a csodáknak is megvannak a valóságos következményei.

A harmincas évek Budapestjén a külvárosi környezetben játszódó történet középpontjában egy élelmes kis utcagyerek, Sutyi áll, aki szerencsét hoz annak, akit szeret. Ez pedig a szép, fiatal Klári, a kis kézimunkaüzlet tulajdonosa, aki reménytelenül arról ábrándozik, mi lenne, ha megismerkedne az Igazi Férfival. Ezért aztán Sutyi pénzt akar szerezni, hogy Klári méltó férjet találjon magának. A leánykát barátai fantasztikus hozományhoz juttatják. Ráadásul a szerencsés fiatal hölgy megmenti egy fess bankár életét, s segítségével bankrablókat fognak el. Ha egyszer egy üzlet beindul.

Hatalmas a szenzáció, ugyanis Budapestre érkezik a Krimi-írók Nemzetközi Konferenciájára a híres amerikai detektív, Kojak! A repülőtéren sikerül lelépnie a riporterek hada elől, de a szállodában már egy csinos szőke nő kémleli érkezését. Nem sokkal ezután pedig egy különös bűntény történik: egy geológus-professzort holtan találnak a lakásán. Beindul hát a nyomozás, amibe a világhírű nyomozó, Kojak is besegít.

Egy fiatalember egyetlen napjába - egymást áthatva - történetek sora épül az őt körülvevő világról, amelyre nem tud megfelelő módon reagálni. Sz. László húsz év körüli fiatalember, kocsikísérő egy Pest környéki szövetkezetnél. Egyik nap, minden különösebb elgondolás nélkül, nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd, azt teszi, ami jólesik, hogy részesüljön mindabból, amiből eddig - pénzszűke miatt - kimaradt. Nosztalgiáját egy másfajta élet után mégsem tudja - egyetlen napra sem - beteljesíteni, mert nem tud élni a pénz adta lehetőséggel. Estére ugyan " elszórja" az egészet, de ez a nap is éppoly üres és érdektelen marad számára, mint a többi. Aznapi utolsó útja - önszántából - a rendőrőrsre vezet.

A bibliai történet humoros feldolgozásában Jónás nem csügged sorsa miatt, kényelmesen berendezkedik a hatalmas állat gyomrában, aki magatehetetlenül tűri, hogy zsákmánya tüzet rak, ablakokat vág az oldalán, sőt, még a fogait is kiszedi. A történet végére Jónásnak sikerül annyira lelaknia az állatot, hogy kénytelen új otthon után nézni.

Egy alig öt perces magyar 3D-s animációs film, amelyben egy operaénekes fellépés előtti utolsó percei, amely során a felkészülés nem mindennapi mozzanatait láthatjuk.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.

A híres írót, Karinthy Frigyest hallucinációk kínozzák, és hamarosan problémái lesznek a látásával. Bár az orvosok megnyugtatják, az író gyanítja, hogy súlyos betegsége van. A könyvtár szakirodalmát tanulmányozza, és egyre inkább meggyőződik arról, hogy agyrákja van. Gyanúja megalapozottnak bizonyul. Egyetlen reménye, hogy a kor leghíresebb agysebésze megmentheti az életét. Révész György nemcsak a Karinthy-regényt, hanem egész irodalmi életművét is a vászonra álmodta.

A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást.

Juli története folytatódik. Magdától elköltözve egy gyárban kap munkát, ám Magda elintézi, hogy kirúgják őt. Juli szeretne filmrendező lenni, de elbukik a felvételin. Jánost, akinél szökése után meghúzta magát, őrizetbe veszik. Juli ismét Magda segítségére szorul, közgazdász hallgatóként eljut Moszkvába, majd átlép filmrendező szakra. Fontos információkat kap a szüleiről, majd miután Sztálin meghal, hazatér, hogy filmet forgasson.

Takó doktor Budapest 1945-ös ostromakor életét veszti. Fia alig emlékszik rá, de egykori holmijaira nagyon vigyáz. A fiú képzeletében apja egy hős, és egyre több élményt talál ki magának. Egészen az egyetemig ezek a gondolatok kísérik. Ott azonban találkozik Annival és ráébred, a nehézségeiben már nem számíthat apjára.

A térképen sem található dunai kis sziget kitűnő nyári búvóhelyül szolgál egy házaspárnak és egy tudósnak. De a kies helyet hamarosan felfedezik a kempingezők is, és egyre nagyobb tömegben szállják meg. Kozma, "a mindenről gondoskodó rendcsináló", hódolóitól körülvéve, a botcsinálta közösség fejévé nevezi ki magát.

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.

