Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében

Istenien jó, nagy klasszikus olasz film! G. M. Volonté az egyik kedvenc színészem, és az itteni szerepe a legbrutálisabban ábrázolja egy érinthetetlen, szociopata, konzervatív politikai vezér figuráját, és mégis hihetetlenül nézhető/élvezhető a szerep/film. Érdekelne, hogy mennyire alapszik a szerep valami valódi emberen.

Elio Petri egyik legismertebb - és egyben a talán leghatásosabb - filmje olyan mondanivalókat fogalmaz meg, amelyek feltehetően időben és térben mindig örök érvényűek voltak, és valószínűleg mindig is azok maradnak. Műfaját tekintve sokféle kategóriá... Teljes kritika

Zseniális film. 1970-ben láttam először, azóta, ha tehetem újra megnézem. Nem lehet megunni, mindig valami újat fedez fel a néző, új szempontot, a cselekmény új részleteire derül fény. A zene etalon. Olyan szorosan összeforrt a filmmel, hogy nem lehe... Többt nem tudni, mit hallunk, ha valahol felhangzik ez a kopogó, figyelmeztető dallam. Politikai krimiről van szó, (ebben az olaszok nagyon tehetségesek), ahol szintén az elején történik a "gyilkosság". A rendező végig fenntartja a feszültséget, az ember szinte szurkol, mikor veszik már észre, ki a tettes. Dühítő látni, hogy azok, akiknek a felderítés a feladata, ennyire vakok, ennyire nem akarják a tényeket felismerni. Most, a mi világunkban újra visszaköszön ez a politikai magatartás, a szándékolt "vakság", elkendőzése a befolyásos emberek cselekedeteinek. Alapfilm. Mindenkinek ajánlom, aki még nem látta, és azoknak is, akik igen.

Már majdnem ötven éve készült Elio Petri alkotása, de semmit sem veszített az aktualitásából. A mindenkori regnáló hatalom természete azóta sem változott, ugyanolyan aljas módszerekkel próbál ragaszkodni a kiharcolt pozíciójáért. Volonté „elvtársnak”... Több sok remek alakítása van (sajnos már 14 éve halott), de talán ebben a filmben nyújtotta az egyik legkiválóbbat. A minden porcikájában erőszakot sugalló játéka félelmetesen hátborzongató. Ennio Morricone minden muzsikája az adott film értéke, ez különösen igaz ennél a drámánál. Számomra a kezdő képsorok a lengedező függönyökkel, a felügyelő mindenre elszánt tekintetével, az ismétlődő feszültséggel teli zenei aláfestéssel a legemlékezetesebb filmbéli jelenetek közé tartozik. Latinovits Zoltán szinkronját bátran sorolhatjuk a "Színészkirály" legnagyobb teljesítményei közé.