Jung_E

Dél-koreai sci-fi film, amely egy posztapokaliptikus jövőben játszódik, ahol az emberiség a Föld elhagyása után mesterséges intelligenciával klónozott katonákat hoz létre a háborúk folytatásához. A stílusa filozofikus és melankolikus, a hangulat söté... Többt, visszafogott, több akciójelenettel keretezett, de azok csak ritkán dominálnak. A cselekmény a főhős, a legendás zsoldoskapitány tudatának mesterséges reprodukciójával és az emberi személyiség határaival foglalkozik, miközben az emberi kapcsolatok, különösen anya és lánya viszonya is hangsúlyos. A karakterek közül a Kang Soo-yeon által alakított Jung-yi kap karizmatikus mélységet, míg a mellékszereplők néhol idegesítők vagy túlzottan groteszkek. A színészi játék átlagos, néha merev, de a főszereplők hitelesek. A forgatókönyv egyes pontokon gyengén magyaráz, és hosszabb dialógusokkal terheli a filmet, a rendezés pedig jól egyensúlyoz az akció és a filozófiai kérdések között. Az objektív és szubjektív nézőpont jól keveredik: a film értékes gondolatokat vet fel, de nem mindig gördülékeny a kivitelezése. Ajánlott azoknak, akik kedvelik a mélyebb, morális dilemmákat boncolgató sci-fiket, nem csak a pörgős akciókat keresik.

Ez a film egy érdekes alkotás. Keveredik benne a realizmus, a játékok fantáziavilága és a romantika. Egyikből sem kapunk túl sokat, hogy megterhelő legyen, de mindegyik önmagában zavaró kicsit. A koreai filmektől megszokhattuk egyéni látásmódjukat, a... Teljes kritika

Több probléma is van ezzel a filmmel. A sztori sem jó, de ráadásul át is verik a nézőt az elején. A felvezetőben azt sejtetik, hogy egy nagyszabású űrcsatás történetbe csöppenünk, aztán kapunk egy kamaradarabot. És a történet még így is jó lehetett volna, ha nem koreaiak készítik a filmet, ha nem ázsiaiak a szereplők, és egy pici cselekményt is írnak bele. A sci-fi, a cyberpunk kedvemre való, ezért vagyok csalódott, ha elrontják. Nem is szívesen írok a filmről, mert rossz. Nem tudták a készítők eldönteni, hogy A holnap határát koppintsák picit, vegyítve az Assassin's Creeddel, vagy az Én, a robot ázsiai változatában gondolkodjanak. Aztán – mint a magát ínyencnek hazudó szakács – beledobtak mindent, majd maguk is elhitték, hogy ez különleges, pedig simán rossz. Az ázsiai színészek túljátsszák a szerepet, mert mimika híján testtel és gesztusokkal kénytelenek dolgozni. Ez az európai, amerikai és egyéb kívülállók számára nagyrészt értékelhetetlen. Egyrészt kínosan megmosolyogtató, másrészt idegesítően fárasztó. A szereplőkre nem térnék ki, de a százados lányának faarca tökéletesen alátámasztja az előző mondataimat. Megnéztem, mert úgy gondoltam, a gyenge pontozás egy érdekesebb rétegfilmet rejt. Tévedtem, nem ajánlom!

Érdekes a világ, amiben játszódik, nagyon látványos film, és az akciórészek kiválóak... az a kettő darab, ami van a filmben. A többi része unalmas dráma. Kár érte, akciófilmként nagyon jó lehetett volna.