Kalandférgek

Szürreális, füves vígjáték, amely két fiatalt – Haroldot, a visszahúzódó koreai banktisztviselőt és Kumart, az indiai származású örök diáklázadót – követi, ahogy egy egyszerű hamburgervadászatból éjszakai, abszurd utazásba keverednek. A film stílusa ... Többlaza, lendületes, kortárs tinifilmes humorral, ami helyenként alpári és tabudöntögető, de pimasz és merész hangulatot teremt. A cselekmény epizodikus, elszabadult kalandokat kínál, miközben a karakterek jól működő párost alkotnak, az őszinte barátságuk és a színészek (John Cho és Kal Penn) természetes játéka a film legfőbb erőssége. Neil Patrick Harris cameója kultikus elemmé vált. A forgatókönyv Danny Leiner rendezésében kellően tempós, bár sok sztereotípiával él – ezek néhol kiforgatják, máskor inkább erősítik a kliséket. Objektíven nem mély, de szórakoztató generációs film, amely fiatal felnőtteknek, vígjáték- és stonerfilmek kedvelőinek ad valódi kikapcsolódást.

Elnézegetjük, elröhögcsélünk rajta aztán megy a többi "pár évente újranézős" film közé. Természetesen a tinik és a huszonévesek értékelik leginkább, hiszen nekik/róluk szól. Az összes alapdolog benne van, ami egy ilyen filmhez szükséges. Vannak benne... Több csajok, drogok és fel-fel bukkanó ellenség. A két színész illett a szerepbe és a többi, azóta felkapott színész is megtette a magáét.

Olyan az egész film, mint, ahogy egy rossz poén indul. Megy a kínai meg az indiai az utcán. Egynek elment a film, de sok egyediséget nem találtam benne.

Sokadjára látom, de mindig elfelejtem a teljes filmet, mire legközelebb elém kerül. A jobb vígjátékok közül való, vannak jelenetek, amiken hangosan röhögök a mai napig. Nem egy mély, lélek bugyrait boncolgató mű, de abban, amit vállal, kiemelkedően jó szerintem.