Magyar vándor

Megbotránkoztató film számomra!

Én nagyobb kedvelem ezt a magyar filmet, szerintem jó kis zenék vannak benne és a poénok is a helyükön vannak. Maga az alaptörténet verhetetlen és a színészek is kihozták a maximumot a szerepekből.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Töredelmesen bevallom: évekig kerülgettük egymást a filmmel. Valahogy nem hozott lázba a gondolat, hogy megnézzem, de mindig felötlött bennem, hogy ideje volna venni a fáradtságot és legalább egyszer végigülni. Aztán történt, hogy egy nap utat engedt... Többem a vissza-visszatérő gondolatnak, és megnéztem. Az első élmény nem volt pozitív... mivel nem néztem folyamatosan, inkább csak hallgattam, közben pedig tettem-vettem... Így magamban le is írtam, hogy nem egy nagy vasziszdasz a film. Aztán egy villámlós-dörgős-zivataros éjjelen úgy döntöttem, hogy újra megnézem. És bevallom, nyerítettem, röhögtem... és egyik kedvencemmé vált. A hét vezér maga a két lábon járó káosz, de mindegyik önmagában egy igazi egyéniség. A film pedig végigvonul (természetesen lesarkítva és karikírozva) a magyar történelem főbb állomásain. És naná, hogy belegyógyították a "Ricse, Ricse, Beátricse!"-szlogent. Ha választanom kellene egy filmet, ami tipik magyar, ez lenne az (no meg a Sose halunk meg!). Teljes mértékben érdemes a figyelemre. Humora, színészi játéka miatt mindenképp! Meg amúgy is! Szóval, filmre fel és jó szórakozást!

Egyik legnagyobb kedvenc. Nagyon jó ötlet, poénok, szereplőgárda és dalok. Akárhányszor megtudnám nézni. A vége pedig (mondjuk lehet , hogy csak nekem) nagyon megható, mikor ott ülnek a híd tetején és nézik a tömeget. Jók a vezérekhez társított szokások és szövegek. Egyszerűen nem tudom megunni.

Egy kifejezetten jó magyar film, aminek nagyon nem tesz jót, hogy egy héten háromszor leadja a tv, mert így az amúgy jó poénokat is kicsit kezdik elkoptatni. Mondjuk ez nem történne meg, ha nem szegezne minden egyes alkalommal a képernyő elé a film, ... Többamely úgy mutatja be a magyar történelem fontos eseményeit, hogy egyben tökéletes görbe tükröt is állít a jól ismert és unásig ismételt legendáknak, amelyekről mindenki hallott a történelem órákon és mindenki olvasott a történelem könyvek forrásain keresztül. A film úgy fordítja ki az eseményeket, hogy közben mégsem lépi át az ízléstelenség határát, a poénok a kellő helyen és időben csattannak és hát persze az sem utolsó szempont, hogy felvonul a stábban a magyar színjátszás (és sztárvilág) színe-java. Az "egy filmbe egy csomó sztárt belepréselni" módszer gyakorta bejön Hollywood-nak, mért ne próbálkozhatna vele a magyar filmipar is. Még sok ilyen filmet kérünk kedves magyar filmkészítők.