Képregények és mangák

Szerintem a cím elég egyértelmű. Úgy gondoltam, kellene ide egy képregényekkel és mangákkal foglalkozó topic is, már csak azért is, mert ugye egyre több képregényadaptáció kerül a mozikba vagy a tévék képernyőire. De persze a képregény önmagában is külön művészeti ág, szóval egyértelműen megérdemli a külön fórumot.

Kezdésnek:

Július elején lett bejelentve, hogy a Netflix sorozatot készít Neil Gaiman Sandman című kultikus dark fantasy/horror képregényéből, amit már a kilencvenes évek óta próbálnak megfilmesíteni, de idáig minden erre irányuló törekvés elbukott. Gaiman is részt vesz a munkálatokban producerként, és a twitterje szerint az első évad a képregény első kötetét fogja dolgozni (Preludes and Nocturnes).

Nos, én eléggé szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Persze, mint a Sandman nagy rajongója, várom a sorozatot, de nem tudom elképzelni, hogy mozógképként is tudna működni. Persze a Tűz és jég dalánál is voltak hasonló félelmek, mielőtt elindult volna az első évad az HBO-n, és természetesen Martin regényfolyama is rendkívül összetett volt, de a Sandman még a Trónok harcánál is egy sokkal komplexebb történet, tele előre és hátra utalással, irodalmi és történelmi parafrázisokkal, posztmodern intertextualitással és filozófiai témákkal.

imgur.com/5Jgg049

Maga a Sandman első száma 1988 végén jelent meg, a DC Comics kiadásában és 1996-ig futott. Összesen hetvenöt számból áll, nem számítva a speciális különszámokat, amik szintén fontosak a történet szempontjából (The Song of Orpheus példának okáért). A sorozat tíz kötetből áll, és legalább kétezer-ötszáz oldalból áll. A történet főszereplője Morpheus, avagy Álom, az álmok ura és a hét Végtelen egyike, akit 1916-ban okkultisták fogságba ejtenek és csak 1988-ban szabadul ki. A cselekményt elég nehéz összefoglalni, mivel a személyes szabadság és a kötelességek kérdésétől az ember-állat viszonyon és a szexualitáson át az emberi természet megváltoztathatatlanságáig elég sok témát körbejár, szabadon csapong a különböző történelmi korok és mítológiai események között, ráadásul rengeteg szereplőt vonultat fel. Ráadásul, ahogy fentebb is mondtam, tele van előre és hátra utalással, pl. nem ritka, hogy egy mondat csak két kötettel később nyeri el az értelmét.

imgur.com/SSYtjEj

Gaiman páratlan módon ötvözi történetfolyamában a különböző mítoszokat, népmeséket és a bibliai történeteket a valódi történelmi eseményekkel és különböző filozófiai irányzatokkal, ráadásul végig magas színvonalon. Okkult, gótikus horrorfantasyként indul, és a végére egy önálló mítológia kerekedik belőle, ahol mindennek és mindenkinek megvan a maga szerepe.

Magyar kiadásban eredetileg tíz évvel ezelőtt kezdték kiadni, ám akkor csak az első négy kötetig jutottak, idén a Fumax kiadó kezdte előlről a sorozatot, ám ők már az abszolut kiadást vették alapul, ami négy, kb. hatszáz oldalas kötetben tartalmazza a teljes sorozatot.