Az V. kerületi Sas utca 1951 és 1990 között Alekszej Guszev kapitány nevét viselte. Guszev az utca sarkán kiállított – és szintén 1990-ben eltávolított - emléktábla tanúsága szerint „népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló” katona volt, aki hat társával együtt „mártírhalált halt.” Nyíregyházán a Huszártelep városrész évitizedekig viselte Guszev kapitány nevét. Illyés Gyula a Fáklyaláng, Fejtő Ferenc A forradalom fővárosa, Fogarasi Béla pedig a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című művében állít emléket Guszev orosz tüzérszázadosnak, akit 1849-ben Minszkben kivégeztek, mert aktív propagandát folytatott a cári hadseregen belül a magyar felkelők mellett.  1948-ban a kisgazda kormány kezdeményezésére küldöttség utazott Minszkbe, hogy a hős Guszev kapitány földi maradványait a centenáriumi ünnepségekre Magyarországra hozza. A küldöttség azonban dolgavégezetlenül tért haza. Nem találtak sem hamvakat, sem leszármazottakat, sem levéltári iratokat. Nem is találhattak. Ugyanis Guszev kapitány nem létezett. Guszev kapitányt az az Illés Béla író találta ki, aki emigrálva előbb Kun Béla titkára, majd a felszabadító szovjet hadsereg lapjának, az Új Szónak a főszerkesztője lett. Illés, ez a rejtői kalandor, aki saját bevallása szerint „minden írásával egy-egy konkrét harci feladat megoldását igyekezett elősegíteni”, 1944/45 fordulóján azzal szembesült, hogy a magyar nép nem fogadja osztatlan örömmel a rabló, erőszakoskodó szovjet katonákat.

A nős, munkamániás Gábor légyottra készül kedvesével barátja nyaralójában. A lány már unja a több, mint egy éve tartó bujkálást és a férfi hitegetését, hogy elhagyja nejét. Gábor rosszul lesz, a lány segítségért siet. Gábor magához térve egy furcsa állapotban és különös helyen találja magát - A segítőtől megtudja, hogy haldoklik, s ez itt a Mezsgye, ahol számot vethet életén. A lelkiismeret-vizsgálat után Gábor magához tér és feleségét találja a lakásban. Az asszony nem érti férje furcsa viselkedését, de kettejük beszélgetéséből lassan kiderül, miféle Mezsgyére tévedt a szerelmes férfi.

Nem sokkal a rendszerváltás után járunk egy borsodi kis faluban, ám úgy tűnik, hogy a szabadság nem hozta el azt a változást, amelyre sokan számítottak. Csornai, a volt potentát továbbra is pozícióban szeretne lenni, a polgármesteri címre hajt. Polyák ezzel szemben egy emberkerülő, mogorva alak, aki esztergályosként dolgozik. A faluba egy nap egy amerikai turista érkezik, akinek elmondása szerint apja repülőgépe a második világháború idején itt zuhant le, és szeretné megtalálni, a helyiek pedig mindenben a segítségére lesznek.

"A csepűrágónak csak akkor van sikere, csak akkor ismerik el, ha nem az igazat mondja" - kesereg a bolognai színész, Filippo magyar barátjának, az ifjú Guthy Gáspárnak, akit társulatával együtt elkísért abba a magyar főúri udvarba, ahol az Itáliából hazahívott Gáspárt - mint az ősi család utolsó férfitagját - királlyá akarják koronázni. Gáspár számára a hazai környezet nyomasztóan idegen. Egyre értetlenebbül áll a furcsán feltárulkozó dolgok előtt. Nagybátyja, Károly bitorolja apja helyét, akinek haláláról különböző történeteket mondanak el az ifjúnak. Anyját is titokzatosság veszi körül. Nem találkozhat vele, mert súlyos beteg. Ugyanakkor azt suttogják, fiatal nőket áldoztat fel, hogy a vérükben fürödve fiatal és kívánatos maradjon Károly számára. Filippo minduntalan figyelmezteti Gáspárt, ne higgyen a látottaknak és a hallottaknak. Gáspár egyre jobban belegabalyodik az igazság-hazugság szövevényébe, és egyre többet kérdez. Lassan ráébred, miféle zsarnoki mechanizmus áldozata lett...

Márta úgy érzi, végre megtalálta a nagy Őt, aki miatt érdemes feladni az álmait, és biztos amerikai életét és idegsebész praxisát maga mögött hagyva hazatér Budapestre, hogy megalapozza a közös jövőt szíve választottjával. A férfi azonban nem megy el a találkára, s miután Márta végre a nyomára akad, ő váltig álllítja, hogy nem ismerik egymást.  Horváth Lili filmje egy szerelmes nő drámája, akinek a fejében elmosódnak a valós események és a fantázia határai.  

A Zsadányi család ünnepel fiai - István és Gábor - tisztté avatása alkalmából. A családfő él az alkalommal és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a jellegzetes vidéki választási harc hevében meggyilkolják édesapjuk ellenjelöltjeként fellépő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást. Az eset szemtanúja Szeles-Tóth, aki az I. Világháború kitörése után István parancsnoksága alá kerül.

A BP Underground második része a budapesti underground hip-hop kultúráról szól. Csakúgy, mint az első, hardcore-punk műfajjal foglalkozó film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Mikrofonpartik, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip-hop-on és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. Többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip-hop arcai és a budapesti közeg között. (magyarhangya)

Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.

Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek életét pecsételik meg, akik ezáltal olyan kiúttalan helyzetbe kerülnek, melyben segítség nélkül nehéz normális jövőről álmodni. Miközben egy öt roma fiatal mindennapos küzdelméről szóló előadás színészei egy németországi fesztiválra tartanak, újra szembesülnek a beskatulyázás valamennyi hátulütőjével. Kalandos útjukat követve a néző egy közvetlen tapasztalatok nélkül nehezen érthető, szinte valóságon túli világba csöppen.

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni. Három évvel a tragédia után Lora és Geri útja újra keresztezi egymást. Lora menekül az emlékek elől, míg a fiúban feltámadnak a régi érzések. Idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.