Csillagközi invázió

Verhoevent a Robotzsaru után zártam a szívembe – a rendező annyira máshogy közelíti meg a hollywoodi blockbusterek és hatalmas büdzséből készülő gigafilmek esztétikáját, hogy simán kibillenti az embert a nyugalmából. A Csillagközi invázió minden egye... Többs jelenete annyira furcsa, eltúlzott és zavaró, hogy már ezzel végighúzza az embert a növekvő feszültségen és történeten, ahogy az emberiség az uralma alá akar hajtani minden áron egy másik fajt. Érdekes és szokatlan, többszörösen bújtatott propaganda-film.

Ha science-fiction, akkor a Csillagözi invázió kötelező film, bár nem a legkönnyebb alkotása a műfajnak. A felszínén ugyanis egy nagyon béna, sablonokkal és közhelyekkel dolgozó film, amiben tulajdonképpen nagyon könnyű mindenkit egy csapásra megutál... Többni, a hófehér mosoglyó Denise Richardstól kezdve a téglafejű Casper Van Dienen át az idegesen szexi Dina Meyerig. És pont ez benne a lényeg. Viszont ehhez a filmet meg kell nézni többször.

Bár nagy sci-fi rajongó vagyok, a Csillagközi inváziót egyáltalán nem bírom, mert nem szeretem, ha még ez a könnyed műfaj is olyan nagyon mondani akar valamit. Ez a film pedig kifejezetten csúnya – olyan könnyen halnak, szakadnak ketté és véreznek el... Több benne emberek, hogy az már rekordszámba megy. Ennyi művért és műhullát nem sűrűn látok filmekben, amitől valahogy az egész teljesen komolytalannak tűnik, közben meg nagyon komolyan veszik magát mindenki. Inkább a Star Wars.

Sokszor láttam már, de mindig találok benne valami új dolgot. Nem egy fantasztikus film, de arra a másfél órára minden gond nélkül leköt.