A legutolsó csepp

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nekem tetszett, végig izgultam, feszültségben tartott, együttéreztem karakterekkel. Már az első 15-20 perc sokkoló volt, annyira csőstül jött a baj a főszereplőre, hogy már kínzó volt nézni is, és felmerült bennem, hogy már igencsak filmes túlzásokba... Több estek a készítők. Eleve szeretem ezt a pszichológiai dráma/thriller műfajt, sőt valamilyen szinten ki is vagyok ezekre éhezve. Szeretem a karaktereken és történeteken keresztül az emberi sorsokat, jellemrajzokat, nézőpontokat közelről megismerni, elemezni. Hogy a dolgok nem feketék-fehérek, hogy minden karakternek megvan a maga igaza, mindenkit valamilyenné tett az élet, mégis közben ott a szabad akarat, hogy (most sarkítok) jószívű, kedves, segítő, empatikus stb. ember lesz-e valaki, vagy az ellenkezője, önző, megátalkodott stb. Az igaz, hogy vannak túlzások, irracionális és szirupos megnyilvánulások és szituációk a filmben, de mindenképp görbe tükröt tart a világnak, tanít elfogadásra, szolidaritásra, méltányosságra. Aki volt már mélyen, letaszítva, kirekesztve, érték komoly igazságtalanságok, az emberi létében, méltóságában durván megsértették, megalázták, az igenis átérzi a film drámáját. És rengeteg ilyen film van. Az ilyen filmek, sztorik simán lehetnének Black Mirror-epizódok is.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Megmondom őszintén, egy ilyen témához nyúlni kell bátorság. Napjaink egyik pillanatát láthatjuk a filmen, amikor semmi nem jön össze, és szinte minden és mindenki ellenünk fordul. Szerintem a film jól dolgozza fel ezt a helyzetet, de túl is lépi azt.... Teljes kritika

Amerikai nyomorpornó. Egy nap alatt játszódó dráma egy nő legrosszabb napjáról, ahol minden félremegy, és minden rossz irányba csavarodik. Néha kicsit melodráma, néha kicsit klisés, néha annyira túltolt, hogy nehéz komolyan venni. Mégis, a színészek ... Többtöbbnyire ügyesek, és szépen eladják az érzelmeket. Eget rengető sztorira vagy újszerű üzenetre nem érdemes számítani, de ami itt van, az egy okés történet, néha nem kell felfedezni a spanyol viaszt. Ugyanakkor ez egy kissé szájbarágós ábrázolása a témakörnek. Amivel megpróbálták megdobni, az a film végi csavar, ami őszintén szólva valahogy csökkentette a történet erejét, és igazából majdnem semmi szükség nem volt rá. A film elején már látod, hova fog ez kifutni, és a narratíva nem is ugrál el ettől a vonaltól. A vége felé kicsit túltolták a gonoszságot, és a modellkinézetű rendőrnőt még csak kicsit sem tudtam elhinni, olyan, mintha valami Vogue magazin címlapját dobták volna rendőrjelmezbe, műkörmökkel és teljes sminkben. Nem értem, mi volt az elképzelés ezzel. Egy közepes film, nagyon többet tényleg nem tudok mondani.

Elhiszem, hogy sokan vannak azok, akiket érdemes érzékenyíteni a rasszista előítéletesség ügyében, de én szerintem már meghaladtam az a szintet, hogy 110 percig rágják a számba az afroamerikai nagy közös búbánatot, hogy megértsem végre. Hihetetlen di... Többdaktikus tanmese, melyben a szerencsétlen fekete nőt, aki a beteg gyerekét neveli, és napról napra élnek, sorban érik a megpróbáltatások, ráadásul egy rablás áldozata lesz olyan módon, hogy elkövetőként kerül gyanúba. Nagyon valószínűtlen az egésznek a lefolyása, olyan, mintha egy tizenkét éves írta volna.