Játssz egy iPad-ért! · Keressük a nap véleményíróját! Nyerj mozijegyet minden nap! · Fórum (új!) Login  
72

Testről és Lélekről (2017)

Teströl és lélekröl
Filmadatlap
 
25
Szereplők
29
Vélemények
60
Képek
3
Videók
 
indingo   2018. 02. 11.

Az első húsz perc kicsit zavaros, de után eléggé koncentrálódik a történet és egy különleges filmet kapunk. Borbély Alexandra játéka különösebben nem tetszett.

 
hsanya182   2017. 12. 11.

Lassúcska film, természetbeli állatok szabad élte párhuzamban egy vágóhíd véres jeleneteivel, ezt sugallja a film első fele, majd egy pszichológus elbeszélget a vágóhíd dolgozóival, aztán jön ki hogy a vezető és a minőségellenőr csaj, ugyanazt álmodja, ezzel indul be a romantikus szál, így a második fele miatt elveszni látszik a fő szál ami kialakult az első felében. Vannak benne morbid dolgok, már a főszereplő csaj maga egy morbid és frigid alak. Aki nagyon ráér, vagy vegás-romantikus filmre szomjazik annak ajánlom. :D


 
Deku   2017. 07. 17.

Egyáltalán nem tetszett, tipikus gyenge magyar film. Nem vagyok oda a hazai filmekért. Egyszerűen már a mai magyar filmek nem tudnak olyan meglepetést okozni mint a régebbiek.

2
 
Berto49   2017. 11. 26.

Úgy látom, hogy nagyon egyedül vagyok az átolvasott kritikák, hozzászólások, vélemények alapján, ugyanis én nem tartom szörnyű véteknek, hogy Enyedi Ildikó „csak” 17-18 év elteltével kapott lehetőséget újabb játékfilm készítésére. Szerintem inkább szerencse, még a berlini Arany Medve díj ellenére is. Rengeteg negatív érzés kavargott bennem amíg sikerült végignéznem ezt a számomra nagyon keveset jelentő darabot. Kezdjük azzal, hogy mi szükség volt a vágóhídi naturális hentesmunka hosszú és véres bemutatására? A cselekmény nem adott elég módot és lehetőséget a vérengzésre? Az öngyilkossági jelenetben kibuggyanó vér látványa nem volt talán eléggé trendi?! Már az elején fel kellett turbózni a szerencsétlen leölt állatok látványával az egyébként igen lassú folyású, vontatott filmet? A szarvas pár gyakori látványa annyira „lila”, erőltetetten művészieskedő, a szimbolikája pedig még a banálisnál is triviálisabb volt. Valamit magára adó rendező nem is próbálkozott volna ilyen elcsépelt, közhelyes jelképpel. Aztán a szereplők: „Az angyali szépségű Borbély Alexandra.” Ezt olvastam egy kritikában és percekig nevettem rajta. Az igen tisztelt kritikusnak nagyon furcsa elképzelései vannak az angyalokról, ha egy tüdőbaj reklámba illő nő láttán ők jutnak az eszébe. Igaz, hogy a filmbéli juszt is Marikát írok valamilyen mentális betegségben szenved (autista, vagy Asperger-szindróma), de azért lehetett volna legalább valamivel jobban kinéző színésznőt választani, bár a béna kezű, szőrmók Endréhez (Morcsányi Géza, civilben a Magvető Kiadó exigazgatója, jelenleg pedig Líra Kiadói Csoport igazgatója) nem is való különb. Jobban tette volna a rendezőnő, ha az eredeti tervhez tartja magát és a pszichológusnő alakítójára bízza Mária szerepét. Viszont az az igazság, hogy a felvidéki születésű Borbély Alexandra jól játszott. Teljesen hiteltelen, hogy egy olyan mentalitású ember, mint Endre, akinek minden mondata kérdőjellel végződik egy nagy vállalat vezetője. Egyébként tényleg az a módi, hogy egy vállalati vezető együtt eszik a melósokkal és vonattal jár be dolgozni! Sokan lelkendeznek, hogy milyen kiváló volt a film zenéje. Köszönettel tartozom a filmnek, hogy Laura Marling-tól többet egy taktust se akarjak meghallgatni. Még arra se sok esélyt adok, hogy a film bekerül a legjobb idegen nyelvű filmek jelöltjei közé, a díjról nem is beszélve. Közepes értékelésemet a mi kutyánk kölyke jegyében adtam, de ha lehetne háromszor aláhúznám.

 
ArpiHajdu és Réci   2018. 01. 04.

