Jung_E

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Sang-ho Yeon filmje inkább sci-fi, mint akció, abból is az a fajta, amely filozofikus és morális felvetéseivel járja körbe a kérdést: mi tesz bennünket emberré? A műfaj eme állandóan visszatérő motívumára épül fel a cselekmény. Az elején és a végén két remekbe szabott akciójelenetet láthatunk, amelyek látványos keretet adnak a valódi mondanivalónak. A látvány elképesztően profi, a belső és külső helyszínek egyaránt kifogástalanul el lettek találva, a CGI pedig méltó vetélytársa hollywoodi blockbusterekben látottaknak. Szépen megidézi a Szárnyas fejvadász, az Én a robot vagy az Ex machina világát, mégis egészen egyedi hangulata van, ami vagy elragad még az elején, vagy nem. A színészi játék lehet kissé furcsa európai szemmel, de egy részük nem a jellegzetesen túlzó ázsiai gesztikuláció eredménye, hanem a történet és a forgatókönyv követeli meg a karakterektől. Túlságosan mélyen nem megy bele a felvetett kérdések megválaszolásába, sőt néhányat egyszerűen megválaszolatlanul hagy. Érzelmes, de nem érzelgős, viszont egy kicsivel mélyebbre is merülhettek volna a felvetett koncepcióban, mert így nem igazán tudtam hová tenni. Egyszer mindenképp érdemes megnézni.

Ez a film egy érdekes alkotás. Keveredik benne a realizmus, a játékok fantáziavilága és a romantika. Egyikből sem kapunk túl sokat, hogy megterhelő legyen, de mindegyik önmagában zavaró kicsit. A koreai filmektől megszokhattuk egyéni látásmódjukat, a... Teljes kritika

Több probléma is van ezzel a filmmel. A sztori sem jó, de ráadásul át is verik a nézőt az elején. A felvezetőben azt sejtetik, hogy egy nagyszabású űrcsatás történetbe csöppenünk, aztán kapunk egy kamaradarabot. És a történet még így is jó lehetett volna, ha nem koreaiak készítik a filmet, ha nem ázsiaiak a szereplők, és egy pici cselekményt is írnak bele. A sci-fi, a cyberpunk kedvemre való, ezért vagyok csalódott, ha elrontják. Nem is szívesen írok a filmről, mert rossz. Nem tudták a készítők eldönteni, hogy A holnap határát koppintsák picit, vegyítve az Assassin's Creeddel, vagy az Én, a robot ázsiai változatában gondolkodjanak. Aztán – mint a magát ínyencnek hazudó szakács – beledobtak mindent, majd maguk is elhitték, hogy ez különleges, pedig simán rossz. Az ázsiai színészek túljátsszák a szerepet, mert mimika híján testtel és gesztusokkal kénytelenek dolgozni. Ez az európai, amerikai és egyéb kívülállók számára nagyrészt értékelhetetlen. Egyrészt kínosan megmosolyogtató, másrészt idegesítően fárasztó. A szereplőkre nem térnék ki, de a százados lányának faarca tökéletesen alátámasztja az előző mondataimat. Megnéztem, mert úgy gondoltam, a gyenge pontozás egy érdekesebb rétegfilmet rejt. Tévedtem, nem ajánlom!

Olvastunk egy angol leírást, abban nem említettek semmi olyat, ami aljasság lenne. (mivel szűrni szoktuk az ilyen alja filmeket) Jó lett volna, ha nem raktak volna bele egy majdnem meztelen nőt hátulról, akinek a seggét mutatták. (Még ha kis idő is volt ez a leírás az IMDb-n, de ennyiből kis ideig lehet bármit, ami illegális?!) Ez buta szöveg, ha azt írják, hogy „csak kis ideig” látszik. Nem tudom, minek kellett ilyet bele tenni. És egyáltalán, minek kell a filmekbe ilyenek. Sajnos a társadalom elkorcsosult, és azt hiszik a rendezők, hogy mindenki férfi, aki ezt nézi, vagy leszbikus. Aki normális, még ha férfi is, az ilyet elítéli, mert csak kihasználják a nőket. Aki meg heteró nő, mi a francért nézegessen szinte meztelen nőket a filmekben.

Hát, ez bizony nem ragadott magával.