Delírium

Miért csinálnak olyat, hogy egy film elejére nagy hangsúlyt fektetnek (akár sztori, akár rendezés, forgatás tekintetében), aztán mintha kicserélnék a brigádot? Vagy mintha egy szimfonikus zenekar az elején profin játszana, aztán a karmestert elkapja valami inger a reggelire fogyasztott romlott kagylótól, elvonul a dolgára, s onnantól úgy játszik a zenekar, ahogy sikerül? Nagyon sok ilyen filmet látni. Van egy jó felütés, 20-40 perc izgalom, aztán átmegy gyengébe. Most, hogy néztem ezt a filmet, kb. a felénél rájöttem, hogy ezt már elkezdtem nézni korábban, de akkor nem bírtam végignézni. Most végigmentem rajta. Az első harmad jó, izgalmakat ígérő. Utána ellaposodik. Aztán a végére jön még egy izgalmasabb (bár valószínűtlen) rész, de az meg össze lett csapva. Bár az is lehet, hogy van benne valami rejtett plusz, ami nekem nem esett le, s ezért nem jött be annyira. De ahogy látom a 49%-os állást a szavazatok alapján, másnak sem igen volt nagy durranás a film...

Nem tudtam semmit erről a filmről, ezért nem is volt semmi elvárásom, így egy közepes értékelést kap. Semmi extrára nem kell számítani, csak unalmas időkre ajánlom!

Borzalmas. Semmi esemény.

Az első negyven perc tök korrekt, remekül vezeti fel a történetet a film úgy, hogy közben mond is valamit, de utána mintha megrekedne a cselekmény és egy helyben lépkedne. Nem visz előre semmi. Ezt nagyon sajnáltam, mert bőven lett volna még benne spiritusz.