Egyáltalán nem lepődök meg – visszaolvasva a véleményeket -, hogy a közönséget megosztja a film. Nem mindennapi alkotásról van szó, amelynek egyes részeit igen nehéz befogadni. A magam részéről én szenzációsnak tartom, amire igenis megérte várni. Kezdjük rögtön az álombeli, szarvasos jelenetekkel. Hát ezek valami gyönyörűek! Nemcsak az állatok, az elkapott pillanatok, hanem a csodálatosan megkomponált jelenetsorok, amelyek tökéletesen adják vissza a férfi-női kapcsolat törékenységét. Már-már közelít a giccshez, de mégis annyira ki van minden egyes pillanata találva, hogy nem lehet nem szeretni. Ezzel szemben a valóság képeiben megkapjuk a kőkemény igazságot. Szereplőink ugyanis egy vágóhídon dolgoznak (ez is milyen remekül van kiválasztva, hiszen egészen nyugodtan dolgozhatnának egy irodában is, de nem…), ahol bizony kendőzetlenül mutatja meg a film a lehulló állatfejeket, a vérrel teli termeket és a húscafatokat. E mellett azonban egészen hihetetlen, de a szarvasos képek csodájából még a vágóhídra is jut egy kevés a sorsukra váró szarvasmarhák szeméből ugyanis minden kiolvasható. Maradva még a helyszínen egy kicsit: itt a kantin, ahol szós szerint minden fontos dolog eldől, megint csak egészen hihetetlen, hogy mi minden történhet egy tál sóskafőzelék felett. A szereplők: Borbély Alexandra díja egyáltalán nem túlzás. Alakítása majdhogynem tökéletes. A karaktere az első pillanatban elképesztően ellenszenves volt, aztán elég volt az első jelenet (nevezetesen mikor a só-, és borsszóróval eljátssza a férfival való megismerkedését), amikor megmutatkozik az a gyermeteg világ, amelyben él, s rögtön a szívembe zártam. Kezdetben azt hittem, hogy Mária Asperger-szindrómás, aztán szépen lassan kiderült, hogy inkább autizmusról van szó. A lelki világa egy gyermek szintjén ragadt, ezt didaktikusan ki is mondja a film, hiszen még mindig a gyermekpszichológusához jár. Úgy fedezi fel az érzéseit, a vágyait, a testét, akár egy tinédzser, s ez hihetetlenül szerethetővé teszi őt, s számos olyan jelenetsort eredményez, amikor olyan mosolyra húzódott a szám, mintha egy kedves kis cicáról láttam volna egy videót (pl. szerelmes zene keresése, plüss állatkához való hozzábújás…). Aztán persze a vége felé azzal a bizonyos kádas jelenettel megint megkapjuk az eddigiek szöges ellentétét. Borbély játéka mellé remekül passzol az Endrét alakító Morcsányi Géza is, aki bár nem színész, mégsem lehet véletlen, hogy Enyedi Ildikó éppen őrá osztotta a férfi főszerepet. „Játékával” sikerült egy olyan megszeppent férfit visszatükröznie, akinek az emberi kapcsolatok területén nincs szerencséje, s ahogy ő és Mária egymásra találnak a maguk kissé fura módján, az egyszerre lesz cuki (a jó értelemben) és emberi. A végén persze egy apró gyomrost még majdnem bevitt nekünk a rendező a fürdőszobai jelenettel, s bár nem az történt, amire talán számítani lehetett, mégsem érzem elcsépeltnek a film lezárását. A két főszereplő tehát a hátán viszik a filmet, s még külön jó, hogy a különleges szerelmi történet és a helyenként naturalisztikus képsorok mellett a humort sem mellőzi, méghozzá igen változatos formában. Berlinale fődíj ide vagy oda, a Testről és lélekről önnön jogán is egy nagyszerű film, amelyre újfent büszkék lehetünk, tovább gyarapítva az utóbbi idők jól sikerült magyar filmjeinek listáját.

Enyedi Ildikó
Borbély Alexandra
Nagy Ervin
Nagy Ervin
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Nagy Ervin
Morcsányi Géza
Enyedi Ildikó
Tenki Réka
Nagy Ervin
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Enyedi Ildikó
Tenki Réka
Borbély Alexandra
Nagy Ervin
Borbély Alexandra
Tenki Réka
Tenki Réka
Nagy Ervin
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Nagy Ervin
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Nagy Ervin
Tenki Réka
Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikó
Tenki Réka
Morcsányi Géza
Tenki Réka
Enyedi Ildikó
Borbély Alexandra
Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikó
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Mácsai Pál
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Borbély Alexandra
Morcsányi Géza
Nagy Ervin
Borbély Alexandra
 
A Testről és lélekről, amely külsőségeiben sokszor hideg, fagyos hangulatot áraszt, igazából egy megható, átérezhető és empatikus mozi, amely egy kicsit sem erőlteti rá magát a nézőre. Viszont könnyedén bele lehet szeretni, és képes katarzis-élményt okozni. Számomra nem is kicsit. Hatott testemre, lelkemre.

10/10 több»
 
Mély, emberi, de mindemellett részleteiben igen komikus szerelmi drámával tért vissza tizennyolc év után Enyedi Ildikó. Már-már tökéletes film, amely egyszerre tud szerzői és zsánerdarab lenni. Vagy, ha úgy tetszik: tudott újat mondani egy olyan örökzöld témában, mint a szerelem. 90/100 több»
 
A Testről és lélekről a legvalószerűtlenebb helyeken kialakuló emberi kapcsolatokat vizsgálja, meglepő fordulatok nélkül, mégis eszközgazdagon. Távol áll a sírva röhögős vígjátékoktól, de a mély drámai alkotásoktól is, mégis olyan film, amire érdemes jegyet váltani. Március 2-tól már a hazai mozikban is lehetséges. több»
 

Fenntartásaim ellenére azt a tényt feltétlenül meg kell említenem, hogy Enyedi Ildikó az első rendezőnő, akinek a filmje bekerült az öt legjobb idegennyelvű film közé.

(Berto49 )
 

A román filmes szakma legrangosabb gáláján Enyedi Ildikó filmje vihette haza a Gopo - díjat a legjobb európai film kategóriában.

(XETH )
 

A film forgalmazási jogát a Netflix is megvásárolta, így február 21-től az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Butánban, Bangladesben, Srí Lankán és Mongóliában is elérhető lesz.

(ArpiHajdu és Réci )


  Előzetes A film adatlapja
Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.