Könnyed, családbarát horror-vígjáték, amely R.L. Stine könyveinek hangulatát idézi, ám inkább a kiskamaszokat célozza meg, és a nosztalgiázó szülőket is meg tudja szólítani. Ari Sandel rendező világos, lendületes stílusban vezeti a filmet, de a tempó helyenként kissé hektikus, a történet pedig sablonosan követi az első rész mintáját, kevesebb eredetiséggel és némi didaktikussággal. A szereplők – Sonny (Jeremy Ray Taylor), Sarah (Madison Iseman), valamint Ken Jeong és Jack Black epizódszerepben – barátságosak, a gyerekszínészek természetesek és szerethetőek, de a karakterek csak mérsékelten árnyaltak, kissé klisésre sikerültek. A vizuális effektek szórakoztatóak, bár néhol tévés minőséget idéznek. A film humora működik, a zenéje kellemes, Slappy figurája pedig eredetien kel életre. Objektíven nézve középszerű, de szubjektíven egy kicsit sem ijesztő, inkább könnyed családi szórakozás; főként a 10-14 éves korosztálynak, illetve a családi halloweeni mozizásra ajánlanám.
Könnyed, családbarát horror-vígjáték, amely R.L. Stine könyveinek hangulatát idézi, ám inkább a kiskamaszokat célozza meg, és a nosztalgiázó szülőket is meg tudja szólítani. Ari Sandel rendező világos, lendületes stílusban vezeti a filmet, de a tempó helyenként kissé hektikus, a történet pedig sablonosan követi az első rész mintáját, kevesebb eredetiséggel és némi didaktikussággal. A szereplők – Sonny (Jeremy Ray Taylor), Sarah (Madison Iseman), valamint Ken Jeong és Jack Black epizódszerepben – barátságosak, a gyerekszínészek természetesek és szerethetőek, de a karakterek csak mérsékelten árnyaltak, kissé klisésre sikerültek. A vizuális effektek szórakoztatóak, bár néhol tévés minőséget idéznek. A film humora működik, a zenéje kellemes, Slappy figurája pedig eredetien kel életre. Objektíven nézve középszerű, de szubjektíven egy kicsit sem ijesztő, inkább könnyed családi szórakozás; főként a 10-14 éves korosztálynak, illetve a családi halloweeni mozizásra ajánlanám.