A hó hatalma

Kis jóindulattal én is csak az átlagos kategóriába sorolom. A téma, a történet érdekes lenne, a szereposztás is remek, de eléggé bugyutára sikeredett a kivitelezés. Talán két pozitívumot mégis érdemes megemlítenem, ami számomra jelentős érték volt: a... Több havas, jeges természeti környezet látványa és a kisfiút, Isaiah-t alakító Clipper Miano megindító jelenléte, tiszta tekintete.

Annak idején annyira ígéretesnek tűnt ez a film és aztán annyira nem kötött le, hogy nem is emlékszem, hogy végül miről szólt. Pusztán annyira emlékszem belőle, hogy a főszereplő nem tudom én hány fajta lábnyomot tudott megkülönböztetni a hóban, és asszem ezzel el is mondtam mindent, amit a filmről tudni érdemes.

Még a nagy skandináv krimi „járvány” előtt, 1997-ben magyarul is megjelent Peter Høeg „Smilla kisasszony hóra vágyik” címen ennek a filmnek az irodalmi alapanyaga. Különösen tragikus halálesettel kezdődik, hiszen egy kisgyermek zuhan le öt emelet mag... Többasságából. A hősnő (Julia Ormond) szinte pótanyja volt a kisfiúnak, mert az alkoholista anyja és „barátai” elől a kissrác mindig hozzá menekült. A különös viselkedésű Smilla kisasszony, ahogy a kisfiú is grönlandi születésű és megszállottan vonzódik a hó és a jég világához. Minden fenyegetés ellenére elhatározza, hogy kinyomozza a rendőrség által balesetnek elkönyvelt halálesetet. Itt bicsaklik meg a film cselekménye, mert biológiai és fizikai szempontból is képtelen, a fantasztikum világába illő jelenséget állit a középpontba, egy „élő” meteort, amely változatlan intenzitással energiát termel, sőt „felélesztett” egy kihalt, az emberiségre nagyon veszélyes féregfajtát. Nem folytatom, mert ennek a képtelenségnek az ellenére is érdemes végignézni a filmet, különösen Julia Ormond kiemelkedő alakítása miatt.

Én átlagosnak mondanám ezt a filmet. Tény, hogy ha elkezdi nézni az ember, akkor végig is nézi, mert érdekes a maga módján. A történet jónak mondható.