A szégyentelen

Engem totálisan lenyűgözött Fassbender kendőzetlen alakítása. Nem semmi, milyen átéléssel hozta le a már totál beteges szexfüggőt, aki mindenféle szégyenérzet nélkül teret ad a szexualitás végtelen módjainak, azok kipróbálásának, megélésének. Bár New... Több York gyors, érzelemmentes forgatagának nemcsak életfelfogása, munkamorálja ilyen, hanem a függőségek netovábbja is, és ebbe a szexuális élet is beletartozik. Míg egy kertvárosban a nyugalom a jelkép, családdal, házassággal, addig a nyüzsgő város pezsgő, "letargiás", érzelemmentes, sok esetben nagyon beteges és veszélyes. Na, már most Brandon is ehhez a "kaszthoz" tartozik, bár fene se tudja, mikor és miért lett az, aki, ami(?). A szégyentelen, bár jó cím, de még inkább adu ász lett volna csak simán "Az ösztön" is, hiszen az emberben lévő állatiasság megnyilvánulása, saját önös kielégülése, a másokkal szembeni (nők, vagy néha férfiak) érzelemmentes hidegen hagyása a cél. Itt nem létezik, nem is létezhet tartósság bármely kapcsolati kezdeményezéshez, hiszen az a fránya beteges hajlam stoptáblát mutat a cenzorokban, így teljesen felesleges a próbálkozás, mert hamar elbukik a benne résztvevő. A kékes színhatás tökéletesen jól adja azt a hideg érzetet a néző számára, amilyen maga a főszereplő életérzése. Semmi kedvesség, érzelem, csak a rideg valami, ami hajtja, csak hajtja előre egy újabb orgazmusért. Persze hullámokban, de csak apró szeletke az életéből az emberség, érzelem... értem ezt a családjára, ezen belül a húgára, de ez is csak akkor fellelhető, amikor beüt a krach, és utána minden megy tovább, a saját kis medrében folydogálva, míg világ(a) a világ(a)... szégyentelen módra kapcsolva.

Szomorúan vettem tudomásul, hogy ez a film nem ütötte meg az én ízlésvilágomat. Semmi jót nem tudok elmondani róla engem egyszerűen lefárasztott. Nagyon gyér ez a hozzáállás. Rossz lett.

Egyszer már félbehagytam ezt a filmet, de a „Hóember” megnézése után kíváncsi voltam Fassbender sokak által fantasztikusnak ítélt alakítására. Igen, nagyon jó színész, mindent el tud játszani, még a szexfüggőségben szenvedő férfit is. Valahol olvasta... Többm, hogy „fafejűnek” titulálták a színes bőrű rendezőt, mert nem képes nevet változtatni, vagy legalább egy betűt hozzátenni az ismert, ma már sajnos halott filmsztár nevéhez. Van ebben némi igazság. Közte és Fassbinder között lehet valami lelki kapcsolat, mert mindhárom általam látott filmjében szerepelt. Azt a fogyókúrát, amit az „Éhség”-beli szerepéért elszenvedett kevés színész vállalta volna. Persze van ellenpélda is, Christian Bale “átalakulása” a Brad Anderson féle “Gépész”-ből. Ami nagyon nem tetszett, az Carey Mulligan, aki totál tehetségtelenül az éppen topon lévő sztárokat majmolja. A New York, New York című dal előadása szinte fizikai fájdalmat okozott számomra, a nő bántó módon kifigurázta a kiugróan tehetséges Michelle Williams alakját. Ezt a filmet el kell felejteni, de ez biztosan, minden erőfeszítés nélkül könnyen fog menni.

Érdekes film, bár nekem velőtlen egy kicsit. A sztorit fejben kell kibogozni nem készen kapjuk meg. A végére viszont megkapunk egy zárkózott, frusztrált embert, aki csak szex útján tudja kiereszteni a gőzt. Látható a vívódása, az hogy milyen nehezen ... Többtud kapcsolatot teremteni és legfőképpen fenntartani. Mégis annyira ingerszegény a film, hogy muszáj volt beletekernem mert különben nem tudtam volna végig nézni. Semmit nem rejt véka alá egy kis softpornó tulajdonképpen és ez valakit leköt valakit nem.