Drakulics elvtárs (2018)

Jó volt ez, egy majdnem négyes. Viszont kihagytam volna Bödőcs Tibort - akit egyébként kedvelek és nagyra tartok a saját műfajában! Nem tudta megugrani a színészi lécet, ugyanúgy a stand-upos "szájsarokban mosoly" volt jelen, mint a színpadon, de ide más kell... olyan Rajhona Ádám szintű komolyság, mint az Egészséges erotikában. Az ötlet érdekes volt, abszurd és szatíra keveredett. Érdemes megjegyezni Bodzsár Márk nevét! A korábbi filmjeit - A hentes, a kurva és a félszemű, Isteni műszak, East Side Stories - még nem láttam, de pótolni fogom.

Nem is olyan régen azt írtuk A nyomozó című filmről, hogy a jó magyar krimi ritka, mint a fehér holló. De ha jobban megvizsgáljuk a magyar filmtörténet elmúlt fél évszázadát, akkor bizony nem is egy műfajt, alműfajt lehetne megnevezni abból a szempon... teljes kritika»

Mostanra sikerült időt kerítenem Bodzsár Márk legújabb filmjére. És mivel én nagyon szerettem tőle az Isteni műszakot, szinte biztosra vettem, hogy ez is nagyon ütős lesz majd. Az Isteni műszak ugyanis nem akart nagyot markolni, nem akart több lenni, mint ami, egy nagyon nyers, szinte minimális művészi manírral operáló film lett, ami mindennek tetejébe még roppant hangulatosra is sikeredett. Bár ez utóbbi nagyon tudja a Drakulics elvtárs is, valahogy jelenetről jelenetre csupán ígérget. Ígéri, hogy sokkal több lesz, mint egy vámpírtörténet, ígéri, hogy rövidesen minden sejtelmességét feloldja, a direkt és kevésbé direkt történelmi utalások pedig hamarosan feloldásra kerülnek. De nem ez történik... Valóban egy szimpla vámpírtörténettel állunk szemben, és én mindenre számítottam, csak erre nem. Hogy egy ennyire rém egyszerű cselekményt kap az egész film. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a "Szecskában" játszódó jelenet viszont eszeveszetten gyönyörű felvétel zseniális színbeállításokkal és kompozícióval, ahol NAGYON működik a szimbolika, gondolok itt a higany- és nátriumgőz lámpák színeire. Ez zseniális megoldás volt szerintem.

Retró hangulatú vígjáték, bár inkább szatírának nevezném, a rendszerkritikán és az ablakon át kukkoló nyugdíjas pár megjegyzésein kívül nem sok poén szorult bele. Szatíraként viszont a nyomába sem ér Bacsó Péter filmjének, ami (szerintem) a valaha k... több»észült legjobb rendszerkritika. Igazából sokkal többet vártam tőle, számomra kicsit csalódás volt.

Az utóbbi magyar filmek legjobbika. Egy furcsa képet fest a kommunizmusról, amit nem is értek, hogy a viszonylag fiatal Bodzsár Márk hogyan is tudott ilyen mesterien megírni a korról.

A magyar filmgyártás újabb ékes gyöngyszeme.

Imádom a magyar filmeket, és a Drakulics elvtárs minden várakozásomat felülmúlta. A hangulat teljesen magával ragad szinte az első percektől. Újra gyerek lettem, ahogy a "retro" környezetben barangolunk, miközben az ismert színészek valami elképesztően bizarr történetben szinte lubickolnak. Leginkább humor forrásává válik a vérszívó-lét, de azért néha megpendítenek egy-egy komolyabb húrt is némely beállítással. Vígjátékhoz képest szépen fényképezett, ötletesen megrendezett lett ez a film, láthatóan nagyon figyeltek a korhű jelmezekre és az apró részletekre. Mindenképp érdemes megnézni, ha könnyű kikapcsolódásra vágyunk.