Az első résztől nem vártam nagyon sokat, meglepetésemre kifejezetten jól sikerült, a dalok is a helyükön voltak és a nagy finálé is tökéletesen illett a történetbe. A második részre pedig kíváncsi lettem, hogy hogyan változik meg a kapcsolat Glinda és Elphaba között. Hát... A film egy pontjáig megvan köztük az a szeretet és barátság, amely az első rész végéig kitartott, aztán a sorozatos rossz döntések és cselekedetek következményeiként ez a viszony megromlik, de igazából nem tart sokáig, kiéneklik magukat a helyzetekből. Glinda karaktere a film előrehaladtával egyre idegesítőbb lett számomra, kezdve azzal, hogy asszisztál a film főgonoszainak - "tartja a lelket Óz népében a Gonosz Nyugati Boszorkánnyal szemben". Elphaba pedig a varázslataival elvarázsolja a barátait, igaz, nem önszántából, de ezek is felesleges döntések voltak a részéről. Az pedig, hogy a testvére halálán körülbelül öt perccel később túllép dalolászásokkal együtt, az számomra teljesen felfoghatatlan a történet szempontjából. Ezeket leszámítva voltak szerethető részei is a filmnek, de azt gondolom, hogy az első rész minőségét nem éri el, sem dalokban, sem történetben. Mivel a film pozitív véget kapott, ezért még akár egy folytatás is születhet. A kérdés már csak az, hogy szükség van-e rá?
Az első résztől nem vártam nagyon sokat, meglepetésemre kifejezetten jól sikerült, a dalok is a helyükön voltak és a nagy finálé is tökéletesen illett a történetbe. A második részre pedig kíváncsi lettem, hogy hogyan változik meg a kapcsolat Glinda és Elphaba között. Hát... A film egy pontjáig megvan köztük az a szeretet és barátság, amely az első rész végéig kitartott, aztán a sorozatos rossz döntések és cselekedetek következményeiként ez a viszony megromlik, de igazából nem tart sokáig, kiéneklik magukat a helyzetekből. Glinda karaktere a film előrehaladtával egyre idegesítőbb lett számomra, kezdve azzal, hogy asszisztál a film főgonoszainak - "tartja a lelket Óz népében a Gonosz Nyugati Boszorkánnyal szemben". Elphaba pedig a varázslataival elvarázsolja a barátait, igaz, nem önszántából, de ezek is felesleges döntések voltak a részéről. Az pedig, hogy a testvére halálán körülbelül öt perccel később túllép dalolászásokkal együtt, az számomra teljesen felfoghatatlan a történet szempontjából. Ezeket leszámítva voltak szerethető részei is a filmnek, de azt gondolom, hogy az első rész minőségét nem éri el, sem dalokban, sem történetben. Mivel a film pozitív véget kapott, ezért még akár egy folytatás is születhet. A kérdés már csak az, hogy szükség van-e rá?